'Az örök élet reménye: hitünk kezdete és beteljesedése'

Üdv és béke fiaimnak és leányaimnak az Úr nevében, aki szeret minket. Mivel nagy és gazdag az Úr rajtatok végbevitt műve, szerfelett örülök boldog és dicsőséges szellemetek megnyilvánulásain. Ezek tanúsítják, hogy a belétek oltott lelki adományok birtokában vagytok. Ezért még inkább örvendezem, remélve üdvösségemet, hiszen látom, hogy az Úrtól fakasztott forrás bőségéből eláradt a Lélek rajtatok. Nagyon boldoggá tett áhított viszontlátástok. 

Az igazság útján az Úr kísér engem. Abban a tudatban és meggyőződésben, hogy sokat megértetek szavaimból, amikor köztetek beszélek, arra kényszerülök, hogy magamnál jobban szeresselek titeket, hiszen az örök élet reménye által nagy hit és szeretet költözött belétek. Arra gondolva tehát, hogy a ti üdvötök rám is tartozik, és hogyha közlök veletek valamit abból, amit én is kaptam, az nekem is javamra szolgál, s mivel magam is ilyen lelki adományokkal szolgálhatok, eltökéltem, hogy röviden írok nektek, és így hitetek mellett ismeretetek is teljesebb lesz.

Az Úrnak három rendelkezése van: az örök élet reménye, amely hitünk kezdete és beteljesedése; a megigazulásunk, amely az ítélet kezdete és vége; a jókedvű és örvendező szeretet, amely megigazulásunk bizonysága. Az Úr az elmúltakat és jelenvalókat a próféták által nyilvánította ki, és módot adott rá, hogy a jövendőbe is betekinthessünk valamennyire. Amikor látjuk, hogy minden olyan rendben következik be, ahogy megmondta, akkor gazdagodjék és mélyüljön el a mi istenfélelmünk. Én pedig nem is mint mesteretek, hanem mint közületek való társatok rámutatok egyre s másra, hogy a jelen életben örvendezők legyetek.

Mivel rossz napok járnak és a Gonosz hatalmon van, önmagunkra figyelve kell kutatnunk az Úr igazságos ítéleteit. Hitünk segítsége az istenfélelem és a türelem, küzdőtársunk pedig a nagylelkűség és az önmegtartóztatás. Ha ezeket az Úrral kapcsolatosan tisztán megőrizzük, akkor meglesz bennünk a bölcsesség és az értelem, a tudomány és a megismerés.

Isten nyilvánvalóvá tette számunkra prófétái által, hogy sem áldozati adományra, sem egészen elégő áldozatokra, sem ajándékokra nincs szüksége, hiszen ezt mondja: Minek nekem megannyi véres áldozatotok? - mondja az Úr. Jóllaktam már kosokból készült égőáldozataitokkal és a hizlalt borjak hájával. A bikák és bakok vérében nem lelem kedvemet. Ha elém járultok színem látására, ki kér rá benneteket, hogy udvaraimat tapodjátok? Ne hozzatok nekem többé értéktelen ételáldozatot, mert a füstjük utálattal tölt el. Újhold, szombat és ünnepi összejöveteleitek … hogy tűrjem tovább ünnepeiteket? (Iz 1,11-13) 

 Kezdődik a Barnabásnak tulajdonított levél

Forrás ~ Internet