LOYOLAI SZENT IGNÁC ÁLDOZÓPAP ÉS EGYHÁZTANÍTÓ ~ JÚLIUS 31.
Loyolai
Szent Ignác baszk származású, 1491-ben született a cantabriai Loyolában
(Spanyolország). Katonai ambíciókkal apród (1504-1517) volt a királyi
udvarban. Dicsőségről álmodott, nagyvilági életstílusa volt. Pamplónánál
a lábán megsebesült 1521-ben. A törött lábát nem sikerült jól
összeforrasztani; harmadszor is eltörette. Hiába - egész életére sánta
maradt. A betegágyban Jézus életét és a szentek legendáit olvasta. Ekkor
elhatározta, hogy Krisztus katonája lesz.
Példája: Isten ügyéért a legnagyobb műveltséggel kell harcolnunk!
1522.
a manrézai barlangban vezekelt és imádkozott. Kardját a Szent Szűznek
ajándékozta a szomszédos zarándokhelyen, Monserratban. Megírta
lelkigyakorlatos könyvét. A Szentföldre kívánt zarándokolni, de hamar
belátta, hogy megfelelő felkészültség nélkül ez nem megy. Ez okból
1523-ban tanulmányokba kezdett, műveltségének kifejlesztésére. 1537-ben
Párizsban befejezte tanulmányait. Embereket vezetett életük
megreformálására. Az egyházi hatóságok gyanakvással fogadták
fáradozásait. Többször került vizsgálati fogságba, de minden esetben
bebizonyosodott ártatlansága.
1534.
hat társával titkos fogadalmat tettek egymás közt a Monmartre
temetőkápolnájának kriptájában: Istenért és a lelkekért küzdenek, majd a
Szentföldre zarándokolnak. 1537-ben el is indultak a Szentföldre, de
háború következtében tervük nem sikerült. Felvették az egyházirend
szentségét, majd felajánlották szolgálatukat a pápának. 1540. szeptember
27-én III. Pál pápától pápai jóváhagyást kapott a Jézus Társasága.
1541.
április 22-én ünnepélyes fogadalmat tettek a római Szent Pál
bazilikában. Ignác szervezett, konstitúciót írt, árvaházakat alapított,
hitjelölt otthont létesített, fáradozott a gyakori gyónás és áldozás
terjesztésén. Pápákat és királyokat békített össze, sokat tett a
tridenti zsinat összeülése és sikere érdekében, segítette a hitújítás
viharaiban küzdő Egyházat, új alapokra helyezte a papképzést a Collegium
Germanikum (a mai Germanico-Hungaricum) megalapításával. Életét
teljesen Isten szolgálatára adta.
Életereje
a sok munkában lassan felőrlődött, betegség is kínozta. Római
halálakor, 1556. július 31-én, már 1000 jezsuita tevékenykedett négy
világrészben. Halála után fél évszázaddal V. Pál pápa boldoggá, 1622.
március 12-én XV. Gergely pápa szentté avatta. Teste Rómában a Jézus
Neve templomban nyugszik.
'Istenünk, ki arra rendelted Loyolai Szent Ignácot, hogy megdicsőítse nevedet a földön, kérünk, engedd az ő közbenjárására, hogy akik példája nyomán küzdenek Egyházadban, vele együtt kiérdemeljék a koronát a mennyben!' Amen.
HIMNUSZ LOYOLAI SZENT IGNÁCHOZ
Szent Ignácé ma énekünk:
hatalmas tábor lelke ő,
beszédben, tettben ragyogó,
fáradhatatlan hadvezér.
Páratlan égő szeretet
az ég Urához fűzi őt;
'Istent dicsérje minden itt':
ez volt egyetlen öröme.
Magát és elszánt seregét
nagy feladatnak szenteli:
Krisztusnak óvni jogait,
gyomlálni minden tévedést.
Ihlette Isten Lelke őt,
a lángelmét, bölcs oktatót,
az üdvösségnek útjait
késő koroknak mondta el.
Elküldte bátor társait
távol földekre szerteszét:
az Egyház éljen virulón,
friss hajtásokkal gazdagon.
Szentháromságnak tisztelet:
ő rendelt nekünk ily vezért,
hogy példájára szüntelen
Krisztust dicsérje életünk. Amen.
Forrás ~ Internet
