ALEXANDRIAI SZENT KATALIN
Alexandriai Szent Katalin szűz és vértanú ~ november 25.
Katalin,
a szép királylány az egyiptomi Alexandriában élt, és műveltségével
kitűnt kortársai közül. Amikor Maxentius császár (305- 312)
Alexandriába látogatott, halálos ítélettel fenyegették meg mindazokat,
akik nem áldoznak a bálványoknak. Katalin a császár elé lépett, és a
keresztet vetve értésére adta, hogy keresztény. Bátran vallomást tett
arról, hogy egyedül az Úr Jézus Krisztust követi, mert a filozófusok és a
költők műveinek tanulmányozása során fölismerte e világ bölcsességének
hiábavalóságát.
A császárnak tetszett Katalin okos
beszéde, de kényszeríteni akarta, hogy mutassa be az áldozatot a
bálvány-isteneknek. Katalin ezt megtagadta és lehetőséget kért a
császártól, hogy tudományos vitában védje meg hitét. Maxentius ezért
sürgősen Alexandriába hívatta birodalma leghíresebb ötven bölcselőjét. A
tudományukra hiú bölcselők azonban egymás után hajoltak meg Katalin
érvelése előtt. A császár dühében máglyára ítélte valamennyit. Amikor
ezeket jajgatások közepette a vesztőhelyre vitték, Katalin azzal
biztatta őket, hogy a tűzhalál pótolhatja a keresztséget, és ha hisznek,
elnyerik az örök életet.
A császár ezután fölkínálta
Katalinnak a császárnői trónust, s ezzel burkoltan a házasságot, azzal
az ígérettel, hogy minden városban szobrot állíttat neki. Katalin
egyértelműen visszautasította ezt. Ezután Maxentius erőszakhoz
folyamodott: letépette Katalinról ékes ruháját és ólmos ostorokkal
megostoroztatta. Börtönbe vetették, de az ott töltött tizenkét napot
Katalin térítésre használta föl: amikor a kíváncsi császárné eljött,
hogy esetleges ellenfelét megnézze, a kíséretében lévő testőrtisztre
Katalin olyan hatással volt, hogy az kétszáz katonájával együtt
keresztény lett.
Ekkor a császár halállal kezdte
fenyegetni Katalint. Készíttetett egy késekkel fölszerelt kerekekből
álló kínzószerkezetet, ami félelmetes zajt keltett. Katalin azonban nem
rémült meg. Amikor meg akarták ölni, angyalok mentették meg, és a
széttört kerekek darabjai sok katona halálát okozták. A látványtól
megrémült tömeg tiszteletet adott 'a keresztények hatalmas Istenének'
s a császárné kérlelte urát, hogy hagyjon föl a harccal, amelyet Isten
ellen folytat. Maga is megvallotta, hogy hisz Krisztusban. Erre a
császár őt is megkínoztatta, majd a testőrtiszttel és a kétszáz
katonával együtt lefejeztette, s kiadta a parancsot, hogy Katalint is
fejezzék le.
A vesztőhelyen Katalin arra kérte az Urat,
hogy mindazok, akik Krisztus szeretetéért megemlékeznek róla - Katalinról, bőséget lássanak kenyérben és borban, testük egészséget
nyerjen és minden földi jóban részesüljenek. Akik tisztelik őt, azokat
óvja meg Isten a természeti katasztrófáktól, betegségtől, s főleg a
hirtelen haláltól. Aki segítségül hívja az ő nevét, testének tagját el
ne veszítse, egészséges gyermeket szülhessen és meg ne haljon
gyermekágyban. Utoljára bűnbocsánatot kért az őt segítségül hívók
számára. Miután a mennyből hang hallatszott, amely jelezte, hogy kérései
teljesülni fognak, fejét a hóhér kardja alá hajtotta.
Ami
ezután történt, az a legenda szerint nyilvánvalóvá tette, hogy Katalin
kiragadtatott e földi világból: amikor feje lehullott, testéből nem vér,
hanem tej folyt. Majd angyalok jöttek, fölemelték a testét és elvitték,
hogy a Sinai-hegyen temessék el.
A 6-7. században
görögül írt Katalin-passiót valószínűleg a képtisztelet vitái és a
képrombolás elől nyugatra menekülő szerzetesek vitték magukkal Rómába,
ahol a 14. században kiegészítették gyermekkorának történetével.
Eszerint Katalin a ciprusi király leánya, akit szülei csodás ajándékként
kaptak Istentől. Miután fölserdült és megkeresztelkedett, másnap
megjelent neki látomásban a Szűzanya ölében a kicsi Jézussal, aki
eljegyezte Katalint magának.
A középkorban széles
körben és nagyon bensőségesen tisztelték szüzességéért és
bölcsességéért. Mivel a hit igazságát oly hatásosan védte, a teológusok,
filozófusok és ügyvédek védőszentje lett. A párizsi Sorbonne egyetem
pecsétjébe is őt vésették. Ebből következően a középkori főiskolák,
könyvtárak, tanárok és tanulók, szónokok és később a nyomdászok
védőszentjükként tisztelték. Mivel utolsó imádságában Katalin a
betegeknek és haldoklóknak is segítséget ígért, a késő középkorban
gyakran a kórházak patrónájaként is megjelenik; s mert a börtönben oly
sokáig kínozták, és volt ereje elviselni, a foglyok is hozzá folyamodtak
szabadulásért. Mivel pedig a kínzására szerkesztett késes kerekek
összetörtek, mindazok az iparosok, akik kerékkel foglalkoztak, szintén
segítségül hívták. A házasságra készülő fiatal lányok is segítségét
kérték, hogy jó vőlegényre találjanak. A tizennégy segítő szent közé
sorolták.
Imádság Szent Katalin közbenjárásáért
Mindenható, örök
Isten, te Alexandriai Szent Katalin szüzet, a győzhetetlen vértanút
példaképül állítottad néped elé. Engedd, hogy az ő közbenjárására hitben
és állhatatlanságban megerősödjünk, és az Egyház egységéért
fáradhatatlanul munkálkodjunk. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad
által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten
mindörökkön-örökké.
Forrás ~ Internet
