KRISZTUS KIRÁLY VASÁRNAPJÁN

'Jöjjetek, Atyám áldottai, vegyétek birtokba a világ kezdetétől nektek készített országot!'

'Hálatelt szívvel fordulunk Hozzád, urunk Jézus, Krisztus! Aki eljöttél közénk, hogy megalapítsd országodat, az igazság és élet, az életszentség és a kegyelem, az igazságosság és béke országát. Miután felgyújtottad szívünkben Királyságod közeli eljövetelének a reményét, Jeruzsálembe mentél, hogy a Téged gyűlölők kezére adjanak, halálra ítéljenek, megostorozzanak és keresztre feszítsenek. S amikor végbevitted papi áldozatodat, az Atya iránti végső engedelmességből, búzaszemként a földbe hullva és elhalva, feltámadtál a halottak közül. Ezzel véglegesen legyőzted a rosszat, a bűnt és a halált. Azóta mindnyájan arra kaptunk meghívást, hogy engedjük országod győzelme által egyre jobban alakítani szívünket. Levetkőzzük a régi embert, és együtt működjünk kegyelmeddel, és az imádság és az apostolkodás révén azon munkálkodjunk, hogy országod elterjedjen az egész világon. Kérünk Urunk, lobbantsd lángra bennünk ugyan azt a szenvedélyt, amely a Te lelkedben ég, hogy a Földön fellobbanjon szereteted tüze. Ebben a szent órában még hevesebben könyörgünk, Jézus Krisztus szívének országa uralkodj a szívekben, a családokban, a társadalomban, az egyházban, az egész világban.' Amen.

 

VIDEÓ

https://www.youtube.com/watch?time_continue=38&v=ND1RJd6YvDA

 

Forrás ~ Internet

SOHA NEM SZABAD VISSZATEKINTENI

Ha a lélek a megfeszített Krisztus tanítása szerint végre eljutott az erények iránti tiszta szeretetben, a bűn iránti nagy undorral és tökéletes állhatatossággal az önismeret házába, akkor ott magára zárja az ajtót, és folytonos őrködéssel és imával a legmesszebbmenőkig távol tartja magát a világgal való érintkezéstől.

De miért zárja be magát? Félelemből, mert ismeri saját tökéletlenségét, valamint abból a vágyból, hogy eljusson a tiszta és nagylelkű szeretethez. Mert belátja és felismeri, hogy ez az egyetlen út az ilyen tökéletes szeretethez. Ezért vár élő hittel az ÉN eljövetelemre, hogy a kegyelem növekedhessen benne.

És miből ismerhető fel, hogy egy hit élő-e vagy sem? Az erények állhatatos gyakorlásából.

Soha nem szabad semmire visszatekintenetek, és imádkozásotokat semmilyen okból nem szabad megszakítanotok, kivéve, ha ezt az engedelmesség vagy a szeretet követeli meg. Mert az ördög pont az ima alatt zaklatja a leginkább a lelketeket - sokkal gyakrabban, mint bármilyen más tevékenységeteknél. Ezt azért teszi, hogy elegetek legyen az imából. Gyakran suttog ilyeneket: 'Az ilyen imádkozás (amikor gondolataitok többször elkalandoznak) nem ér semmit számotokra, mert ima közben semmi másra nem szabadna gondolnotok, és csak a szóbeli imára kellene koncentrálnotok.'

Elkalandozásotokat olyannak tünteti fel számotokra, hogy kedvetlenekké és bizonytalanokká váljatok, míg végül feladjátok az imádkozást. Holott az ima a fegyver, amivel az ellenség ellen védekezni tudtok, amennyiben a szeretet kezével és a szabad akarat karjával végzitek, és magatokat a szent hit fényében védelmezitek vele.

Tudnod kell, hogy a lélek alázatos és hűséges imával, és valódi állhatatossággal minden erényt ki tud könyörögni. Tehát kitartónak kell lennie az imádkozásban, és soha nem szabad feladnia - se az ördög ámításaira, se valamilyen saját gyengesége miatt, és mások fecsegése miatt sem; mert az ördög gyakran mondat ez utóbbiakkal olyasmiket, amiknek az a céljuk, hogy a másik lélek imádkozását megzavarják, akadályozzák. A léleknek mindezt az állhatatosság erényével ki kell bírnia.

A léleknek tehát önismeretét az Én jóságom felismerésével kell átitatnia, és az Én szeretetem felismerését az önismeretével. Ily módon hoz neki hasznot a szóbeli imádkozás, és így lesz az az Én számomra kedves. És ha kitartóan folytatja imagyakorlatait, akkor a tökéletlen szóbeli imádkozásból eljut a tökéletes belső imádkozáshoz.

Sziénai Szent Katalin

Forrás ~ Internet

SZENT CECÍLIÁRÓL

Szent Cecíliát a harmónia királynőjének nyilvánították, nem szép hangjáért, sem zenei talentumáért, hanem arra a szűzi énekre emlékezve, amelyet a szíve mélyén rejtőző Mennyei Jegyesének zengett. Tiszteletnél többet éreztem iránta: igazi baráti gyöngédséget. Legkedvesebb szentemmé lett, legbensőbb bizalmasommá.

Minden tulajdonságától el voltam ragadtatva, főként Istenre hagyatkozásától, határtalan bizalmától, amely képessé tette őt arra, hogy olyan lelkeket tegyen szűziessé, akik a jelen élet örömein kívül soha nem vágytak még más örömökre. A szent Evangélium pihent a szívén! A szívében pedig a Szüzek Jegyese pihent!

Kis Szent Teréz írásából

Forrás ~ Internet

Angelus Sileus ~ Könyörgés a Szentlélekhez

Szentlélek! Fő jó! Szent neved

Borítsa lángba szívemet!

Tüzednek édes lángja fennen

Lobogjon vígan én felettem.

Ébresszen bennem szent kegyed

Szerelmes, élő, nagy hitet!

Világíts át, Te, drága Fény,

Nehogy sötétben haljak én.

Te szent árnyékod hűvösítsen,

Hogy idegen tűz ne hevítsen.

Szívemnek kertje élni fog,

Ha hull rá égi harmatod.

Fő Vigasz, várom jöttödet,

Csókold életre lelkemet.

Ajándékaid, mint a tenger,

S Nélküled koldus csak az ember.

Itt van szívemnek kelyhe, Te

Pünkösd borával töltsd tele!

Add, ha parancsod megjelen,

Katonaként én megtegyem.

Te jó tanácsod hadd vezessen,

Különböztessek jól, helyesen.

Szent értelmedet ha adod:

Felismerem akaratod.

Arany folyam vagy, Bölcsesség,

Szerelmed csókja bennem ég,

És így a szívem tudja, érez:

Milyen jó vagy Te és mily édes.

Szemem mindig csak Rád tapad::

Igazság Lelke csak Te vagy!

Megígérted, jó Jézusom:

E vendéget én megkapom.

A szívem várja vágyva, halkan,

Őt várja ez az üres barlang.

Boldog lesz, majd ha áldva jő:

Örökre nálam marad Ő! 

Forrás ~ Internet

Kalkuttai Teréz anya ~ Öröm

Az öröm imádság, az öröm erő.

Az öröm háló, amellyel lelkeket foghatunk.

Isten szereti az örvendező imádságot.

A legjobb módja, hogy Istennek hálát adjunk:

ha dolgunkat örömmel tesszük.

A szerető szív vidám szív.

Ne engedd, hogy a gondok úgy hatalmukba kerítsenek;

hogy miattuk elfelejtsz örülni a feltámadt Krisztusnak.

Mindnyájan Istenhez vágyódunk, a mennyországba,

de hatalmunkban áll, hogy már most és itt nála legyünk a mennyben,

s minden pillanatban boldogságban részesüljünk.

Ez azt jelenti:

szeressünk úgy, ahogyan ő szeret,

segítsünk, ahogyan ő segít,

adjunk, ahogyan ő ad,

szolgáljunk, ahogy ő szolgál,

mentsük meg az embert,

ahogyan ő megment minket,

huszonnégy órán át vele legyünk,

és a legnyomorúságosabb öltözékben is felismerjük. 

Forrás ~ Internet

'Meneküljünk Istenhez Krisztus által!'

Krisztus a kereszten a szeretet erejével vonz. Soha nem szabad elválni a kereszttől! Krisztus irgalmas, de egyszersmind hajthatatlan. Néven nevezi a jót és a rosszat, egyezség és megalkuvás nélkül, de mindig kész a bocsánatra! Aki szereti Krisztust, megtartja parancsait.

Ne féljetek szentnek lenni! A szent élet a legegyszerűbb út, melyet követve föl tudjuk fogni az igazság szépségét és Isten szeretetének szabadító erejét. Krisztus arcát szemléljétek! Tanulmányozzátok Krisztust! Ne szűnjetek Tőle tanulni! Benne valóban megtalálható a bölcsesség és értelem kimeríthetetlen kincsestára.

A lélek az a 'rés', az a nyitottság, amelyen keresztül az emberi lény a végtelenre tapad, az abszolút felé nyit. Ez a nyitottság nem más, mint a szabadság. Szabadnak lenni annyit jelent, mint akarni és tudni azt választani, amit választanunk kell, és valóban azt is választani.

Krisztus zörget minden emberi szív ajtaján. A szabadságból akarja előhívni a szeretetet. Mária a történelem első 'tabernákulumává' lett. Azért kaptuk az Eucharisztiát, hogy Máriáéhoz hasonlóan a mi egész életünk is Magnificattá váljon!

Ha a forrást keresed, fölfelé kell haladnod, az árral szemben. Tanuljátok a szeretetet – azt a nehéz szeretetet, amelyik nem fut el a szenvedés elől. Ne féljetek!

Szent II. János Pál pápa

Forrás ~ Internet

IMADAL A BOLDOGSÁGOS SZŰZANYÁHOZ

Hozzád fohászkodunk,

Áldott Védasszonyunk,

Boldogságos szent szűz, kegyes Anyánk,

Enyhíteni gyermekid

Fájó keserveit

Üdved honából oh tekints ránk!

Szemedből egy sugár

Ha fájdalmunkra száll,

Megszűnnek dúlt szívünk gyötrelmei

Anyánk, siess értünk könyörgeni.

 

Anyául tégedet, ki értünk szenvedett,

Megváltónk, szent Fiad, adott nekünk:

Hogy éltünk útjain,

Ha ránk rohan a kín,

Öledben a vésztől mentek legyünk;

S nekünk így, akikért

Keresztfán onta vért,

Üdvet teremjenek gyötrelmei…

Anyánk, siess értünk könyörgeni.

 

S e népet, e hazát

Neked ő adta át,

Kit trónra önmaga az Úr emelt:

Hogy lennél gyámola,

Viszont mint ő vala,

Legyen híved minden magyar kebel;

S a szívben így veled

Egyesült hon felett

Ne győzzenek soha vad elleni…

Anyánk, siess értünk könyörögeni.

 

Szent szűz, ki e hazát

Elveszni nem hagyád,

Oh nyerd ki még csak e kegyet nekünk:

Legyen egünk alatt

Egy hit, egy akarat,

S tehozzád lángoló szeretetünk:

S így bírva kedvedet,

Mit csak imád tehet,

Beteljenek szívünk reményei…

Anyánk, siess értünk könyörgeni.

 

Ha a nagy pillanat

Jön s éltünk megszakad,

S hívő lelkünk mennyben keres hazát:

Oh tárd ki azt nekünk,

S add, boldogok legyünk

Fajunknak e földit adhatni át.

Hogy itt lenn s odafenn

Örök hazánk legyen,

S nem hervadók néped örömei

Anyánk, siess értünk könyörgeni.

Amen.

Lázár Miklós

1819–1899

 

Forrás ~ Internet

'A halál nyomasztó terhét legyőzi a szeretet ereje!'

Urunk először is azt kérdezte meg, ami tudott. Nem egyszer, hanem másodszor, sőt harmadszor is, hogy vajon Péter szereti-e őt, és háromszor hallja Pétertől, hogy szereti őt, és ugyanannyiszor bízza rá Péterre juhai legeltetését.

A háromszoros tagadást háromszoros megváltás teszi jóvá, nehogy a nyelv inkább szolgáljon a félelemnek, mint a szeretetnek, és hogy a fenyegető halál ne csaljon ki több szót, mint a meglévő élet. Legyen a szeretet feladata az Úr nyájának legeltetése, ha a Pásztor megtagadása a félelem jele volt.
Akik azzal a lelkülettel legeltetik Krisztus juhait, hogy azok a sajátjuk legyenek s ne Krisztuséi, azok Krisztus szeretete helyett önzésükről tesznek tanúbizonyságot. Ezektől óv Krisztus annyiszor idézett szava, akikről az Apostol felpanaszolja, hogy a maguk javát keresik és nem Jézus Krisztusét.

Mert mi mást jelent: 'Szeretsz engem? Legeltesd juhaimat!' (Jn 21, 15), mint: Ha engem szeretsz, ne azon törd a fejedet, hogyan tartsd jól magadat, hanem juhaimat. Ne mint a magadéit, hanem mint az enyéimet legeltesd őket. Az én dicsőségemet és ne a tiedet keresd bennük, az én uralmamat és ne a tiedet, az én hasznomat és ne a magadét. Ne légy olyan, mint a veszedelmes időkben élő emberek, akik önmagukat szeretik és mindazt, ami kapcsolatban van a bajok csíráival. Ne legyenek tehát önzők, akik Krisztus bárányait legeltetik; ne mint a magukét, hanem mint az övéit legeltessék őket.

Akik Krisztus bárányait legeltetik, azoknak különösen kell kerülniük azt a hibát, hogy a maguk javát keressék s ne Krisztusét és hogy saját vágyaik kielégítésére használják fel azokat, akikért Krisztus vérét ontotta. Abban, aki Krisztus bárányait legelteti, oly nagyra kell felhevülnie a Krisztus-szeretetnek, hogy legyőzze még a haláltól való természetes félelmet is, ami miatt nem akarunk meghalni, mikor pedig Krisztussal szeretnénk élni. De bármilyenek legyenek is a halál kellemetlenségei, le kell azokat győznie annak az erős szeretetnek, amellyel azt szeretjük, aki annak ellenére, hogy ő a mi életünk, a halált is elszenvedte értünk.

Mert ha a halálnak semmi vagy csak nagyon kevés kínja lenne, akkor nem lenne olyan nagy a vértanúk dicsősége. De, ha a jó Pásztor, aki életét adta juhaiért, és magukból a juhokból oly sok vértanút támasztott magának, mennyivel inkább kell az igazságért a halálig küzdeniük és a bűnnek vérük ontásáig ellenállniuk azoknak, akikre rábízta a juhok legeltetését, tanítását és irányítását. És ezért ki ne látná be az ő szenvedésének példája láttán, hogy a pásztoroknak sokkal inkább kell hasonlóvá lenniük hozzá, ha már a juhok közül is oly sokan lettek hasonlóvá az Egyetlen Pásztorhoz, akinek egyetlen nyájában maguk a pásztorok is juhok. Mert mindenkit saját juhává tett, amikor mindenkiért meghalt. Hiszen ő maga is Isten áldozati Bárányává lett, hogy mindenkiért szenvedhessen.

Szent Ágoston püspöknek Szent János Evangéliumáról szóló fejtegetéseiből

Forrás ~ Internet

 

MINDENSZENTEK

OLVASMÁNY A JELENÉSEK KÖNYVÉBŐL

Akkora sereget láttam, hogy meg sem tehetett számlálni. Én, János láttam, hogy napkelet felől egy másik angyal száll fel. Nála volt az élő Isten pecsétje. Hangos szóval így kiáltott a négy angyalnak, akiknek hatalmuk volt arra, hogy ártsanak a földnek és a tengernek: 'Ne ártsatok se a földnek, se a tengernek, se a fáknak, míg meg nem jelöljük homlokukon Istenünk szolgáit!'

Ekkor hallottam a megjelöltek számát: száznegyvennégyezren voltak Izrael fiainak minden törzséből. Ezután akkora sereget láttam, hogy meg sem lehetett számlálni. Minden nemzetből és törzsből, népből és nyelvből álltak ott a trón és a Bárány előtt. Fehér ruhában voltak, a kezükben pálmaággal. Hangos szóval kiáltották: 'Üdv Istenünknek, aki a trónon ül, és a Báránynak!' Az angyalok mind a trón, a vének és a négy élőlény körül álltak. Arcra borultak a trón előtt, és imádták az Istent: 'Ámen. Áldás, dicsőség, bölcsesség, hála, tisztelet, hatalom és erő a mi Istenünknek örökkön-örökké! Ámen.'

Ekkor a vének közül az egyik megszólított, és megkérdezte tőlem. 'Kik ezek a fehér ruhások és honnan jöttek?' Ezt feleltem: 'Te tudod, uram!' Erre ő azt mondta: 'Ezek a nagy szorongattatásból jöttek. Ruhájukat fehérre mosták a Bárány vérében.' Ez az Isten igéje. Istennek legyen hála! Amen.

Jelenesék könyve 7,2-4.9-14

Forrás ~ Internet