SZENT ANDRÁS ÜNNEPE
 November 30.

András apostol, Jánossal együtt, Keresztelő Szent János tanítványa volt, és a tanúságtételt követő napot JÉZUS társaságában töltötték. András vitte hírül testvérének, Péternek, hogy megtalálták a Messiást.
Az első meghívott apostolok közé tartozik, az apostolok névsorában a harmadik. Betszaidából származott, és testvérével, Péterrel együtt halász volt. Az Úr a háló mellől hívta meg, és attól kezdve kétkedés nélkül hitt Jézusban, és mindenek fölött szerette Őt.

A Szentírás igen szűkszavúan tesz említést Andrásról. Az első századig visszamenő hagyomány szerint Szkitiában hirdette az igét, majd Kisázsiában, a Földközi tenger vidékén, azután Tráciában és Görögországban. Ősi hagyomány szerint az achaiai Petrosban keresztre feszítették. Még a keresztről is prédikált, és tanúságot tett Jézus iránti szeretetéről.

Szent András, Betszaidában született. Kafarnaumban élt és halász volt. Előbb Keresztelő János tanítványa volt, majd később a Keresztelő irányítására (Jn 1,35-40) Krisztust követte, és elvezette hozzá testvérét, Pétert is. Fülöppel együtt ő vitte Jézushoz az érdeklődő pogányokat. A csodálatos kenyérszaporításkor ő hívta fel Jézus figyelmét, hogy az egyik gyermeknél van két hal és öt kenyér. A hagyomány szerint az első pünkösd után több helyen hirdette az evangéliumot, az Alsó-Duna tájékán és Görögországban. 60. november 30-án, Patrasz városában x-alakú keresztre feszítették (andrás-kereszt), de még így is prédikált, tanúságot téve Krisztus iránti szeretetéről.

 

Szent Andráshoz
 
Ki halfogással kezdted el,
hogy emberek halásza légy,
András, hálóddal minket is
világ sodrából Partra végy.

Jézust, a célt, hős életed
Péter előzve érte el:
nekünk, gyengéknek is te légy
vezérünk boldog égbe fel.

Testvérednek hű társa,te,
add, éljen köztünk szeretet,
s a nyájat Péter nyomdokán
szilárd egységben tartsa meg.

Add, Krisztus kedvelt gyermeke,
lángoljon szívünk szent tüze,
elérjük az örök hazát,
áldhassuk ott az ég Urát.

Ámen.

EVANGÉLIUMI ELMÉLKEDÉS SZENT ANDRÁS APOSTOL ÜNNEPÉN

2013. november 30. – Szombat, Szent András apostol
A Galileai-tenger mentén járva meglátott két testvért: Simont, akit Péternek is neveznek, és Andrást, a testvérét. Éppen hálót vetettek a tengerbe, mert halászok voltak. Így szólt hozzájuk: „Kövessetek engem, és én emberek halászává teszlek titeket!” Erre azok otthagyták hálóikat, és követték őt.
Amint onnan továbbment, meglátott másik két testvért is: Zebedeus fiát, Jakabot és testvérét, Jánost. Apjukkal, Zebedeussal a hálóikat javították a csónakban. Őket is elhívta. Ők is otthagyták a csónakot és az apjukat, és követték őt.

[Mt 4,18-22]

Elmélkedés
Szent András apostolt, Simon Péter testvérét ünnepeljük a mai napon. Szent János evangéliuma szerint András volt az első, akit Jézus meghívott tanítványának, és ő vitte el testvérét Jézushoz (vö. Jn 1,40-43).
A mai evangéliumi részletben a tanítványok meghívását olvashattunk Máté evangélista írásából. Az egyszerű halászok rögtön engedelmeskednek a váratlan hívásnak, és azonnal Jézus nyomába szegődnek. Jézus nem ismerte őket korábban, nem érdeklődött származásuk vagy családjuk felől, nem szerzett be megbízható személyektől információkat róluk. Most látja őket először, most találkozik velük először, azonnal meghívja őket, s ők rögtön követik őt, elfogadják, hogy Mesterük legyen. Mennyi fiatal gondolkozik hosszú éveken keresztül élethivatásán és problémázik hivatásának elfogadásán! Milyen sokan késlekednek és megvárakoztatják az Urat! Milyen sokan bizonytalankodnak! Végül lemondanak arról, hogy elkötelezzék magukat Isten szolgálatára.
Fiatalok! Engedjétek, hogy megragadjon benneteket az első pillanat varázsa, az első találkozás kegyelme! Ne késlekedjetek! Induljatok azonnal Jézus után! Ne tétovázzatok, ha szívetek mélyén megérzitek Isten hívását! Induljatok az emberhalászatra! Induljatok, miként az első apostolok, köztük Szent András is indult!
A Hit éve felszólítást jelentett számunkra, hogy elinduljunk Krisztus felé és megújítsuk hitünket. A Hit éve folytatásaként a felszólítás a következő: Vezessétek Jézushoz az embereket! Ő erősíti meg minden ember hitét. Vezessétek Jézushoz az embereket, mert ő vezet el az üdvösségre. Jézus Krisztus az Üdvözítő.
© Horváth István Sándor

Imádság Istenem, csodálatos gondviselésed által mindannyian arra vagyunk hivatva, hogy Krisztus testének tagjaivá váljunk. Minden egyes tagnak öröktől fogva meghatároztad a maga feladatát, számolva minden ember adottságával. Ebben a rendben örök előrelátásoddal részemre is kijelöltél egy helyet, ahol szolgálnom kell. Uram, készen állok erre a szolgálatra! Kívánj tőlem akár csöndes, hangtalan munkát, akár hősi elszántságot, nagy áldozatokat: követlek, Uram! Amen.



Istenem, szükségem van rád

Istenem, szükségem van rád,
hogy taníts napról napra,
minden napnak a követelménye
és szükséglete szerint.
Add meg nekem, Uram,
a lelkiismeretnek azt a tisztaságát,
amely csak a te sugallatodat érzi
és fogja fel.
Fülem süket,
nem hallom hangodat.
Szemem homályos,
nem látom jeleidet.
Csak te tudod élessé tenni szememet,
megtisztítani és megújítani szívemet.
Taníts meg arra,
hogy ott üljek lábadnál,
és hallgassam a szavadat. 
~ Boldog John Henry Newman ~

Istenem!


Lehet lelkünk még oly fennkölt:
telve jószándékkal, buzgalommal, elszántsággal,
mégis elég egy pillanatra elszakadnunk tőled, hogy
legkiválóbb érzelmeink szertelenséggé fajuljanak,
szeretetünk erőtlen érzelemmé satnyul,
előrelépésünk lelki kevélységgé ágaskodik,
buzgalmunk erőszakossággá türelmetlenkedik,
önbizalmunk elbizakodottsággá fuvalkodik.
Ilyenkor döbbenünk rá arra,
hogy biztos úton csak te tudsz vezetni bennünket.
A te szavad a legfőbb életszabályunk.
Az életadó erőt is belőled merítjük
a hit csatornáján keresztül.  
~ Boldog John Henry Newman ~

 EVANGÉLIUMI ELMÉLKEDÉS A HITELES SZAVAK EREJÉRŐL

2013. november 29. – Péntek
Abban az időben Jézus a következő hasonlatot mondta tanítványainak: „Nézzétek a fügefát és a többi fákat! Amikor látjátok, hogy már hajtanak, tudjátok, hogy közel van a nyár. Ugyanígy ti is, amikor látjátok, hogy mindez bekövetkezik, tudjátok meg, hogy közel van az Isten országa. Bizony, mondom nektek: Nem múlik el ez a nemzedék, amíg mindez meg nem történik. Ég és föld elmúlnak, de az én igéim el nem múlnak.”

[Lk 21,29-33]

Elmélkedés
Az emberi szó sérülékeny. Sérülékeny, mert rosszul is mondható. Vagy rosszul hallható. Esetleg rosszul érthető. Más esetekben elferdíthető, tévesen idézhető. Az emberi szó sérülékeny. Sérülékeny, mert hamis állításokat tartalmazhat. Vagy akár vétlen tévedéseket. Más esetekben szándékos hazugságokat. Az emberi szó sérülékeny. Idővel érvényét, aktualitását veszti. Idővel értékét veszítheti. Akár el is felejthető.
Isten szava más kategóriába tartozik. „Az én igéim el nem múlnak” (Lk 21,33) – mondja Jézus az evangéliumban. A kijelentés magabiztos. Magabiztos, mert szóra, tanításra vonatkozóan egyedül Isten tehet ennyire magabiztos kijelentést. Jézus Krisztus tanítása, isteni szava és Isten kinyilatkoztatása, - amelyet a Szentírás könyvei tartalmaznak, s azok közül fontosságuk tekintetében kiemelkednek az evangéliumok - soha nem veszti érvényét. Krisztus igazsága örök. Olyan igazság, amely örökérvényű és minden korban meghatározza a krisztusi életformát. Mindig lesznek olyanok, akik hirdetik, hallgatják és megtartják Jézus szavait.
A változó világban, amikor sokan pillanatnyi érdeküknek megfelelően többször megváltoztatják véleményüket, amikor az igazmondás kötelességét egyesek könnyedén félresöprik, vagy amikor a hazugsággal csökkentik a kimondott szó értékét és az emberek bizalmát a szavak igazában, szükséges, hogy legyen egy biztos és igaz tanítás. Jézus szava ilyen. Bízhatunk benne. Krisztus személye hitelesíti Isten szavát és kinyilatkoztatását. Aki hisz Krisztus személyében, az hisz szavában is.
© Horváth István Sándor

Imádság Uram, Jézus Krisztus! Nap mint nap szomjazok igazságodra, készséges szívvel hallgatlak téged, aki utat mutatsz számomra. Tanulékony lélekkel figyelek rád és kifejezem készségemet, hogy tanításod szerint akarok élni. Alakítsd át életemet a Te éltető és üdvösségre vezető igazságoddal!Amen.










 KEMPIS TAMÁS ~ KRISZTUS KÖVETÉSE

OKTATÁS A LELKI ÉLETRE

I. Az ember célja:
       Krisztus követése és a világ minden hiúságának megutálása.  

1. ,,Aki engem követ, nem jár sötétségben” (János 8,12), mondja az Úr.
2. Ezek Krisztus szavai, melyekkel int, hogy életét és tanítását kövessük, ha valóban felvilágosodni és minden lelki vakságtól meg akarunk szabadulni.
3. Legfőbb törekvésünk legyen tehát, hogy Jézus Krisztus életéről elmélkedjünk.
4. Krisztus tanítása a szentek minden tudományát felülmúlja és akiben az ő szelleme megvan, benne rejtett mannát talál.
5. De megtörténik, hogy sokan az evangélium gyakori hallásából kevés felbuzdulást éreznek, mert nincs bennük Krisztus szelleme.
6. Aki pedig Krisztus igéjét teljesen és helyesen meg akarja érteni, annak törekednie kell, hogy egész életét ahhoz alkalmazza.
7. Mi haszna a Szentháromságról nagy tudósan vitatkoznod, ha nincs alázatosságod, amiért nem tetszel a Szentháromságnak?
8. Bizony, nagy szavak szentté és igazzá nem tesznek, hanem a tökéletes élet tesz Isten előtt kedvessé.
9. Inkább kívánom érezni magamban a bánatot, mint mivoltát érteni.
10. Ha könyv nélkül tudnád az egész Szentírást és az összes bölcsek mondásait: mit használna mindez Isten szeretete és kegyelme nélkül?
11. ,,Hiúságok hiúsága és minden csak hiúság” (Préd 1,2), kivéve Istent szeretni és egyedül neki szolgálni.
12. Ez az igazi bölcsesség, hogy e világ megvetése által a mennyei boldogság után törekedjünk.
13. Hiúság tehát mulandó gazdagságot keresni és abban bizakodni.
14. Hiúság tisztségeket vadászni és magas állásba törtetni.
15. Hiúság a test kívánságait követni és olyan után vágyódni, amiért végre keményen kell bűnhődnie.
16. Hiúság hosszú életet óhajtani és a szent életre kevés gondot fordítani.
17. Hiúság csak a jelen életre figyelni és a jövendőkre nem tekinteni.
18. Hiúság azt szeretni, ami gyorsan elmúlik és oda nem sietni, ahol örökkévaló boldogság vár.
19. Emlékezzél meg gyakran erről a közmondásról: ,,Meg nem elégszik a szem látással, a fül sem telik be hallással.” (Préd 1,8)
20. Igyekezzél tehát szívedet a látható dolgok szeretetétől elvonni és a láthatatlanokra fordítani.
21. Mert akik az érzékiséget követik: beszennyezik lelkiismeretüket és kiesnek Isten kedvéből.

II. Az alázatos önismeret

1. Minden ember természet szerint tudásra vágyik; de isteni félelem nélkül mi haszna a tudománynak? 
2. Bizony sokkal jobb az alázatos munkás, ki Istennek szolgál, mint a kevély tudós, aki magáról elfeledkezve, az ég forgásán töri a fejét.
3. Aki önmagát alaposan ismeri, nem tartja magát nagyra és nem gyönyörködik emberi dicséretben.4. Tudnám bár e világ minden titkait, ha Isten szeretetében nem vagyok, mi hasznom Isten előtt, ki engem cselekedeteim szerint fog ítélni?5. Hagyj fel a túlságos tudásvággyal, mert ebben nagy szórakozottság és csalódás rejlik.
6. A tudósok szeretnek mások előtt megjelenni és bölcs hírében állani.
7. Sok minden van, aminek tudása keveset vagy éppen semmit sem használ a léleknek.
8. És nagyon esztelen az, aki egyébre jobban ügyel, mint ami üdvösségére szolgál.
9. A sok szó nem tölti be a lelket, de a jámbor élet megnyugtatja a szívet; a tiszta lelkiismeret pedig nagy bizalmat kelt Isten iránt.
10. Mennél többet és jobbat tudsz, annál keményebb ítéleted lesz miatta, ha szentebbül nem élsz.
11. Fel ne fuvalkodjál tehát semmiféle ügyességedben vagy tudományodban, hanem inkább félj a neked jutott ismeret miatt.
12. Ha azt gondolod, hogy sokat tudsz és jó felfogású vagy, tudva legyen előtted, hogy sokkal több van, amihez nem értesz.
13. ,,Ne légy fennhéjázó” (Róm 11,20), hanem inkább valld be tudatlanságodat.
14. Ugyan miért akarod magad valakinél magasabbra tartani, mikor találkozik sok bölcsebb és a törvényben jártasabb, mint te?
15. Ha valami hasznosat akarsz tudni és tanulni: szeresd, hogy ismeretlen vagy és semminek sem tartanak.
16. Ez a legnagyobb és leghasznosabb tudomány: önmagunk igazi megismerése és semmibevétele.
17. Nagy bölcsesség és tökéletesség: önmaga felől semmit sem állítani, mások felől pedig mindenkor jól és nemesen vélekedni.
18. Ha másnak nyílt botlását vagy súlyos bűnét látnád is, magadat nála jobbnak nem kell tartanod, mert nem tudod, meddig lehetsz állhatatos a jóban.
19. Mindnyájan gyarlók vagyunk, de te senkit se tarts magadnál gyarlóbbnak.

 III. Az igazság tanítása

1. Boldog az, akit az igazság maga tanít, nem jelek és mulandó szavak által, hanem valóságban.
2. A mi véleményünk és érzésünk gyakran megcsal minket és rövidlátó.
3. Mit használ a nagy vitatkozás a titkos és kétséges dolgokban, amelyek miatt nem vádol senki az utolsó napon, hogy nem tudtuk?
4. Nagy esztelenség, hogy a hasznos és szükséges dolgok kárával önként haszontalan, sőt ártalmas ügyekbe avatkozunk.
5. Van szemünk, de nem látunk.
6. Ugyan mi gondunk a teremtett dolgok nemére, fajára?
7. Akinek az örök ige szól, az sokféle vélekedéstől megszabadul.
8. Egy igétől ered minden, ezt hirdeti minden teremtmény, ,,és ez ama Kezdet, ki szól is nekünk”. (Ján. 8,25)
9. Senki sem lehet értelmes nélküle, sem helyesen nem ítélhet.
10. Akinek ez az Egy mindene és aki mindent ebbe az Egybe foglal és mindent ebben szemlél, annak állhatatos a szíve és Istenben csendesen nyugodhatik.
11. Ó, Istenem, te igazság, egyesíts engem veled örök szeretetben!
12. Gyakran unalmas nekem sok dolog olvasása és hallása, mert tebenned van mind, amit én akarok és kívánok.
13. Hallgasson tehát minden bölcs, némuljon el minden teremtmény a te színed előtt: csak Te egyedül szólj nekem.
14. Minél jobban magába vonult az ember és minél egyszerűbb lélek, annál több és mélyebb dolgot ért meg fáradság nélkül, mert mennyből veszi az értelem világosságát.
15. A tiszta, egyszerű és állhatatos lélek sokféle tennivalója közt sem szórakozik el, mert mindent Isten dicsőségére cselekszik és arra ügyel, hogy tulajdon kedve keresésétől mindenben ment legyen.
16. Ki bánt, ki más háborgat téged, mint szívednek meg nem tört indulata?
17. A jámbor és ájtatos ember előbb megfontolja magában, amit külsőképp tennie kell.
18. Nem is vonja ez őt valami vétkes hajlam kívánására, hanem inkább ő irányítja az okosság útjára.
19. Kinek van keményebb küzdelme, mint aki önmagát le akarja győzni?
20. Pedig ez volna a mi dolgunk, hogy magunk felett diadalt arassunk, naponkint legyőzzük magunkat és a jóban előbbre haladjunk.
21. Ebben az életben minden tökéletességhez tapad valami fogyatkozás; és nincs vizsgálódás némi homály nélkül.
22. Az alázatos önismeret biztosabb út Istenhez, mint a világi tudományok mély kutatása.
23. Nem vétek a tudomány vagy akármilyen egyszerű ismeret, mert ez magában jó és Isten ajándéka; de mindig többre becsülendő a jó lelkiismeret és erényes élet.
24. Minthogy pedig sokan jobban igyekeznek tudósok lenni, mint szentül élni, azért gyakran csalódnak és vagy semmit vagy igen kevés eredményt látnak.
25. Bárcsak olyan szorgalmasak volnának a bűnök kiirtásában és a jó erkölcsök beoltásában, mint a mély kérdések fölvetésében, bizony nem volna annyi gonoszság és botrány a világban, sem annyi fegyelmetlenség a kolostorokban.
26. Bizony, ha eljön az ítélet, nem kérdik, mit tanítottunk, hanem mit cselekedtünk; sem azt nem vizsgálják, mily szépen beszéltünk, hanem mily szentül éltünk.
27. Ugyan mondd meg, kérlek, hol vannak most azok az urak és tanárok, akiket jól ismertél, mikor éltek és tudományukban virágoztak?
28. Javadalmuk már másokra szállott és nem tudom, gondol-e reájuk valaki?
29. Életükben látszottak valaminek, most mindenki hallgat róluk.
30. Jaj, mily hamar elmúlik e világ dicsősége!
31. Bárcsak az életük együtt járt volna tudományukkal! Bizony, jól tanultak s jól tanítottak volna!
32. Mily sokan vesznek el gonoszul e világon a hiú tudomány miatt, akik az isteni szolgálattal keveset gondolnak!
33. De mivel jobban szeretnek nagyok lenni, mint alázatosságban maradni, azért vesznek el hiú gondolataik által.
34. Valóban az a nagy, akinek nagy a szeretete.
35. Valóban nagy, aki maga előtt kicsiny és semmire sem becsül minden magas hivatalt és méltóságot.
36. Valóban okos az, ,,aki szemétnek tartja mind” (Filippi 3,8), ami e földön van, hogy Krisztust megnyerhesse.
37. Valóban igen tudós az, aki Isten akaratát cselekszi és a maga kívánságával felhagy.

Forrás ~ Internet
 

EVANGÉLIUMI ELMÉLKEDÉS AZ ÜDVÖSSÉG ELNYERÉSÉRŐL
 
2013. november 28. – Csütörtök
Jézus így jövendölt Jeruzsálem pusztulásáról és a saját második eljöveteléről: Amikor látjátok, hogy Jeruzsálemet hadsereg veszi körül, tudjátok meg, hogy elérkezett a pusztulása! Akkor, akik Júdeában vannak, fussanak a hegyekbe; akik a városban meneküljenek el; és akik vidéken vannak, vissza ne térjenek! A bosszúállás napjai ezek, hogy beteljesedjék mindaz, amit az Írás mond. Jaj, a várandós és szoptatós anyáknak azokban a napokban! Nagy gyötrelem lesz a földön, és az ítélet haragja sújtja ezt a népet. Lesznek, akiket kardélre hánynak. Sokakat fogságba hurcolnak pogány népek közé. Jeruzsálemet pogányok tiporják, amíg idejük be nem telik. Jelek lesznek a Napban, a Holdban és a csillagokban, a földön pedig kétségbeesett rettegés támad a népek között a tenger zúgása és a hullámok háborgása miatt. Az emberek megdermednek a rémülettől, miközben várják, hogy mi történik a világgal. A mindenség összetartó erői megrendülnek. Akkor majd meglátják az Emberfiát, amint eljön a felhőkben nagy hatalommal és dicsőséggel. Amikor mindez beteljesedik, nézzetek fel, és emeljétek föl fejeteket, mert elérkezett megváltásotok.

[Lk 21,20-28]

Elmélkedés
A végső időkre vonatkozó tanítását folytatja Jézus a mai evangéliumban. Félelmetes jelekről és rendkívüli természeti jelenségekről beszél, amelyek a világot sújtják, valamint üldözésekről, és a gonosz emberi erők elszabadulásáról. Az embereket félelemmel fogja eltölteni ezen veszedelmeknek a látványa. Egy nagy erejű földrengés, egy tengeri szökőár vagy egy szélvihar hatalmas pusztítását látva könnyen el tudjuk képzelni mindezeknek a megvalósulását, s talán egyesek a mai időkben látják beteljesülni a Jézus által mondottakat. Egyesek valóban azt vélik, hogy manapság több a természeti csapás, mint a régi időkben. A statisztikák szerint valójában nem több, csupán arról van szó, hogy a hírközlési eszközöknek köszönhetően néhány percen belül értesülhetünk arról, ha a világ egy távoli pontján valamilyen természeti katasztrófa történik, s a híradások a képek segítségével közelünkbe hozzák az eseményeket.
Jézus Krisztus az egész világ és az egész természet Ura. A keresztény ember, aki Jézusba veti reményét, nem ijed meg, mert tudja, hogy élete Isten kezében biztonságban van, s ha hűséges marad hitéhez, akkor nem veszítheti el az üdvösséget. Az utolsó idők bekövetkezése idejét nem tudhatjuk, s nem tűnik valószínűnek, hogy a közeljövőben megtörténik. Ez viszont nem ad okot a könnyelműségre senki számára, hiszen az életből távoznunk kell, s akkor számot kell adnunk Istennek. Az üdvösség elnyerésének szándéka vezessen bennünket életünkben!
© Horváth István Sándor

Imádság Úr Jézus, köszönjük, hogy közöttünk való jelenléteddel ajándékozol meg. Utunkon erősítesz és bátorítasz. Add, hogy mélyen tudatában legyünk jelenlétednek. Küldő szavadra örömmel válaszoljunk minden cselekedetünkkel. Adj nekünk bölcsességet és alázatot, hogy felismerjük jelenlétedet más testvéreink között is. Tégy eggyé bennünket!Amen.



 
KEMPIS TAMÁS ~ KRISZTUS KÖVETÉSE

Mivel e könyvecskében semmi ártalmas nincs, hanem a maga egészében az áhítat és béke jó illatát leheli, azért mindenki bátran olvashatja. Előadásmódja egyszerű, a szóvirágokat kerüli, bizonyítékokat, érveket, csak nagy ritkán használ.
Azért tartalma oly tömör, ereje oly nagy és a benne bővelkedő gondolatok komolysága oly mélységes, hogy rajta változtatni, bővíteni, rövidíteni nem lehet.
Egész és befejezett mű, mivel a tökéletesség minden fokát és útját érinti és magában foglalja a belső istentisztelet általános elveit, amelyekből számtalan, terjedelmes szentbeszédet lehet készíteni.
Olvasása mindig élvezetes, sohasem unalmas és a hallgató lelkét csodás módon gyönyörködteti, még ha ezerszer ismétlik is, mert minden arra irányul benne, hogy az ember lelkét tisztítsa, megvilágítsa, tökéletesítse, szentté tegye. Nagyon hasonlít a Szentíráshoz, mert a mondottakon kívül még bizonyos isteni erő, mondhatjuk: a Szentlélek titkos ereje rejtőzik benne, mely az olvasó vagy hallgató lelkét, ha áhítattal figyel, úgy elárasztja, hogy egészen átalakul és a teremtményektől Istenhez fordul. A keresztény tökéletesség gyakorlását magyarázza tehát, azért ha ezt a könyvet ájtatosan, figyelemmel és kitartóan olvasod, bizonyára bő gyümölcsöt terem számodra.
Ezekről elmélkedjél tehát, ezekben légy,… mert ezt cselekedvén, magadat üdvözíted. (1Tim 15,16)

Ima-olvasás előtt:
Szólj, Uram, mert hallja a te szolgád. Szolgád vagyok én, adj nekem értelmet, hogy tudjam a te bizonyságaidat. Szólj hozzám lelkem vigasztalására, egész életem megjobbítására, neked pedig örök tiszteletedre, dicséretedre és dicsőségedre.

Ima-olvasás után:
Hajlítsd szívemet ajkad igéjére, Uram Istenem, örök igazság, ne talán meghaljak és terméketlen legyek, ha csak kívülről intenek és belül lángra nem gyulladok; és ne legyen ítéletemre a hallott, de nem teljesített, a megismert, de meg nem szeretett, az elhitt, de meg nem tartott ige. Ámen.

Forrás ~ Internet

EVANGÉLIUMI ELMÉLKEDÉS AZ ÁLLHATATOS HŰSÉGRŐL

2013. november 27. – Szerda

Abban az időben Jézus így készítette elő tanítványait a rájuk váró megpróbáltatásokra: „Kezet emelnek rátok, és üldözni fognak benneteket. Kiszolgáltatnak a zsinagógáknak és börtönbe vetnek. Királyok és helytartók elé hurcolnak az én nevemért, azért hogy tanúságot tegyetek. Véssétek hát szívetekbe: Ne törjétek fejeteket előre, hogyan védekezzetek. Én olyan ékesszólást és bölcsességet adok majd nektek, hogy egyetlen ellenfeletek sem tud ellenállni vagy ellentmondani. Kiszolgáltatnak benneteket a szülők, testvérek, rokonok és barátok, s közületek némelyeket meg is ölnek. Az én nevemért mindenki gyűlölni fog titeket. De egyetlen hajszál sem vész el a fejetekről. Állhatatossággal őrzitek meg lelketeket.”

[Lk 21,12-19]

Elmélkedés
A tanítványokra váró nehézségekre, szembenállásra és üldözésre figyelmeztet ma minket Jézus. Az üldözések nem csak a végső időkben fognak bekövetkezni, hanem évszázadokon keresztül végigkísérik a Krisztusban hívők és a krisztusi közösség életét. Még a régmúlt időkre sem kell gondolnunk, elég, ha felidézzük a XX. század vértanúinak példáját, s máris láthatjuk, hogy vannak, akik az Egyházban látják legfőbb ellenségüket, s úgy gondolják, hogy a keresztény hívők megfélemlítésével, a papok jóhírének tönkretételével vagy esetleg bántalmazásukkal és megölésükkel meggyengíthetik Isten népének közösségét.
Ha az Egyház csupán emberi vagy emberekre alapozott csoportosulás volna, akkor minden a hit ellenségeinek terve szerint történne. Mert az ember meginoghat. Az ember megtéveszthető. Az ember hiszékeny. Az ember gyenge és gyarló. Hitünk szerint viszont nem egyszerűen egy emberi intézmény az Egyház, hanem kegyelmi közösség, amelyet Krisztus Lelke éltet. A vértanúk példája az isteni kegyelem titokzatos működésének köszönhetően nem gyengíti, hanem erősíti az Egyházat. Állhatatosságra, hűségre és hitük megvallására készteti a hívőket.
A hitben való hűséges kitartás az üdvösség feltétele. Krisztus tanítványát senki és semmi nem tántoríthatja el a hittől és Isten szeretetétől. A fizikai erőszak vagy a lelki kényszer sem képes eltéríteni a hittől és a hit szerinti élettől azt a keresztényt, akinél a hit tudatos és személyes döntés eredménye. Akinek felszínes és nem a Jézussal való személyes kapcsolatból forrásozó a hite, az könnyen meginoghat. Legyünk hűséges és tanúságtevő követői az Úrnak!
© Horváth István Sándor

Imádság Uram és Üdvözítőm, Jézus Krisztus! Adj nekem kedvet és lehetőséget, hogy téged mindinkább megismerhesselek, mindjobban megszeresselek, és egyre hívebben kövesselek. Buzdító kegyelmed hívása nálam ne süket fülekre találjon, hanem legyek mindenkor kész, hogy akaratodat odaadással teljesítsem! Szembefordulok önszeretetemmel és önzésemmel, s követlek a gyalázatban, szegénységben és üldöztetésben. Teljesen újjá akarok születni, a régi magamat levetkőzni, hogy már ne én éljek, hanem te énbennem.Amen.


 

LELKI ADOPTÁLÁS

„Ó Mária
ki az új világ hajnala
és az élők Anyja vagy,
rád bízzuk az élet ügyét”
Boldog II. János Pál: Evangelium Vitae


A lelki adoptálás lényege szerint Isten színe előtt tett ígéret, amelyben egy konkrét személy kötelezi magát, hogy kilenc hónapon át (vagyis amennyi időt átlagosan az anyaméhben tölt a megfogant gyermek) mindennap imádkozik egy veszélyben lévő magzatért, valamint azért, hogy ez az Isten által kiválasztott, és egyedül Általa ismert gyermek megszülethessen, és születése után szeretetben és elfogadva, törvényes családi körülmények között nőhessen fel. Az adoptálás mindig egy gyermekre vonatkozik, és csak akkor kezdünk el egy újabb gyermekért imádkozni, ha az előző vállalást már teljesítettük, vagyis kilenc hónaponként.

A lelki adoptálás elsődleges célja tehát egy konkrét gyermek életének megmentése imádság és áldozathozatal által. További célja az Isten által rendelt erkölcsi rend helyreállítása. Az ima egyben engesztelés is a magzatgyilkosságok égbekiáltó bűnéért. Hosszú évek tapasztalata azt bizonyítja, hogy a lelki adoptálás a leghatékonyabb imaforma, amely segít feldolgozni bűnük terhét azoknak a szülőknek, akik maguk is elkövették ezt a bűnt.

A lelki adoptálás gondolata a fatimai jelenésekkel kapcsolatban született, mintegy válaszként a Szűzanya kérésére: imádkozzuk a szentolvasót, tartsunk bűnbánatot, és engeszteljünk azokért a bűnökért, amelyek legjobban bántják az Ő Szeplőtelen Szívét.

      A Magyarországon átvett forma Lengyelországban alakult ki, 1987-ben, ahol elsőként a varsói pálos atyák karolták fel a kezdeményezést. Az ő templomukból sugárzott ki ez a csodálatos lelki megújulást hozó imádság az egész ország területére, majd a világ számos más országába is. 1994 óta a lelki adoptálás országos központja a világhírű kegyhelyen, Częstochowában működik.

Az ígéret tárgyát képező imák:
  • Egy tized rózsafüzér - naponta.
  • Napi ima: Uram, Jézus! Édesanyád, Mária közbenjárására, aki szeretettel szült a világra Téged, valamint Szent Józsefnek, a bizalom emberének közbenjárására, aki születésed után gondoskodott Rólad, kérlek Téged annak a meg nem született gyermeknek érdekében, akit lélekben adoptáltam, és akit a halál veszélye fenyeget. Kérlek, adj szüleinek szeretetet, és bátorságot, hogy meghagyják gyermekük életét, amelyet Te magad rendeltél számára. Amen. 
  • Valamilyen önkéntes vállalás,amely tetszés szerint lehet pl. hetente egy szentáldozás, böjt, önmegtagadás, küzdelem valamely hibánk ellen, a Szentírás olvasása, vallási ismereteink elmélyítése, szentségimádás, karitatív cselekedet, egyedülálló anyák, vagy nehéz helyzetben élő családok támogatása stb.
      Az ígéretet tevő nemcsak a magzat életéért imádkozik, hanem egyben a szülők, a családok, a társadalom gondolkodásmódjának helyes irányban történő fejlődéséért is. Mindez mély hitet, és áldozatkész, tiszta, önzetlen szeretetet feltételez, hiszen akik a lelki adoptálásra vállalkoznak, olyan gyermekért imádkoznak, és hoznak különböző áldozatokat, akit nem ismernek, akit a földi életben sohasem fognak magukhoz ölelni, aki az emberi fogalmak szerint sohasem lesz az „övék”

      Általános gyakorlat Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepén, március 25-én ígéretet tenni, sok helyen ünnepélyes formában szentmise keretében történik, mivel ez egyben tanúságtétel is az élet mellett. Azonban az egyéni ígérettétel is érvényes. Ez esetben egy feszület vagy egy szentkép előtt olvassuk fel imádságos lélekkel az ígéret szövegét, és ettől kezdve kilenc hónapon át végezzük a vállalt imákat.

Ígérettétel:

  
Szentséges Szűz, Istenanya, Mária, Isten összes angyalai és szentjei,
   a meg nem született magzatok védelmében való segítségnyújtás vágyától vezetve
   én   ……………………………………(név) elhatároztam, és ígérem,
   hogy …………………………….... (dátum)- tól kezdődően,
   (………………………………………………………….   ünnepe alkalmából)
   lélekben adoptálok egy gyermeket, akinek nevét egyedül Isten ismeri.
   Kilenc hónapon át mindennap imádkozom élete megmentéséért, valamint azért,
   hogy születése után törvényes és tisztességes életet élhessen.
   Imádságaim e szándékra a következők lesznek: egy tized rózsafüzér,
   (önkéntes felajánlásaim……………………………………………..), valamint azaz ima,
   amelyet ezért a magzatért most mondok el először (lásd fennebb).


Forrás ~ Internet

EVANGÉLIUMI ELMÉLKEDÉS A HIT ÜDVÖZSÉGÉRŐL
 
2013. november 26. – Kedd
Abban az időben, amikor némelyek megjegyezték, hogy milyen szép kövekkel és díszes fogadalmi ajándékokkal van díszítve a (jeruzsálemi) templom, Jézus ezt mondta: „Jönnek majd napok, amikor abból, amit most itt láttok, kő kövön nem marad, mindent lerombolnak.” Erre megkérdezték tőle: „Mester, mikor történik mindez? És milyen jelek előzik meg?” Ő így válaszolt: „Vigyázzatok, nehogy félrevezessenek titeket! Sokan jönnek az én nevemben s mondják: „Én vagyok!” És: „Elérkezett az idő!” Ne kövessétek őket! Amikor háborúkról és lázadásokról hallotok, ne rémüldözzetek. Mindennek előbb meg kell történnie, de ezzel még nincs itt a vég!” Aztán így folytatta: „Nemzet nemzet ellen és ország ország ellen támad. Nagy földrengés lesz itt is, ott is, éhínség és dögvész. Félelmetes tünemények és rendkívüli jelek tűnnek fel az égen.”

[Lk 21,5-11]

Elmélkedés
Az ember hiszékeny. Könnyen hisz a szép ígéreteknek, az érdekesnek és rendkívülinek vélt információknak. Ha valaki határozottan állít valamit, vagy újszerűen hangzó összefüggéseket mond ki, sokan gondolják, hogy megvilágosodott előttük minden, lehullt a lepel a titkokról és végre most olyan dolgokat is megértenek, amiről korábban nem volt tudomásuk. Az ember bizony hiszékeny. Mert a hiszékenység könnyű abból a szempontból, hogy nem kell utánajárnia, utánanéznie a dolgoknak. Erre az emberi hiszékenységre alapoznak azok, akik számokból és dátumokból titokzatos (értsd: mágikus) dolgokat olvasnak ki és a csillagok állásából előre jeleznek bizonyos eseményeket, és az általuk felismerteket úgy tárják a nagyközönség elé, mint biztos igazságokat!
Az ember hiszékeny. De a hiszékenység nem tévesztendő össze a hittel. A kettő egészen más. Jézus arra figyelmezteti követőit, hogy sokan fogják majd azt állítani, hogy elérkezett a végső idő és megpróbálják majd félrevezetni az embereket. A tudatos megtévesztés és a szándékos hazugság eszközével becsapják a hiszékeny embereket. Ne legyünk hiszékenyek! Ne higgyünk akárkinek! Ne higgyünk el mindent! Vizsgáljuk meg a tanításokat! Vizsgáljuk meg a tanító személyét és életét! Nem érdemes akárkit követnünk. A jézusi igazsághoz érdemes hűségesnek maradni, mert ez vezet minket az üdvösségre.
A végső idők nagy harcában a hamis „krisztusok,” akik a Jézus Krisztussal való szembefordulásra és hitük elhagyására csábítják az embereket, vereséget fognak szenvedni. Krisztus minden erő és hatalom felett győzedelmeskedik, hogy életünk Ura legyen. A Krisztusban való hit üdvösségre vezet.
© Horváth István Sándor

Imádság Köszönöm, Teremtőm, hogy embernek születhettem erre a világra, amely telve van csodával. Köszönök minden új napot, minden új lehetőséget, köszönöm a munkakedvet és hogy mozogni tudok, hogy találkozhatom más emberekkel. Köszönöm az egyedüllétet és a pihenést, a virradatot és az alkonyt, a nyílt horizontot. Itt állok, kezeim telve vannak ajándékaiddal, segíts nekem, hadd osszam meg önmagamat másokkal. Amen.


  HA ELJUTSZ A HALLGATÁS ÁLLAPOTÁRA AKKOR NINCS MITŐL FÉLNED
 
7. A hallgatásról 

      Szentéletű Varszonofij tanítja: Amíg a hajó a tengeren hánykódik, kénytelen tűrni a veszedelmeket; de ha békés és csendes kikötőbe ér, már nem kell félnie a veszedelmektől, bajoktól és a szelek játékától, hanem nyugalomba érkezik. Ugyanígy te is, szerzetes, amíg az emberek között maradsz, számíts a veszedelmekre, bajokra és a gondolati szelek játékára; de ha eljutsz a hallgatás állapotára, akkor nincs mitől félned (8. 9. válasz). 
      A tökéletes hallgatás a kereszt, amelyre az embernek föl kell feszítenie magát szenvedélyeivel és kívánságaival együtt. De gondold csak el, a mi Krisztus Urunk már előzőleg mennyi gyalázatot és szidalmat viselt el, és utána ment föl a keresztfára. Ezért mi sem juthatunk el a tökéletes hallgatás állapotába és nem remélhetjük a szent tökéletességet, ha nem szenvedünk Krisztussal együtt. Mert az Apostol mondja: Ha vele szenvedünk, vele együtt meg is dicsőülünk. Nincs más út. (Varszonofij, 342. válasz) 
      Aki eljutott a hallgatás állapotába, annak szüntelenül emlékeznie kell arra, miért jött ide, nehogy valami másra hajoljon el a szíve. 

8. Az önmagamra való figyelésről 

      Ha valaki a figyelem útját járja, nem szabad, hogy egyedül csak a szívének higgyen, hanem szívből fakadó cselekedeteit és magát az életet vesse össze Isten törvényeivel és a jámbor aszkéták tevékeny életével, akik az aszkézisnek ugyanezt az útját járták. Ezen eszközzel könnyebben meg lehet szabadulni a gonosztól és az igazság is világosabban meglátható. 
      A figyelmes ember elméje olyan, mint a felállított őrség vagy Jeruzsálem szívének éber őrzője. A lelki szemlélődés magaslatán állva a tisztaság szemével néz a lelke körül ólálkodó és közelébe férkőző ellenséges erőkre, a zsoltáros szavaival élve: szemem ellenségeimre lenéz (Zsolt 5,39). 
      Szeme elől nincs rejtve az ördög, mint ordító oroszlán, aki keresi, kit nyeljen el (1Pét 5,8), és azok, akik megfeszítik íjukat, hogy a sötétben elejtsék a tiszta szívűt (Zsolt 10,2). 
      A szentatyák tanítása alapján minden ember mellett két angyal található: egy jó és egy gonosz. 
  • A jó angyal csöndes, szelíd és szótlan. Ha az ember szívébe költözik, akkor az igazságról, a tisztaságról, a becsületességről, a nyugalomról, mindenféle jócselekedetről és mindenféle erényről kezd el beszélni. Amikor ráérzel erre a szívedben, akkor nyilván az igazság angyala lakik benned. A gonosz lélek azonban keserű, mint az epe, kegyetlen és oktalan. Amikor bemegy a szívedbe, akkor ismerd föl tettei alapján (Antiokhosz, 61. prédikáció). 
      Figyelj önmagadra, kedvesem, mondja Szíriai Izsák, és a szüntelen tevékenység közepette legyenek szemeid előtt mind a téged gyötrő fájdalmak, mind a magányos hely, ahol élsz, és elmédnek finomsága megismerő képességed durvaságával egyetemben, mind a hallgatás tartóssága a gyógyszerek sokaságával - vagyis a kísértésekkel - egyetemben, amelyek rád szakadnak hol az igazi Orvostól, hogy a belső ember gyógyuljon, hol olykor az ördögöktől - s ezek néha betegségekben és testi fáradságban jelentkeznek -, olykor lelkednek ijesztő gondolataiban és szörnyű figyelmeztetésekben, hogy mi lesz veled, ha jön a vég. Olykor megadatik a kegyelmi melegség, az édességes könnyek, lelki öröm és más effélék. És most vajon jól látod-e mindezen körülményekben, hogy sebed kezd beforrni és bezárulni, vagyis a szenvedélyek kezdenek csitulni. Légy figyelmes és szüntelenül térj be önmagadba, és figyeld meg, hogy szerinted milyen szenvedélyek gyengültek el benned, melyek aludtak ki és hagytak el véglegesen, melyek kezdtek elnémulni lelked gyógyulása következtében, nem pedig csak annak következtében, hogy eltávolítottad azt, ami fellobbantotta őket; melyek azok, amiket megtanultál értelmeddel legyőzni, s nem pusztán azzal, hogy eltávolítottad magadtól a szenvedély okait. És még arra is figyelj, jól látod-e, hogy rothadó sebedben eleven hús kezdett nőni, vagyis lelki béke; miféle szenvedélyek üldöznek, egyik a másik után, következetesen és szembeötlően, és milyen időközönként; testi vagy lelki szenvedélyek-e ezek, avagy összetettek és vegyesek; az emlékezeten kis erővel haladnak át, vagy erővel támadnak a lélekre; és hogyan támadnak, nyíltan vagy rejtett módon. Hogyan tekint rájuk a Király: az elme, az érzékek eme ura? Harcba száll-e velük, amikor előtörnek és háborút indítanak, erejével ellankasztja-e őket, vagy látván nem látja őket és egyáltalán nem foglalkozik velük? S melyek maradtak meg a régi szenvedélyek közül, melyek alakultak ki újólag? Eleven képek formájában jelentkeznek-e, vagy érzésben, eleven képek nélkül; az emlékezetben pedig szenvedélyes rezdülés nélkül, anélkül, hogy gondolkoznál róluk, vagy kihoznának a sodrodból? Ez alapján felismerheted a lelki egészség fokát (Szíriai Izsák, 45. prédikáció). 
      Azért az ilyen ember, az isteni Pál tanítását követve, felölti Isten teljes fegyverzetét, hogy a gonosz napon ellenállhasson (Ef 6,13), és eme fegyverekkel, Isten kegyelmi működésével visszaveri a látható támadásokat és legyőzi a láthatatlan harcosokat. A sokat szenvedett Jóbban szemlélhetjük az ilyen lelki ébrenlét eleven példáját, akiről az Anyaszentegyház így énekel: „Jóbnak erényekben való gazdagságát szemlélve, az igazak ellensége őt eltántorítani igyekezett és testének oszlopát megrongálta, lelki kincseit azonban el nem ragadhatta, mert szeplőtelen lélekkel találta fölruházva.” (Tropárion Szent Jób ünnepén, május 6.). 
      Aki ezt az utat járja, annak nem szabad figyelnie az útszélről jövő hangokra, amelyektől teli lesz az ember feje fölösleges és hiábavaló gondolatokkal és emlékképekkel; ellenkezőleg, önmagára kell figyelnie. 
      Különösen ezen az úton kell betartani azt, hogy az ember ne figyeljen más dolgokra, gondolatban ne foglalkozzon velük és ne beszéljen róluk, ahogy a Zsoltáros mondja: Szám ne beszéljen az emberek dolgairól (16,4); az Urat pedig arra kéri, hogy rejtett bűneimtől tisztíts meg engem, és az idegen bűnöktől óvd meg a te szolgádat (Zsolt 18,13.14). 
      Hogy az ember a figyelmet megőrizze, magába kell szállnia az Úr szava szerint: az úton senkit se köszöntgessetek (Lk 10,4), vagyis szükségtelenül ne beszéljetek, hisz senki sem szalad utánad, hogy valami hasznos dolgot halljon tőled. 
      Ha sztareccel vagy szerzetestestvérrel találkozol, mély meghajlással és mindig behunyt szemmel kell tiszteletadást végezned. 
 
Szánofi Szent Szerafim

EVANGÉLIUMI ELMÉLKEDÉS A GONDVISELÉSRŐL

2013. november 25. – Hétfő

Jézus egy alkalommal megfigyelte hogyan dobják a gazdagok adományaikat a templom perselyébe. Közben észrevette, hogy egy szegény özvegyasszony két fillért dobott be. Erre megjegyezte: „Bizony, mondom nektek, ez a szegény özvegy többet dobott be, mint bárki más. A többiek ugyanis abból adakoztak, amiben bővelkednek, ez azonban mindent odaadott, ami szegénységéből telt: egész megélhetését.”

[Lk 21,1-4]

Elmélkedés
A mai evangéliumban egy szegény özveggyel találkozunk, aki minden vagyonát odaadja a templom javára. Cselekedete hátterében észre kell vennünk nagylelkűségét és Istenbe vetett bizalmát. Férje halála után nem számíthat emberi segítségre. Feltehetően gyermeke sincs, hiszen akkor ő gondoskodna róla. Istenre bízza életét, mert nem számíthat másra. Őt veszi észre Jézus, s az ő adományát értékesebbnek minősíti, mint a gazdagok nagyobb összegű adományait. Az özvegyet Jézus példaképként állítja a tanítványok elé. Jézus ugyanis azt kéri követőitől, hogy mondjanak le mindenről és semmiféle vagyonhoz ne kössék életüket. Aki hisz az Isteni Gondviselésben, annak nem kell evilági javakkal biztosítania életét.
Mitől függ megélhetésünk és kire bízzuk életünket? Számos eset bizonyítja, hogy az anyagi javak gyűjtése és a vagyonban való gyarapodás nem nyújthat igazi boldogságot és lelki nyugalmat. A gazdagság bezárja az ember szívét és könnyen elfordítja Istentől. A szegénység tudatos vállalása és anyagi javaink másokkal való megosztása Isten felé irányít minket.
Hogyan lehetünk nagylelkűek? Aki mindent a maga érdemének tekint, s azt gondolja, hogy saját erejéből szerzett meg mindent, amit birtokol, nem képes a nagylelkűségre, hiszen semmit sem akar elveszíteni vagyonából. Aki viszont a földi javakra és a vagyonra úgy tekint, mint Istentől kapott ajándékra, az könnyebben le tud róla mondani mások vagy Isten javára.
Mit kaptam Istentől? Mit adok Istennek? Képes vagyok-e mindenről lemondani, hogy egyedül ő legyen az enyém? Hiszek-e abban, hogy gondomat viseli?
© Horváth István Sándor

Imádság Istenünk: Te vagy az időknek Ura. Te vagy az Úr az egész teremtett világ felett. Életünk napjainak számát Te méred ki. Te adsz nekünk lehetőséget, hogy amíg ebben a világban élünk, azokat a kincseket keressük, amelyek soha el nem múlnak. Tégy minket készségessé, hogy tekintetünket mindig az égre emeljük. Mulandó ez a föld, ez a világ: add, hogy megértsük Igéd igazságát. Amen.


ALEXANDRIAI SZENT KATALIN VÉRTANÚ ÜNNEPE

November 25.

Szent Katalin a kórházak, a betegek, az elesettek védőszentje az ágybavizelőket is oltalmazza. Alexandriai Szent Katalin ünnepét a keresztény egyház november 25-én, vértanúságának napján tartja. A legenda szerint Kosztus ciprusi királynak leánya volt. Amikor hírét vette, hogy a császár üldözi a keresztényeket, Katalin védelmébe vette az üldözötteket. Vitába szállt a császárral is a keresztény tanítás igazáról. Hite miatt börtönbe került, ahol megkínozták, végül lefejezték. A legenda úgy tartja, hogy testét angyalok vitték a Sínai-hegyre, ahol tiszteletére kolostor épült. Mivel úgy tartják, hogy utolsó imádságában Katalin a betegekért és haldoklókért is imádkozott, a késő középkorban sok kórház patrónájának tekintette.
Katalin napjához férjjósló hiedelmek és praktikák kapcsolódnak. A lányok gyümölcsfaágat állítanak a vízbe, és ha az karácsonyra kihajt, közel van a férjhez menés. Az ágat sokfelé Katalin ágnak nevezik. A fiúk böjtölnek e napon, hogy álmukban meglássák a jövendőbelijüket.
Számos vidéken dologtiltó nap a Katalin. Nem sütnek kenyeret, nem őrölnek a malmok, nem szántanak. Közismert népi időjóslás: "Ha Katalin kopog, a Karácsony locsog." A régi öregek szerint: amilyen Katalin napja, olyan a január, amilyen a következő nap, olyan a február.

 
Immár jöjj el tüköre a szép rozmarinnak,
Óh ékes koszorúja minden mártyromnak.
Légy könyörületes nékünk minnyájunknak,
Légy kegyelmes mindennek, legfőképp magamnak.

Egy napot adok néked óh drága mátrónánk,
Krisztusnak édes szivet, maradj mi pátrónánk.
Mindeneknek pedig, kik szent nevedet vallják,
Kívánom, hogy a mennyet teáltalad bírják.

Amen. 

 Szűz és vértanú ~ Alexandriai Szent Katalin


Alexandriai Szent Katalin szűz és vértanú, a korai középkor egyik legtiszteltebb, legnépszerűbb női szentje, a Virgines Capitales, továbbá a Tizennégy Segítőszent egyike. A görög eredetű szó jelentése: „tiszta, szeplőtelen”.
Katalin alakját, életét teljesen átszövi a legenda, életéről semmi biztosat nem tudunk. A róla szóló írások - melyeket a tudomány nem tart hitelesnek - azt állítják, hogy apja az egyiptomi Alexandriában élt pogány király, Costus, akinek nem volt gyermeke. Ezért szüntelen áldozott a bálványisteneknek, de hiába. Alforabius görög bölcs azt tanácsolta neki, hogy az egy Istennek képét öntesse ki aranyból és áldozzon előtte. A készülő szoborból csodálatosképpen feszület lett. Bevitték a pogány templomba, ahol a bálványok mind lehullottak. Costus bemutatván a kereszt előtt az áldozatot, a királyné megfogant, majd leányt szült, aki a Katalin nevet kapta. A lány már tizenhárom éves korában kitűnt csodálatos okosságával és műveltségével kortársai közül, amelynek híre messze földre elterjedt. Miután fölserdült és megkeresztelkedett, másnap megjelent neki látomásban a Szűzanya ölében a kicsi Jézussal, aki eljegyezte Katalint magának.
Maxentius császár 307-ben Alexandriába látogatott és halálos ítélettel fenyegette meg mindazokat, akik nem áldoznak a bálványoknak. Katalin a császár elé lépett, és a keresztet vetve értésére adta, hogy keresztény. A császárnak tetszett Katalin okos beszéde, de kényszeríteni akarta, hogy mutassa be az áldozatot a bálvány isteneknek. Katalin ezt megtagadta és lehetőséget kért a császártól, hogy tudományos vitában védje meg hitét. Maxentius ezért sürgősen Alexandriába hívatta birodalma leghíresebb ötven bölcsét, hogy ők cáfolják meg Katalin érveit, de nem sikerült egyiknek sem sarokba szorítania az okos szüzet. A császár dühében máglyára ítélte valamennyit.
A császár később felkínálta Katalinnak a császárnői trónt azzal az ígérettel, hogy minden városban szobrot állíttat neki. Katalin egyértelműen visszautasította ajánlatát. Ezután Maxentius erőszakhoz folyamodott: letépette Katalinról ékes ruháját és ólmos ostorokkal megostoroztatta. Börtönbe vetették, de az ott töltött tizenkét napot Katalin térítésre használta föl: amikor a kíváncsi császárné eljött, hogy esetleges ellenfelét megnézze, a kíséretében lévő testőrtisztre Katalin olyan hatással volt, hogy az kétszáz katonájával együtt keresztény lett. Ekkor a császár halállal fenyegette meg Katalint. Készíttetett egy késekkel fölszerelt kerekekből álló kínzószerkezetet, ami félelmetes zajt keltett. Katalin azonban nem rémült meg. Amikor meg akarták ölni, angyalok mentették meg és a széttört kerekek darabjai sok katona halálát okozták. Erre a császár feldühödött kiadta a parancsot, hogy Katalint fejezzék le. Amikor feje lehullott, testéből nem vér, hanem tej folyt. Majd angyalok jöttek, felemelték a testét és elvitték, hogy a Sínai-hegyen temessék el. Később 547-ben Justitianus császár elrendelte, hogy a hegy csúcsán építsenek monostort szerzeteseknek. Katalin testét a VIII. vagy a IX. században vitték fel ide.