Kempis Tamás imája

Ó én szeretett, édes Istenem, kit most áhítattal magamhoz akarok venni, Te ismered gyarlóságomat s a lelki szükséget, melyben szenvedek. Te tudod, mennyi vétekben vergődöm, mennyi bűn terhel, mennyi kísértés és tisztátalanság környékez.Hozzád járulok orvosságért, vigaszt és segítséget nálad keresek. Ahhoz szólok, aki mindent tud, aki egész bensőmet ismeri és egyedül adhat nekem teljes vigasztalást és segítséget.Te tudod, miben szűkölködöm, míly szegény vagyok az erényekben. Elégítsd ki hát éhező koldusodat, gyújtsd föl hideg szívemet szereteted tüzével, világosítsd meg vakságomat jelenléted fényességével.Ne bocsáss el magadtól étlen-szomjan, hanem légy hozzám irgalmas,amint szentjeidhez is gyakran oly csodálatosan irgalmas voltál. Uram, Istenem, Teremtőm és Megváltóm!Olyan érzelemmel, tisztelettel, magasztalással és dicsérettel,oly hálaadással és szeretettel, hittel,reménységgel és tisztasággal akarlak a mai napon magamhoz venni,amellyel óhajtott és fogadott Téged legszentebb Anyád, a dicsőséges Szűz Mária, ki a megtestesülés örömteljes titkát neki hírül adó angyalnak alázattal és áhítattal így felelt:Íme az Úrnak szolgálóleánya, legyen nekem a te igéd szerint! Amen. 

Forrás ~ Internet

Szent Jeromos ~ ünnepe szeptember 30.

SZENT JEROMOS 349 tájékán született Dalmáciában, Stridon helységben. Vallásos szülői alapnevelést kapott, nagy világi műveltsége volt: latin, görög. Rómában a katakombákban elmélkedett, majd érett korában megkeresztelkedett, maga Liberiusz pápa keresztelte meg.

A mai Németország területén, Trier környékén ismerkedett meg a remete élettel, majd a keleti remeteséggel barátkozott. 374-ben Antiochiában súlyos beteg lett, utána két évig igen szigorú remete életet élt, és görögöt, hébert, valamint arámot  tanult. 382-ben Rómába ment, már mint pap Damazusz pápa titkára lett. Latin nyelvű Szentírás-fordítást kellett készítenie, ezenkívül széleskörű és hatásos lelkipásztori munkát végzett. Női szerzetesi közösséget is igyekezett keleti mintára szervezni, emiatt irigyei támadtak, áskálódások, vádaskodások céltáblája volt.

Egyiptomba, Izraelbe, végül Betlehembe ment, itt kolostort épített.
A Születés Barlangja közvetlen szomszédságában élt, tovább tanulta
a hébert, éjszakánként egy rabbi 1-1 aranyért tanította. Szentírás fordítást készített, fordítását Vulgata néven ma is használja az Egyház. Sokat olvasott Szent Ágoston szerint: minden megírt könyvet elolvasott!

Kemény küzdelmet folytatott a tévtanitókkal: szerzetesi életről, papi szüzességről, Szűz Mária méltóságáról, a szentek, és az ereklyék tiszteletéről, a krisztusi kegyelem szükségességéről. A pelagiánusok gyújtogatása elől futva menekült. Jó emberei egymásután meghaltak körülötte. Mindezek ellenére töretlen szellemi erővel dolgozott, boldog halált élt 420. szeptember 30-án.

A Maria Maggiore templomban nyugszik, Rómában. A négy egyházatya egyike.

Példája: Soha ne szűnj meg igaz célodért harcolni!

'Istenünk, ki Szent Jeromos áldozópapodba odaadó és minden áldozatra kész szeretetet oltottál a Szentírás iránt, kérünk, add, hogy néped is megtalálja Igédben az élet forrását, és egyre többet merítsen belőle!'

Forrás ~ Internet



EVANGÉLIUMI ELMÉLKEDÉS 
 
2014. szeptember 30. – Kedd
Amikor már közel voltak Jézus szenvedésének és megdicsőülésének napjai, elhatározta, hogy Jeruzsálembe megy. Követeket küldött maga előtt. Ezek elindultak, betértek a szamaritánusok egyik falujába, hogy szállást készítsenek neki. De azok nem fogadták be Jézust, mert Jeruzsálembe tartott. Ennek láttán a tanítványok, Jakab és János felháborodtak: 'Uram, akarod-e, hogy lehívjuk az égből a villámot, hadd pusztítsa el őket?' De ő hozzájuk fordult és megfeddte őket: 'Nem tudjátok, hogy milyen lelkület van bennetek. Az Emberfia nem azért jött, hogy az embereket elpusztítsa, hanem hogy megmentse.' Ezután másik faluba mentek.

[Lk 9,51-56]

Elmélkedés
Jézus elindul Jeruzsálembe. Egyedül ő tudja, milyen szenvedés és dicsőség vár majd rá ebben a városban. Csak ő tudja, hová vezet az út, amelyen most elindul. Mindjárt az út elején olyanokkal találkozik, akik nem fogadják be. A szamaritánusok magatartása a több évszázada tartó ellenségeskedéssel magyarázható, a Jeruzsálembe tartó és területükön áthaladó zsidók számára nem biztosítottak szállást. Ő nem törődik a visszautasítással, hanem továbbmegy.
Az elutasítás miatt az apostolokban felébred a rosszindulat és a bosszúvágy. Isten bosszúját akarják lehívni azokra, akik nem fogadják be Mesterüket és őket. Ebből látjuk, hogy az apostolok nem értik, hová tart Jézus. Pusztítást szeretnének, mert nem értik, hogy Jézus megmenteni jött az embereket.
A tanítványok csak lassan tanulták meg a nyitottságot és a türelmet, amit nekünk is el kell sajátítanunk. Türelmetlenséggel, bosszúállással, versengéssel, hatalomvággyal és veszekedéssel nem lehet Isten országát építeni. Nem szabad senkit sem kiközösítenünk vagy elutasítanunk, hanem próbáljunk meg segíteni.
Jézust nem állítja meg sem a nép értetlensége, sem az apostolok rossz lelkülete. Nem áll meg, hogy tanítsa őket, hiszen nincs már erre idő. Továbbindul az úton, amelyről nem lehet visszafordulni, s amely a Golgotára, s a síron át a dicsőséges feltámadáshoz vezet. Küldetéstudata erősítse bennünk az elkötelezettséget!
© Horváth István Sándor


Imádság
Mária, a zarándok emberiség Anyja, 'imádkozzál érettünk, most és halálunk óráján.' Ölelj minket szorosan Jézushoz, a te szeretett Fiadhoz és a mi testvérünkhöz, az élet és a dicsőség Urához.
Szent II. János Pál pápa
 

SZENT ANGYALOK ÜNNEPE ~ SZEPTEMBER 29.

Szent Mihály, Szent Gábor és Szent Rafael főangyal ~ szeptember 29.

 Az Anyaszentegyház ma ünnepet ül annak a három főangyalnak tiszteletére, akiket a Szentírásból név szerint ismerünk Szent Mihály a lázadó angyalok elleni harc vezére volt az égben, és az ószövetségi választott nép védőangyala lett. Mi az Egyháznak, Isten újszövetségi népének védelmezőjeként tiszteljük. Szent Gábor, aki Szűz Máriának hírül vitte a Fiúisten megtestesülésének örömhírét, a hírközlés védőszentje. Szent Rafaelt az ifjú Tóbiás úti kísérőjeként említi a Biblia. Az utasok, a zarándokok és a földi zarándokútját járó Egyház védelmére hívjuk segítségül.

Azokat az angyalokat nevezzük főangyaloknak, akik fontos üzenetet hoznak Istentől. A főangyalokat külön névvel is megjelöljük. Egyikük neve Mihály, ki olyan, mint az Isten, a másiké Gábor, Isten ereje, a harmadiké Rafael, Isten orvossága. Az angyalok Isten üzenetét hozzák. Szeretnénk ezt az üzenetet mi is továbbadni, angyalaivá válni embertársainknak.

Hozsanna
 
 Sanctus, sanctus, Sanctus
Dominus, Deus Sabaoth.
Pleni sunt caeli et terra gloria tua.
Hosanna in excelsis!

Szent vagy, szent vagy, szent vagy,
mindenség Ura, Istene!
Dicsőséged betölti a mennyet és a földet,
hozsanna a magasságban!
 
Forrás ~ Internet

HIMNUSZ A SZENT ANGYALOKHOZ

Szent Mihályt küldd el, könyörögve kérünk,
békeangyalként a körünkbe, Krisztus;
látogasson meg, s valahányszor eljön,
hozza kegyelmed!

Gábor is jöjjön, az erős, hatalmas;
űzze el tőlünk a gonosz kísértőt,
templomunkat bő javaiddal áldja
látogatása!

Rafaelt is küldd, a nagy égi orvost,
mennyek angyalát, hogy a sok betegnek
gyógyulást hozzon, utas életünkben
jóra vezessen!

Krisztus, angyalnép örökös Királya,
add, hogy énekünk az övékkel együtt
áldja mindig azt, aki egy, de három,
és egyedül szent! Amen.






EVANGÉLIUMI ELMÉLKEDÉS 
 
 
2014. szeptember 29. – Hétfő

Egyszer az a kérdés merült fel a tanítványok között, hogy ki a legnagyobb közülük. Mivel Jézus ismerte szívük gondolatait, odahívott egy gyermeket, maga mellé állította, és így szólt tanítványaihoz: Aki befogadja ezt a gyermeket az én nevemben, engem fogad be. Aki pedig engem befogad, azt fogadja be, aki engem küldött. Mert aki a legkisebb köztetek, az a legnagyobb. Ekkor János vette át a szót: Mester, láttunk valakit, aki ördögöt űzött ki a te nevedben. Megtiltottuk neki, mert nem követ téged velünk együtt. Jézus így válaszolt: Ne tiltsátok meg, mert aki nincs ellenetek, az veletek van.

[Lk 9,46-50]
Elmélkedés
Minden ember gyermekkorában a szüleitől és a felnőttektől tanulja meg a viselkedés szabályait, mint magatartási formákat. Nem képes még arra, hogy megkülönböztesse a jót és a rosszat, nem tud még ítéletet alkotni, hogy mi válik javára és mi nem. Nem képes továbbá arra sem, hogy önálló döntéseket hozzon, hanem rábízza magát szüleire, akik gondoskodnak róla. Jézus nem tökéletes és hibátlan emberekből hozta létre közösségét. Tanítványai és apostolai emberi gyarlóságokkal rendelkeztek és bizonyára küzdöttek is ellene. Őket is megkísértette időnként a nagyravágyás és a versengés szelleme, miként ez a mai evangéliumban szerepel.Ezen elképzeléseikkel szemben Jézus egy gyermeket állít eléjük példaképként, aki nem akar és koránál fogva nem is képes mások felett uralkodni, hanem elfogadja kicsinységét, mások vezetését és irányítását.
Ezzel a gyermeki lélekkel kell minden tanítványnak és kereszténynek engedelmeskednie Jézusnak, és megtanulni tőle az alázatosságot és a szolgálatot. Jézustól tanuljuk meg, hogyan kell emberként élnünk. Isten Fia, Jézus Krisztus azért lett emberré, hogy megmutassa nekünk az emberi élet értelmét és célját. Érdemes rábíznunk magunkat, hogy megmutassa az Atyához vezető utat. Ebben az értelemben követendő többek között számunkra a gyermekek életmódja. A versengés helyett tudom-e minden helyzetben az alázatos szolgálatot választani?
© Horváth István Sándor


Imádság 
 Igazán szomorú dolog, hogy olyan nagyra vagyunk egyes dolgokkal, amiket, Uram, teérted teszünk. Holott jobb volna oda sem figyelni rájuk, ha mégoly nagy számmal volnának is! Boldogok azok, akik nagy tetteket vihetnek végbe a Te dicsőségedre! Ó, Uram! Tégy engem képessé valami jóra, ha már annyira szeretsz!
Avilai Szent Teréz
 
 
SZENT VENCEL FEJEDELEM

Szent Vencel vértanú ~ ünnepe szeptember 28.

SZENT VENCEL 907-ben Csehországban született, apja Vratislav, a cseh törzsek második keresztény fejedelme volt. Édesanyja a félig-meddig pogány Drahomira alkalmatlansága miatt nagyanyja, Szent Ludmilla nevelte. Természetes tehát, hogy kisgyermek korában gondos keresztény nevelésben részesült. Nagyanyját Drahomira meggyilkoltatta 921-ben. Egy éven belül édesapja is meghalt.
A tizenhatéves fiatalember 925 körül a hercegség vezetését átvette, sok nehézséggel terjeszthette a hitet.

Állandó küzdelmet kellett vívnia a pogány főurak ellen. Szemére vetették német-barátságát is. Ő igyekezett fegyelmezett, adakozó,imádságos ember lenni. Tudott latinul és görögül is. A Szentírás több részletét szószerint tudta. Templomokat építtetett, környezetébe szerzeteseket gyűjtött.

935-ben (egyes adatok szerint 929-ben) cselszövés áldozata lett, Szent Kozma és Damján ünneplésére öccse várába hívták, Ó-Bunzlau-ba. Ünnepi vacsorát rendeztek tiszteletére, másnap, szeptember 28-án azután a templom előtt öccse, Boleszláv vezetésével megtámadták, és a bérgyilkosok végeztek vele.

Kezdettől vértanúként tisztelték, Csehország fővédőszentje. Az általa alapított Szent Vitus székesegyházban temették el. Érdekesség, hogy a székesegyházat még Vencel kezdte el építeni, de ezer évig épült, mert csak az ezeréves évfordulóra, 1929-ben fejezték be az építését

Példája: Hivatásodra készülj, és vállald érte az áldozatokat is!

Forrás ~ Internet 

A SZENTÍRÁS VASÁRNAPJA ~ SZEPTEMBER 28.

'Kezdetben volt az Ige, és az Ige Istennél volt, és Isten volt az Ige. Ő kezdetben az Istennél volt. Minden általa lett, és nélküle semmi sem lett, ami létrejött. Benne élet volt, és az élet volt az emberek világossága. A világosság a sötétségben fénylik, de a sötétség nem fogadta be.'

János evangéliuma 1,1-5


Szeptember utolsó vasárnapja - A Szentírás vasárnapja

Minden évben szeptember utolsó vasárnapján, idén szeptember 28-án ünnepli az egyház Szentírás vasárnapját. A biblia védőszentjének, Szent Jeromosnak az ünnepéhez, szeptember 30-ához legközelebb eső vasárnapon a katolikus egyház különös figyelmet szentel a Szentírásnak.

Bár a Szentírást az Egyház mindig is kiemelten tisztelte, mégis csak a II.Vatikáni Zsinat rendelkezései szenteltek neki külön ünnepet. A zsinat alkalmával történt először, hogy a világ püspökei a Szent Péter-bazilikában a főhelyre tették és a tanácskozások középpontjába állították a Bibliát. Az 1962–65 között tartott zsinaton a főpapok testülete 'Dei Verbum' címmel új szellemű határozatot fogadott el a Bibliáról, amely többek között arra szólítja fel a katolikusokat, hogy rendszeresen olvassák a Szentírást.

A szentírásvasárnap megtartását a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia az elsők között rendelte el a világon. Kezdetben nagyböjt egyik vasárnapján ülték meg az ünnepet, később azonban áthelyezték szeptember utolsó vasárnapjára.

Ezen a napon a katolikus közösségek a templomokban kiemelt helyre teszik a Bibliát, és hálát adnak Istennek azért, hogy a szent könyvnek köszönhetően megismerhetik a Teremtő elképzeléseit és akaratát, a helyes erkölcsi értékeket és alapelveket, eligazítást és erőt meríthetnek belőle életük egész folyamán, és bizonyosságot arról, hogy az ember öröklétre kapott meghívást.

Forrás ~ Internet


EVANGÉLIUMI ELMÉLKEDÉS 
 
 2014. szeptember 28. – Évközi 26. vasárnap, a Szen Abban az időben Jézus ezt mondta a főpapoknak és a nép véneinek: „Erről mi a véleményetek? Egy embernek két fia volt. Odament az egyikhez, és így szólt hozzá: Fiam, menj ki ma, és dolgozz a szőlőben! – A fiú azt válaszolta: Nincs kedvem!, de később megbánta, és mégis kiment. Odament a másikhoz, és annak is szólt. Az így válaszolt: Szívesen, uram!, menni azonban nem ment. Kettőjük közül melyikük teljesítette az apa akaratát?” Azt felelték: 'Az első.'
Erre Jézus így szólt hozzájuk: 'Bizony mondom nektek: A vámosok és utcanők megelőznek bennetek Isten országában. Mert eljött hozzátok János az igazságosság útján járva, és ti nem hittetek neki, a vámosok és utcanők viszont hittek neki. És ti, akik mindezt láttátok, még utólag sem tértek jobb belátásra, hogy higgyetek neki!'


[Mt 21,28-32]
Elmélkedés A sorok között olvasva
Egy plébános a vasárnapi prédikációt azzal kezdte, hogy megkérdezte a híveket, ki szokott újságot olvasni? Szép számmal tették fel a kezüket a jelenlévők. Következő kérdése arra irányult, hogy ki szokott szépirodalmat, verseket, drámákat, regényeket olvasni. Erre már kevesebben jelentkeztek. Harmadszorra azt kérdezte, hogy ki olvas tudományos könyveket, vagy olyan szakkönyveket, amelyek a munkájához, a szakmájában való fejlődéshez szükségesek. A hívek ugyan nem értették a plébános kérdéseinek okát, de erre is nagy számban jelentkeztek, főként a fiatalabbak. Végül pedig azt kérdezte, hogy ki szokott rendszeresen Szentírást, Bibliát olvasni. Mindössze néhány kéz maradt a magasban. A hívek összenéztek és egy kicsit szégyenkeztek is talán.
Természetesen nem a megszégyenítés volt a plébános szándéka, hanem így akarta bevezetni a Szentírás vasárnapján mondanivalóját. És mindez nem egy munkahelyen vagy olyan helyen történt, ahol vallásukat gyakorlók és nem hívők egyaránt összegyűlnek, hanem egy templomban, olyan emberek között, akik magukat hívőnek tartják, rendszeresen, azaz legalább vasárnaponként részt vesznek a szentmisén. Mondhatjuk, hogy egy ilyen társaságban, a hívők közösségében elvárható volna, hogy mindenki olvassa naponta a Szentírást, Isten üzenetét, hiszen ez keresztény életünk egyik alapja, még sincs így. Valószínűleg nem csak a példában említett helyen született ilyen gyenge eredmény, hanem másutt is hasonló volna a tapasztalat.
Sajnos a keresztény emberek könnyen megfeledkeznek a szentírásolvasás fontosságáról, de talán a mai ünnep, a Szentírás vasárnapja elgondolkoztat bennünket. Istennek van mondanivalója, üzenete számunkra. Figyeljünk oda útmutatásaira! Hitünk szerint a Szentírás tévedésmentesen tartalmazza Isten szavát. Némelyek azt mondják, hogy a Biblia egy régi, elavult könyv. Hogyan tudna eligazítást adni a XXI. században élő embernek? Miért olvassunk ósdi, több ezer éves szövegeket? Lehet-e évezredes messzeségből a bibliai szövegeknek mondanivalója korunk embere számára? Igen, nem tagadjuk: a Biblia a múltból szól hozzánk, a világ egyik legrégibb könyve. De mindjárt tegyük hozzá, hogy nem csak a múltból szól, hiszen az örökkévaló Isten üzen általa. És az örökkévaló Isten úgy közölte üzenetét és azt a szent írók úgy jegyezték le az isteni sugalmazásnak köszönhetően, hogy abban minden kor embere felfedezheti, megtalálhatja a neki szóló üzenetet.
Hogyan olvassuk a Szentírást? A tudományos igényességet, a vitatott kérdések eldöntését hagyjuk a szentírástudósokra! De az igényességről ne mondjunk le! Egy katolikus hívő olvasson katolikus fordítást, a más felekezethez tartozó keresztény pedig olyat, amit gyülekezete ajánl számára! Lehetőleg olvassunk újabb fordításokat és ne a múlt század elején készülteket. Az újabb fordítások ugyanis jobban tükrözik a mai nyelvhasználatot anélkül, hogy elferdítenék a bibliai szövegek eredeti mondanivalóját. A szövegek szószerinti értelmén túl keressük a lelki mondanivalót, a szöveg mélyebb értelmét, azt, hogy mit akar Isten mondani nekünk, azaz olvassunk a 'sorok között.' Olvassuk a Szentírást azzal a készséggel, hogy meg akarjuk mindazt tenni, amit Isten közöl velünk. Olvassuk hittel, imádságos lelkülettel és az Istenkeresés vágyával!
© Horváth István Sándor


Imádság Örökkévaló Isten! Szomjazom tanításodat, kutatom az igazságot, keresem az örök élet igéit. Hiszem, hogy a Szentíráson keresztül te szólsz hozzám, te vezetsz engem az üdvösség felé. Adj nekem türelmet, kitartást, figyelmességet, tanulékony lelket és alázatot! Add, hogy készséges legyek mindannak megvalósítására, amit üzenetedből megértek. Kinyilatkoztatott szavad és a megtestesült Ige, Jézus Krisztus legyen számomra a mindennapi lelki táplálék és a hit szerinti élet forrása!



Páli Szent Vince áldozópap ~ szeptember 27.

Vince Franciaországban, Aquitániában született 1581. április 24-én. Szülei falusi földmívesek voltak. Szülei tanult emberré kívánták nevelni, a közeli Dax városkába a ferencesekhez küldték iskolába. Atyja (ökreit eladva) egyetemi tanulmányait is biztosította, a spanyol Saragossába, majd Toulouse egyetemére járt. Hivatást érzett, egyházjogot és teológiát tanult. 1600. szeptember 23-án pappá szentelték, 1605-ben pedig egy jámbor özvegytől jelentős összeget örökölt.

Romantikus, egyesek szerint kétségbe vonható epizód volt, hogy állítólag török martalócok egy tengeri hajóútján elfogták és rabszolgának eladták. Algíriában ura feleségét, majd urát is megtérítette. Ura Avignonban keresztelkedett meg és Rómában irgalmasrendi szerzetes lett. Ezután Vince Párizsba utazott, kórházakat látogatott, papi társaságokat keresett fel. Plébános lett.

1625-ben egy alapítvány segítségével megalapított egy missziós társulatot, a lazaristákat, ennek célja a papság helyes nevelése és a szegények segítése. Sokféle intézmény alakult ki körülötte, ezeket Párizsból irányította. Foglalkoztak a szegényekkel, betegekkel, gályarabokkal és a papi elmélyüléssel. életre hívta a papi rekollekciókat. Híveit Isten szeretetére igyekezett vezetni. Megszervezte Marillac Szent Lujzával a 'Szeretet leányai' - Irgalmas Nővérek társulatát.

Párizsban, 1660. szeptember 27-én halt meg Párizsban. Derűs arcát üvegfedél alatt, rendje központi templomában (rue de Sevres) láthatjuk. 1729. augusztusában boldoggá, 1737. júniusában pedig szentté avatták. 1885-ben XIII. Leó pápa őt nevezte meg a modern szeretet-művek intézményeinek alapítójának és pártfogójának.
 
Példája: Derűsen és lankadatlanul végezd minden munkádat!

'Istenünk, ki Szent Vince áldozópapot apostoli erényekkel ruháztad föl, hogy a szegényeket gondozza és a papokat tanítsa, kérünk, segíts, hogy ugyanazzal a buzgósággal szeressünk, amellyel ő szeretett, és megtegyük, amire tanított! '
 
Forrás ~ Internet

EVANGÉLIUMI ELMÉLKEDÉS

2014. szeptember 27. – Szombat
Az ördögtől megszállott fiú meggyógyítása után a tanítványok csodálattal tekintettek Jézusra. Ő azonban figyelmeztette őket: Véssétek szívetekbe, amit most mondok! Eljön az idő, hogy az Emberfiát az emberek kezére adják. De azok nem értették meg ezt a beszédet, és igazi értelme rejtve maradt előttük. Kérdezni azonban nem mertek e szavak értelme felől.

[Lk 9,43b-45]

Elmélkedés

A gyógyítások és csodák láttán a tanítványok csodálattal tekintenek Jézusra, amely az elismerésnek és az elfogadásnak a jele. A tanítványok mellett a nép szintén ugyanilyen ámulattal hallgatja szavait, s részese a számos gyógyításnak. Mindenki lelkes, szívesen követik Jézust, örömmel vannak mellette, mert lenyűgözi őket isteni hatalma, amellyel tanít és gyógyít. Ő azonban tisztában van vele, hogy a lelkesedés nem fog örökké tartani.
Nyíltan beszél övéinek a rá váró szenvedésekről és haláláról. Elfogása, szenvedése és kereszthalála valóban olyan esemény lesz, amely megdöbbenti az apostolokat, akiknek hite a mostani csodálat és sok tanítás ellenére meginog, és csak a feltámadás megtapasztalása adja meg nekik az erősítést. Amikor a nép vezetői az Úr ellen fordulnak és az életére törnek, sokan elfordulnak tőle, mert szenvedésének és halálának látása már nem csodálatot ébreszt bennük. Itt már kevés is volna a csodálat. Részvét és együttérzés szükséges, és mindenekelőtt bűnbánat. És a szeretet, amely a szenvedésekben is megerősítést, reményt ad.
Fontos mozzanat, hogy amikor beteljesednek a szenvedésről szóló jövendölések, a tanítványok és apostolok valamennyien elmenekülnek. Ebben is Isten szándékát kell látnunk, aki azt akarta, hogy Jézus egyedül vállalja a szenvedéseket és egyedül hajtsa végre a megváltást. A megváltó kereszthalál az ő személyes áldozata.
© Horváth István Sándor

Imádság 
Mennyei Atyám! Adj nekem önfeláldozó, szelíd szívet, mint a te Egyszülött Fiadnak. Jézus, köszönöm, hogy előttem jártál az úton, és megmutattad, hogyan lehet Istennek tetsző, tiszta, szent életet élni. Szentlélek, jöjj, és taníts meg Isten dicsőségére, az ő akaratát megcselekedve, mindenkor hitben és alázatban élni. Köszönöm, Uram, irgalmadat, jóságodat. Segíts, hogy a te lelkületeddel szolgálhassak másoknak!
 
 
Szent Kozma és Damján vértanúk ~ szeptember 26.

SZENT DAMJÁN arab orvos volt a hagyomány szerint. Diokletiánusz alatt Kozma nevű társával, ikertestvérével együtt szenvedett vértanúságot. Liziás prefektus elsőnek az 'apostol ingyen-orvosokat' vetette kínvallatásra, ám eredménytelenül. Állhatatosságuk miatt megkötözve a tengerbe vettette őket, azonban a köteleik feloldódtak, és sértetlenül jöttek ki a partra. Ezután máglyára állíttatta őket, azonban a lángnyelvek kikerülték a két vértanút. Oszlophoz kötözték ezután a két embert de a nyílzápor sem tett kárt bennük. Megpróbáltatásaiknak a lefejezésük vetett véget 303-ban.
A hagyomány szerint a szíriai Cirruszban (Kürhosz) volt a sírjuk, tiszteletükre itt bazilikát is emeltek. Konstantinápolyban is épült templomuk, ugyanis I. Jusztinián császár a testvérpár közbenjárására halálos betegségéből kigyógyult. Tiszteletük a 6. században eljutott Rómába. Ekkor IV. Félix pápa (más forrás szerint Szimmachusz pápa) a Fórumon templomot építtetett nekik szentelve. Ezekután az egész Egyházban elterjedt tiszteletük. Nevük bekerült a szentmise kánonjába is. Az orvosok, patikusok és orvosegyetemek védőszentjei.

 
Példája: Isten előtt mindenki egyforma, csak a szent élet tesz kiemelkedővé!

 SZENT KOZMA arab orvos volt a hagyomány szerint. Diokletiánusz alatt Damján nevű társával, ikertestvérével együtt szenvedett vértanúságot. A prefektus elsőnek az 'apostol ingyen-orvosokat' vetette kínvallatásra, ám eredménytelenül. Állhatatosságuk miatt megkötözve a tengerbe vettette őket, azonban a köteleik feloldódtak, és sértetlenül jöttek ki a partra. Ezután máglyára állíttatta őket, azonban a lángnyelvek kikerülték a két vértanút. Oszlophoz kötözték ezután a két embert de a nyilzápor sem tett kárt bennük. Megpróbáltatásaiknak a lefejezésük vetett véget.
A hagyomány szerint a szíriai Cirruszban (Kürhosz) volt a sírjuk, tiszteletükre itt bazilikát is emeltek. Konstantinápolyban is épült templomuk, ugyanis I. Jusztinián császár a testvérpár közbenjárására halálos betegségéből kigyógyult.Tiszteletüka 6. században eljutott Rómába. Ekkor IV. Félix pápa (más forrás szerint Szimmachusz pápa) a Fórumon templomot építtetett nekik szentelve. Ezekután az egész Egyházban elterjedt tiszteletük. Nevük bekerült a szentmise kánonjába is. Az orvosok, patikusok és orvosegyetemek védőszentjei.

Példája: Ha életedet szentül éled mindvégig, Istentől gazdag jutalmat kapsz!
 
Forrás ~ Internet


EVANGÉLIUMI ELMÉLKEDÉS

2014. szeptember 26. – Péntek
Amikor egyszer Jézus egyedül imádkozott, és csak tanítványai voltak vele, megkérdezte tőlük: 'Kinek tartanak engem az emberek?' Ők így válaszoltak: 'Van, aki Keresztelő Jánosnak, van, aki Illésnek, mások szerint viszont a régi próféták közül támadt fel valaki.'
Ő tovább kérdezte: 'Hát ti kinek tartotok engem?' Péter válaszolt: 'Az Isten Fölkentjének.' Jézus rájuk parancsolt, hogy ezt ne mondják el senkinek. Majd hozzáfűzte: 'Az Emberfiának sokat kell szenvednie. A vének, főpapok és írástudók elvetik őt, megölik, de harmadnapra feltámad.'


[Lk 9,18-22]

Elmélkedés
Az evangéliumokban megfigyelhető, hogy amikor valami fontos esemény van készülőben vagy valamilyen lényegi tanítás fog elhangzani, akkor ezt megelőzően Jézus imádkozik. Nyilvános működésének kezdetén imádkozni megy a pusztába, imádkozik az apostolok kiválasztása előtt, imát mond több csoda megtétele előtt, imádkozik az utolsó vacsorán, majd szenvedésének kezdetén a Getszemáni-kertben és a kereszten is az imádság szavai szólnak ajkáról.
A mai evangéliumi szakasz szintén azzal kezdődik, hogy az Úr egyedül imádkozik, s ebből már előre sejthetjük, hogy valami jelentős esemény fog történni. Péter vallomása Jézus személyéről fontos kijelentés, amelyből megtudhatjuk, hogy Isten Fölkentje, s ez a kijelentés Jézus messiási kilétére vonatkozik. Fontos, hogy Jézus nem „önmagában” Messiás, hanem az Isten által felkent Messiás. A Fiú tehát az Atyához tartozik, az ő nevében cselekszik, az ő akaratának megfelelően hajtja végre messiási küldetését.
Az apostolok állandóan Mesterük közelében vannak. Nyitottak és befogadóak mindarra, amit az Úr tanít. Nem kíváncsiskodás ez részükről, hanem az Úr iránti elkötelezettség jele.
Ha arra törekszem, hogy minél többet legyek Jézus közelében, egyre jobban megismerhetem őt, s megérthetem tanításának titkát. Az apostolokhoz hasonlóan meg kell tanulnom, hogy úgy éljek, ahogyan Jézus. Úgy tekintek-e rá, mint Messiásra és Megváltómra? Megvallom-e hitemet?
© Horváth István Sándor


Imádság
Uram! Te látod, hogy hányszor viselkedek a gonosz szőlőművesek módjára, akik nem adták meg gazdájuknak a termést, elárulták őt. Sokszor én sem adom meg neked, amit kérsz, hogy szeresselek és szolgáljalak téged és embertársaimat… Én is elárullak bűneimmel, szeretetlenségemmel. Bocsáss meg, kérlek, és segíts, hogy újra és újra téged válasszalak, és megadjam a termést, mint a jó szőlőművesed.
 

Hiszek ~ Sík Sándor

Hallják meg hívők és hitetlenek
Élet-halálra szóló eskümet!
A szív bősége zúg fel ajkamon,
Az kényszerít a Krisztus vallanom.
Hallják meg rokkant, vén aposztaták
S a vétekben vajúdó új-világ,
A forradalom, a vak Leviáthán,
És hallja meg a settenkedő Sátán:
Isten nevében vallomást teszek:
Hiszek.

Hiszek, és hitem súlyos és kemény.
Nem tünde tan, nem pille vélemény.
Nincs benne így-úgy, bárcsak és talán:
Igen és nem, kereken, magyarán.
Semmi csűrés és semmi csavarás,
Ínyeskedés és köntörfalazás:
Hiszem és vallom, szeretem és élem,
Amit az Egyház hinni ád elébem.
Ebben a hitben élek és halok:
Katolikus vagyok.

Hiszek egy Istent, ki három személy,
Az élő Istent, aki bennem él,
S akiben élek, mozgok és vagyok,
Kinek tenyerén megsimulhatok.
Akinek rám is éber gondja van,
És cselekszik bennem és általam.
Aki mozdítja minden mozdulásom,
S én jóban-rosszban boldogan imádom
Intéző édes mély akaratát.
Hiszek Istenben, hiszem az Atyát.
Égnek és földnek testté vált frigyét:
Hiszem a Krisztust, hiszem az Igét.

Akit az Atya örök óta szül,
És akiben szépséggé lesz a zűr.
Kinek emberré tetszett válnia,
Hogy Isten legyen az ember fia.
Ki hogy minden nap eljöhessen hozzánk,
Ízlelnünk adta a rejtelmes Ostyát.
Benne az élet és benne az út.
Hiszek Istenben, hiszem a Fiút.

Hiszem a Krisztus gyújtotta tüzet:
A Szellemet, aki a Szeretet.
Aki Szent Péter ajakán rivall,
Hegyeket bont, szíveket áthidal,
És hét csatornán csorgatja beléd
Az élesztő kegyelem kútfejét.
Ki tüzet gyújt az embergondolatnak,
Kiből fölébe nőhetsz tenmagadnak
És mosolyoghatsz, alkothatsz, ölelhetsz.
Hiszek Istenben, hiszem a Szentlelket.

Hiszek, és tudom, honnan a hitem.
Házamat én kőszirtre építem.
Négy élőlény az erős alapok:
ember, oroszlán, sas, tulok.
Hallottam a piacon szólni Pált,
Hallottam Ágostont és Ottokárt,
Látom a szirten Péter kulcsait,
S bennem a mélyben, hallom döbbenettel:
Kimondhatatlan gerjedezésekkel
A Szentlélek sóhajtozik.
Ó tudom kinek, ó tudom kinek:
Én az eleven Istennek hiszek.

Élő hitemmel vagyok én szabad.
Mankó helyett kötöttem szárnyakat.
Ami akad a földön emberi,
Gazdag szívem testvérnek ismeri.
És ami túl az emberkörökön,
A végtelenség: ígért örököm.
És mikor üt a boldogságos óra,
Hogy befogadjon koporsóm gubója:
Hitem gyertyája utolsót remeg,
És Istennek ajánlom lelkemet.

 

'​I​sten örök - az ember mulandó'


1Mózesnek, az Isten emberének imádsága.
Uram, te lettél a mi menedékünk
nemzedékről nemzedékre.
2Mielőtt a hegyek lettek,
a föld és a világ születtek,
te öröktől fogva és mindörökké vagy, Isten!
3Te visszatéríted az embert a porba,
azt mondod: »Térjetek oda vissza, emberek fiai.«
4Hiszen szemed előtt ezer esztendő olyan,
mint az eltűnt tegnapi nap,
vagy mint egy őrváltásnyi idő éjszaka.
5Elragadod őket, olyanok mint az álom,
6mint a reggel kiviruló fű:
reggel kihajt és virágzik, estére lehull és elszárad.
7Elenyészünk ugyanis neheztelésed miatt,
rettegjük haragod.
8Magad elé állítod gonoszságainkat,
titkainkat arcod világossága elé.
9Napjaink mind elmúlnak haragodban,
éveinket, mint egy sóhajtást, bevégezzük.
10Éveink száma a hetven esztendőt ha eléri,
vagy az erőseké a nyolcvanat,
és azok nagyrésze is munka és fájdalom,
gyorsan elmúlnak és mi elmegyünk.
11Ki ismeri haragod erejét
és félelmetes felindulásodat?
12Taníts meg számba venni napjainkat úgy,
hogy bölcsességgel telítsük szívünket.
13Fordulj meg, Uram, végre valahára,
légy irgalmas szolgáidhoz.
14Tölts el minket kora reggel irgalmaddal,
hogy ujjongjunk és vigadjunk egész életünkben.
15Örvendeztess minket annyi napig,
mint amennyin megaláztál minket,
s annyi évig, mint amennyin nyomorúságot láttunk.
16Nyilvánuljon meg műved szolgáidon
és dicsőséged az ő fiaikon.
17Derüljön ránk a mi Urunk, Istenünk fényessége,
kezünk munkáját erősítsd meg,
és áldd meg kezünk munkáját!

​90. Zsoltár​


EVANGÉLIUMI ELMÉLKEDÉS 

 2014. szeptember 25. – Csütörtök
Heródes, a negyedes fejedelem mindenről értesült, amit Jézus tett és hirdetett. Nyugtalanság fogta el, mert egyesek azt mondták: 'János támadt fel a halálból.' Mások szerint: 'Illés jelent meg újra.' Voltak, akik azt állították: 'A régi próféták közül kelt életre valamelyik.'  Heródes így töprengett: 'Jánost lefejeztettem... Ki lehet hát az, akiről ilyeneket hallok?' És kereste az alkalmat, hogy személyesen láthassa Jézust.

[Lk 9,7-9]
Elmélkedés
A Jézusról hallott csodás dolgok sokakat kíváncsivá tettek egykor, köztük Heródest is, az uralkodót. A kíváncsiság mellett a félelem is vezette, hogy találkozzon Jézussal, akiről egyesek azt állították, hogy benne Keresztelő János támadt fel, hiszen ő fejeztette le Jánost. Heródes kíváncsi arra az emberre, akinek beszédei és csodás tettei nagy hatással vannak a tömegekre, s ennek híre hozzá is eljut. Az emberek mindenfélét beszélnek Jézusról, s ez bizonytalanná teszi a fejedelmet. Félelmének másik oka, hogy veszélyeztetve érzi uralkodói pozícióját. Jézussal való találkozás vágya mögött nem éppen a jó szándék húzódik meg, hanem a félelem, hogy elveszítheti hatalmát.
Ebből az érdeklődő kíváncsiságból és belső félelemből sosem lesz megtérést eredményező személyes kapcsolat Jézussal sem Heródes esetében, sem másoknál. Vajon miért? Mi hiányzik belőle? Bizonyára azért, mert alázat helyett gőg uralkodik benne. Azért, mert kérdéseire önmaga akar válaszolni és nem Jézustól vár feleletet. Talán azért, mert fejedelemként nem képes beismerni Isten előtti kicsinységét és ragaszkodik a hatalomhoz. Talán azért, mert nincs meg szívében a hit és a szeretet utáni vágy.
Engem mi irányít, vezet Jézus felé? Keresem-e őt? Szívesen hallgatom-e őt, s ennek hatására felébred-e bennem a vágy, hogy jobban megismerjem? Milyen szándék vezet engem őhozzá?
© Horváth István Sándor


Imádság 
 Jézus Krisztus Te légy a hűség ingatag jellemvonásaimban. Te légy a figyelem szétfolyó létemben. Te légy a fölneszelés hangszigetelt lelkemben. Te légy a szabadság posványos életemben. Te légy a szeretet magam körül forgó lényemben. Te légy az előrelépés egyhelyben-topogásomban. Te légy a szelíd megbocsátás vad vádjaimban. Te légy a kitartás összecsuklásomban. Te légy a minden az én semmimben. Josef A. Pilz

ISTEN HAZÁNKÉRT TÉRDELÜNK ELŐDBEN

Isten, hazánkért térdelünk elődbe.
Rút bűneinket jóságoddal född be!
Szent magyaroknak tiszta lelkét nézzed,
Érdemét idézzed!

István királynak szíve gazdagságát,
Szent Imre herceg kemény tisztaságát,
László királynak vitéz lovagságát:
Ó, ha csak ezt látnád!

Szent Erzsébetből hős szeretet árad,
Margit imái vezekelve szállnak,
Minket hiába, Uram, ne sirasson
Áldott Boldogasszony!

Ránk, bűnösökre minden verés ránkfér,
De könyörögnek ők tépett hazánkért.
Hadd legyünk mink is tiszták, hősök, szentek:
Hazánkat így mentsd meg!


 IMÁDSÁG SZENT GELLÉRTHEZ

Mennyei Atyánk, szentjeink közül
Szent Gellérthez fordulunk,
köszönetet mondunk érte,
és az ő áldozatáért,kérjük közbenjárását

a mai fiatalok neveléséhez.

Gellért püspök, egykori rendtársam,
hívlak, figyelj imádságomra.
Szent Márton monostorában,

Pannonhalmán, azon a helyen szólítalak,
ahol te is gyakran megfordultál és imádkoztál.

Köszönöm, hogy Krisztusba vetett hittel,
hívó szavának engedelmeskedve hazánkba jöttél.
Köszönöm, hogy Krisztus fönséges
ismeretét adtad népünknek.
Isten elfogadta életed áldozatát,
amikor kerékhez kötözve löktek a mélybe.

Hisz még ma is itt vagyunk, Krisztust hirdetjük,
evangéliuma szerint alakíthatjuk életünk,
és rád is emlékezhetünk.
Vértanúságod példa, vonz.
Bárcsak ne lennénk oly erőtlenek a követésedre!

Felelősek vagyunk: vajon áll-e még itt
újabb ezredév fordultán egy új,
magyar és Krisztust hívó nemzedék?

Kérj magyarjaid számára állhatatosságot és hűséget,
hogy szívünkben őrizni tudjuk azt,
ami még mindig korai ennek a világnak:
Krisztus örömhírét. Amen.

A pannonhalmi főapát imája


Forrás ~ Internet


 FELMUTAT AZ ÉGRE

Felmutat égbe szent Gellért keresztje,
Ahhoz, ki hozzánk küldte, ki az Eszme.
Apostolod volt, boldog magyar nemzet.
Áldjuk a Szentet!

Ős eleinket a krisztusi hitre
Végtelen keggyel kegyes Isten vitte.
Gellérttől nyertük, hogy jó lett a kezdet:
Áldjuk a Szentet!

Életét még zöld keresztünkre tűzte,
Lett vértanúknak s főpapoknak tükre.
Fehér virághoz piros rózsát szerzett:
Áldjuk a Szentet!

Forrás ~ Internet

 SZENT GELLÉRT PÜSPÖK NÉPÜNK TÉRÍTŐJE

Szent Gellért püspök, népünk térítője, hitnek, tudásnak, igaz magvetője.
Egyház kertjében bő gyümölcsöt termett, áldjuk a szentet!
Távoli földről jött, hazánk földjére, Adria gyöngye, Maros táj reménye.
Nagy Duna mentén fölmutat keresztet: áldjuk a Szentet!
Szent Imre herceg tudós nevelője, sok nemzedéknek apostoli őre.
Vértanú hittel nyerte el a mennyet: áldjuk a Szentet!

Forrás ~ Internet




Szent Gellért Magyarország első püspöke emléknapja szeptember 24.

      Szent Gellért püspök (eredeti nevén Gerardo Sagredo vagy Giorgio Sagredo; Velence, 980. április 23. - Buda, 1046. szeptember 24.), valószínűleg lombardiai származású szerzetes, Magyarország első püspöke. Emléknapját szeptember 24-én tartják.

Öt évig tanult az Isola de san Giorgio maggiore Benedek-rendi kolostorában, majd a szent könyvek tanulmányozásához fogott, s már korán felébredt benne az a vágy, hogy szent Jeromos iratait magában a betlehemi monostorban olvasgassa. Atyja, Gellért, valamikor 990-995 közt részt is vett abban a népes zarándoklatban, melyet a velenceiek Jeruzsálemben rendeztek; az arabok azonban megölték, mire fia, György, az ő Gellért nevét vette föl. 1015 táján szerzetestársai már valami kisebb tisztségre választották meg a mintegy 25 éves ifjút, kit ekkortájban szenteltek pappá; apátja, Vilmos, a monostor iskolájának tanítójává szemelvén őt ki, a quadrivium elvégzésére Bolognába küldte. Onnan 5 év múlva hazatérvén, Vilmos apát halála után rendtársai apáttá választották. Csak vonakodva fogadta el a kitüntetést, s nemsokára le is mondott róla, hogy régi vágya szerint a Szentföldön telepedjék le.

A zárai kereskedők egyik hajóján többedmagával 1015. február közepe táján szállt tengerre. Parenzo mellett nagy vihar érte utol, mire Szent András szigetén (Póla mellett) keresett menedéket. Itt találkozott Razina pannonhalmi apáttal, aki rábeszélte, hogy előbb látogassa meg I. István magyar királyt, kinek segítségével a Dunán folytathatja útját Konstantinápolyba, ahonnan könnyebben eljuthat Jeruzsálembe. Több időt töltött Anasztáz pécsváradi apátnál, aki Mór pécsi püspökkel együtt azon volt, hogy Magyarország számára nyerje meg őt. Augusztus 15-én Székesfehérvárott be is mutatták István királynak, ki vonakodása dacára rábízta fiának, Imre hercegnek nevelését, s időnként diplomáciai küldetésekre is használta; Franciaországban kétségtelenül az ő küldetéséből járt. Amikor azonban mintegy 16 éves lett Imre herceg, barátjának (szent) Günthernek példájára Gellért 1023-ban remeteéletre szánta magát, s Bakonybélbe vonult vissza, ahol szent életet folytatott.

- Szent Istvánnak 1038. augusztus 15-én történt halála után a politika zivatarai őt is kizavarták apostoli csöndes munkásságából, és aktív politizálásba kezdett. 1041-ben a székesegyházában előre elkészíttetett sírjánál bánatosan siratta a magyar nemzet sorsát, 1043-ban pedig Aba Sámuel királytól megtagadta a húsvéti koronázást, és nyilvánosan megtámadta őt - az általa vélelmezett, és az ő politikai irányvonalával ellentétes - politikai gyilkosságai miatt. Péter második uralkodása idejében éppen az ő székvárosában határozták el az elégedetlen magyarok Vazul fiainak visszahívatását, és 1046-ban Szent Beszteréd, Bőd és Beneta püspökök társaságában ő is útra kelt, hogy Endre herceget már a határon üdvözölje. Szeptember 24-én azonban a pesti révnél (a mai Budapest-belvárosi templom és a Rudas gyógyfürdő között) megtámadták a minden idegenben ellenséget látó Vata-féle pogánylázadás résztvevői: elfogták, majd kétkerekű talyigán a Kelen-hegyre vonva onnan a mélységbe lökték őket. A halála előtti estén, Diósdon megjósolta útitársainak vértanúságát, amit 1046. szeptember 24-én, a mai budapesti Szabadság híd közelében szenvedett el. Ezen a napon Gellért pogány magyarokkal találkozott össze a dunai révnél, akik a kereszténység iránti gyűlöletüktől vezetve egy kordéra kötötték, és a Kelen-hegyről a mélybe taszították a püspököt, majd a Duna partján a fejét is betörték.

- Emléke:
Vértanúságának helyét utóbb Szent Gellért-hegyének nevezték, a nép pedig, mely Csanádon temette el a püspököt, azonnal szentként kezdte tisztelni, 1083-ban pedig István királlyal s Imre herceggel együtt az egyház is a szentek közé iktatta. Szent Gellért (San Gerardo) megmaradt ereklyéit - bebalzsamozott testét, piros miseruhában és piros infulában - most Velencében, egy muranói templom oltára alatt őrzik. Művei Bolognában, Prágában és Győrött, valamint Szegeden a Fogadalmi Templomban (a ,,Dómban") (s onnan még 3 helyen) vannak szétszórva. Fennmaradt életművét (Deliberatio Gerardi Morosanae Ecclesiae Episcopi supra hymnum trium puerorum ad Isingrimum liberalem) először 1790-ben gróf Batthyány Ignác erdélyi püspök adta ki; ez a hazai tudományos irodalom legrégibb emléke.
- Szent Gellért a Szeged-Csanádi Egyházmegye védőszentje.

Forrás ~ Internet

EVANGÉLIUMI ELMÉLKEDÉS 

2014. szeptember 24. – Szerda, Szent Gellért püspö
Abban az időben Jézus ezt mondta apostolainak: Ne féljetek azoktól, akik megölik a testet, de a lelket nem tudják megölni. Inkább attól féljetek, aki a lelket is, a testet is a pokolba taszíthatja. Egy fillérért ugye két verebet adnak? És mégsem hull a földre egy se közülük Atyátok tudta nélkül! Nektek pedig minden szál hajatokat számon tartják! Ne féljetek hát: sokkal többet értek ti a verebeknél! Ha valaki megvall engem az emberek előtt, én is megvallom őt Atyám előtt, aki a mennyekben van. De ha valaki megtagad engem az emberek előtt, én is megtagadom őt Atyám előtt, aki a mennyekben van.

[Mt 10,28-33]

Elmélkedés
Jézus azt kérte meghívott apostolaitól, hogy családjukat és otthonukat elhagyva egész életüket neki, illetve az evangélium hirdetésének szenteljék. Ez az elhagyás és Krisztushoz csatlakozás elengedhetetlen feltétele annak, hogy az Isten országa növekedjen a világban, többek között az igehirdetés által. Az apostolok utódai, a püspökök szintén elfogadják a meghívást és életüket Isten népének szolgálatára ajánlják fel. Eddig akár megtisztelőnek is tekinthetjük a meghívást, amely később komolyabbra fordulhat, hiszen Isten egyesektől azt kérheti, hogy hűségüket a vértanúságig bizonyítsák. Ezt kérte a ma ünnepelt Gellért püspöktől is, aki hazáját elhagyva a magyarok földjére jött, hogy népünk körében hirdesse a krisztusi örömhírt, s vértanúságával segítse az elhintett mag növekedését.
Szent Gellért napján a helytelen (alaptalan) és a helyes félelemről olvasunk az evangéliumban. Az emberi félelmeket mindig ellensúlyozza az Istenbe vetett bizalom és a hit. Amikor a feltámadt Jézus megjelenik, első szavaival mindannyiszor meg akarja szüntetni a tanítványok félelmét, amely azonnal elmúlik, mihelyt felismerik őt a hit szemével.
A feltámadt Jézusban és a feltámadásban hívő embereknek a szenvedésektől, sőt még a haláltól sem kell félniük, hiszen sorsuk ugyanúgy az örök életre való feltámadás lesz, miként Krisztusé, aki önként vállalta a szenvedéseket és feltámadásával örökre legyőzte a halált. Nincs okunk félelemre, ha hisszük, hogy Krisztussal feltámadunk az örök boldogságra.
© Horváth István Sándor

Imádság 
Jézus Krisztus Anyja, ki Fiad mellett álltál élte kezdetén és küldetésében, kerested Őt, a Mestert a sokaságban, mellette álltál, amikor fölmagasztalták a földről, s odaadta magát egyetlen és örök áldozatul; aki fiadként kaptad meg Jánost, fogadd el az öröktől fogva meghívottakat, oltalmazd növekedésüket, kísérd életükben és szolgálatukban a te fiaidat, Papok Édesanyja!
Szent II. János Pál pápa