SZENTHÁROMSÁG HIMNUSZ

Te, mérhetetlen Hármas-Egy,
mindent hatalmad alkotott,
időknek rendjét megszabod,
idők előtt örökre élsz.

Te önmagadban Teljes-Egy,
boldog magadban teljesen,
tündöklőn tiszta, egyszerű:
a mennyet, földet átfogod.

Atyánk: kegyelmek kútfeje,
Fiú: fényének sugara,
s kettő közt, Lélek, szent Kapocs:
véget nem érő Szeretet!

Ősforrás, boldog Hármas-Egy,
belőled támad az Erő,
mely mindent éltet, létrehoz,
s minden teremtményt feldíszít.

Fogadj örökbe minket is,
s te koronázd meg életünk,
örökre híven hadd legyünk
fényben tündöklő templomod.

Az angyalokhoz társul adj
az égi Házban minket is,
hogy hálás szívünk énekét
zengjük nevednek szüntelen! Amen.

SZENTHÁROMSÁG HIMNUSZ

Most jöjj, Szentlélek, szállj közénk,
Atyát s Fiút ki egybekötsz,
szívünket, kérünk, töltse be
kegyelmed égi ereje.

Száj, nyelv, ész, érzék és erő
zengjen hitvalló éneket,
a lánggal égő szeretet
gyújtson tüzével szíveket.

Hadd ismerjük meg az Atyát,
és értsük általad Fiát,
s ki mindkettőjük Lelke vagy,
higgyünk örök időkön át. Amen.

  SZENTHÁROMSÁG VASÁRNAPJA

Pünkösd utáni első vasárnap.

'Az Isten annyira szereti az embert, hogy egyre jobban meg akarta mutatni magát. Az idők teljességében elküldte Fiát, majd a Szentlelket, és ezzel kinyilatkoztatta benső életének csodálatos titkát. Az Isten végtelen szeretetét ünnepeljük a mai napon. Szeretnénk egyre jobban eltelni Isten szeretetével, hogy ez a szeretet áradhasson rajtunk keresztül a világba.'

A Szentháromság titkát a kinyilatkoztatásból ismertük meg. Jézus megkeresztelkedésekor megnyílt az ég, a mennyből az Atya szózata hallatszott és a Szentlélek galamb képében szállt alá (Mt 3, 16-17). Jézus a tanítványait megbízta: 'Tegyetek tanítványommá minden népet, kereszteljétek meg őket az Atya és Fiú és Szentlélek nevében' (Mt 28, 16-20). Isten az Atya, Isten a Fiú (Jézus Krisztus), Isten a Szentlélek. Három személy, egy Isten. Ez a Szentháromság titka.

Több mint másfél milliárdan vagyunk az Atya és Fiú és Szentlélek nevében megkeresztelve. Sokfelé alkalmazzuk a háromszög alakú Szentháromság-szimbólumot, sok városunk terét díszíti szentháromság-szobor.

Gondolat: Keresztvetésed legyen tudatos hitvallás és őszinte ima!

'Urunk Jézus Krisztus kegyelme, Isten szeretete és a szentlélek egyesítő ereje legyen mindnyájatokkal.' Amen.

Forrás ~ Internet

EVANGÉLIUMI ELMÉLKEDÉS

 

Abban az időben a tizenegy tanítvány elment Galileába, fel arra a hegyre, ahova Jézus rendelte őket. Amikor meglátták őt, leborultak előtte a földre. Egyesek azonban még mindig kételkedtek. Jézus odament hozzájuk, és ezt mondta nekik: 'Én kaptam meg minden hatalmat az égen és a földön. Ezért most menjetek el, és tegyetek tanítványommá minden nemzetet! Kereszteljétek meg őket az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében! Tanítsátok meg őket mindannak megtartására, amit parancsoltam nektek! És íme, én veletek vagyok mindennap a világ végéig!'

---

'Élet a szeretetben'

XVI. Benedek pápa mondta a következőket: 'Az ember, Isten képmása, a szeretetben lesz először teljesen önmaga. Az örök Atya irántunk való szeretetében elküldte Fiát hozzánk, és a Szentlelket ajándékozta nekünk, hogy Isten gyermekeivé tegyen bennünket. Váljunk e kegyelemhez méltóvá! A Szentháromságos Isten tartson meg mindenkor az ő szeretetében!' Az egykori pápa szavai szépen rávilágítanak a szeretetre, mint a Szentháromság lényegére, valamint a szeretetre, mint annak a kapcsolatnak alapjára, amely az embert Istenhez, az Atyához, a Fiúhoz és a Szentlélekhez fűzi.
Bár a Szentháromság esetében a keresztény és azon belül a katolikus hit központi igazságáról beszélhetünk, a keresztény emberek vallási és hitbeli ismereteiben meglehetősen a peremre szorult a téma, amely minden bizonnyal annak köszönhető, hogy a legnagyobb hittitokkal állunk szemben, amely alaposan próbára teszi értelmünket. A kérdések évszázadok óta ugyanazok: honnan tudjuk, hogy létezik a Szentháromság? Hogyan ismerjük meg a Szentháromság személyeit? Miként lehet egyetlen Istenben három személy? Hogyan alkot ez a három személy egyetlen Istent? Mi adja a Szentháromság személyeinek egységét és miben áll különbözőségük? Milyen kapcsolatban állnak egymással az isteni személyek, azaz az Atya, a Fiú és a Szentlélek? Milyen kapcsolat áll fenn az ember és a Szentháromság, illetve annak személyei között?
Nem szeretnék ezen a helyen túlzottan elvont teológiai fejtegetésbe kezdeni, csupán egyetlen szempontra szeretnék rámutatni. Az emberiség történetét - amit üdvtörténetnek is nevezhetünk - tekinthetjük Isten önkinyilatkoztatásának. Isten közli velünk, megismerteti velünk önmagát. Az idők során feltárja előttünk önmagát, benső életét. Ennek köszönhetően ismerhetjük meg őt. Emberi értelmünk aligha tudna bármit is felfogni, megérteni Istenből, ha ő nem mutatná meg, nem mondaná el, hogy ki valójában. Az Atya megmutatkozik a teremtésben és a szövetségkötésben, a Fiú a megváltásban és a Szentlélek a világ és az emberek megszentelésében. Isten az emberért, az ember iránti szeretetből, az ember üdvössége érdekében cselekszik. Isten közösséget, szeretetközösséget akar az emberrel.
Talán elsősorban nem is a Szentháromság titkának megértése a kulcskérdés számunkra, hanem az, hogy elfogadjuk-e felajánlását, azt, hogy vele szeretetben éljünk. Ha a szeretet a mi válaszunk, akkor már egészen közel vagyunk a szentháromsági személyekhez.
Közben természetesen érdemes elfogadnunk azt is, hogy Isten titok, aki szeretetének kifejezése által mindig új arcát mutatja nekünk. Megmarad számunkra az a tapasztalat is, hogy Isten elrejtőzik, visszahúzódik, nem tárja fel önmagát egészen az ember számára. Bizonyos mértékig megközelíthetetlen marad, legalábbis a földi életünk idejére. Halálunk és feltámadásunk után azonban eljuthatunk hozzá, ekkor tárja fel előttünk önmaga teljességét. Isten tökéletes megismerése olyan emberi vágyunk, amely erősíti bennünk a reményt, hogy a mennyországban örökre vele élhetünk.
© Horváth István Sándor

---

 

 Bizonyos mértékig megközelíthetetlen marad, legalábbis a földi életünk idejére. Halálunk és feltámadásunk után azonban eljuthatunk hozzá, ekkor tárja fel előttünk önmaga teljességét. Isten tökéletes megismerése olyan emberi vágyunk, amely erősíti bennünk a reményt, hogy a mennyországban örökre vele élhetünk.
© Horváth István Sándor

Mindenható Isten! Neked szentelem egész életem. Szüntelenül törekszem megismerésedre és akaratod teljesítésére. A te szeretetedet szeretném viszonozni és továbbadni embertársaim felé. Segíts engem méltó keresztény életet élni, hogy mindig az Atya gyermekének, a Fiú testvérének és a Lélek templomának érezhessem magam! Mennyei Atyám! Köszönöm neked az életem és hálás vagyok gondviselő szeretetedért és megbocsátó irgalmadért. Jézus Krisztus! Köszönöm neked, hogy megváltottál és az Atyához vezetsz! Szentlélek Isten! Köszönöm, hogy megszenteled életem és sugallataiddal megmutatod az üdvösségre vezető utat!

 

 ISTENEM, SZÜKSÉGEM VAN RÁD

Istenem, szükségem van rád, hogy nap mint nap taníts,
minden napnak a követelménye és szüksége szerint.
Add meg nekem Uram, a lelkiismeretnek azt a tisztaságát,
amely csak a te sugallatodat érzi és fogja fel.

Fülem süket, nem hallom hangodat. Szemem homályos,
 nem látom jeleidet.Csak te tudod élessé tenni hallásomat,
világosabbá látásomat, megtisztítani és megújítani szívemet.
Taníts meg arra, hogy ott üljek lábadnál, és hallgassam szavadat! Amen.

Forrás ~ Internet

 

EVANGÉLIUMI ELMÉLKEDÉS

 

Abban az időben: Jézus ismét Jeruzsálembe ment tanítványaival. Amikor a templomban járt, odaléptek hozzá a főpapok, az írástudók meg a nép elöljárói, és megkérdezték tőle: 'Miféle hatalommal teszed ezeket? Ki adta neked a hatalmat, hogy ilyeneket tegyél?'
Jézus így válaszolt: 'Én is kérdezek tőletek valamit. Feleljetek rá, és akkor majd én is megmondom nektek, hogy milyen hatalommal cselekszem. János keresztsége a mennyből volt-e vagy az emberektől? Válaszoljatok nekem!'
Erre tanakodni kezdtek egymás között. Így okoskodtak: 'Ha azt mondjuk: 'A mennyből volt”, azt fogja felelni: 'Hát akkor miért nem hittetek neki?' Mondjuk talán azt, hogy Az emberektől?' Féltek azonban a néptől, mert mindenki azt tartotta, hogy János valóban próféta volt. Végül is ezt válaszolták: 'Nem tudjuk.' Jézus erre azt felelte: 'Akkor én sem mondom meg, milyen hatalommal cselekszem ezeket.'

---

Jézus jelképes cselekedete, tudniillik, hogy kiűzte a kereskedőket a jeruzsálemi templomból, felkeltette a vallási vezetők érdeklődését. A helyszínen való azonnali megjelenésükben, Jézushoz intézett kérdéseikben ne lássunk feltétlenül rosszindulatot. Nem a kereskedőket védik, hiszen szívük mélyén ők is érezhették, hogy alkalmasabb helyet is találhattak volna a templom előcsarnoka helyett munkájukhoz. Az írástudók és a vallási elöljárók feladata volt a templomban az istentisztelet irányítása s rendjének biztosítása. Jézus cselekedetében inkább a nekik szóló kritikát érezték. Tulajdonképpen az ő feladatuk lett volna a kereskedőket távol tartani a templomtól, de e kötelességüket elmulasztották. Inkább megtűrték őket, mert ebből a templomnak és nekik is hasznuk volt.
Ki hatalmazta fel Jézust, hogy rendet tegyen a templomban? Ki bízta meg őt ezzel? Emberi felhatalmazásra neki nem volt szüksége. Ő otthon van a templomban. Ez a hely az Isten háza, a mennyei Atya háza, akit Jézus saját Atyjának tekint. Ő a mennyei Atya Fia, akinek bármikor joga van belépnie az Isten házába, joga van ott tanítania, s ha szükséges, akkor joga van rendet tenni. Ezzel a hatalommal, Istentől kapott hatalommal cselekszik. Érvényes ez a templom megtisztítására és Jézus egész működésére, csodáira és tanítására egyaránt.
© Horváth István Sándor

---

 

 Áldott légy, én Istenem, mert noha én minden jóra méltatlan vagyok, mégis a te nagylelkűséged és végtelen jóvoltod soha meg nem szűnik jót cselekedni, még a hálátlan és Tőled messze elrugaszkodott emberekkel is. Téríts minket magadhoz, hogy hálásak és ájtatosak legyünk, mert Te vagy ami üdvünk, erősségünk és bátorságunk.
Kempis Tamás

RAGYOGTASSA RÁD ARCÁT AZ ISTEN

Nehéz utakon, kétségek között
ragyogtassa rád arcát az erős Isten.
Mélységeidből kiutat kutatva
ragyogtassa rád arcát a magasságos Isten.
Bűnök kötelében, bocsánatra várva
ragyogtassa rád arcát a kegyelmes Isten.
A teremtés csodáin ámulva
ragyogtassa rád arcát a szépséges Isten.
A szeretet tiszta mozdulataiban
ragyogtassa rád arcát az örvendező Isten.
Az igaz emberségben
ragyogtassa rád arcát a földre jött Isten.
Magányban, megértő társra várva
ragyogtassa rád arcát a barátságos Isten.
Álmatlan éjszakáidon
ragyogtassa rád arcát a fölötted virrasztó Isten.
Búcsúzás idején, halál közelében
ragyogtassa rád arcát az élet Istene. Amen.

Forrás ~ Internet

 IMA A SZŰZANYÁHOZ

Édes Szűzanyám, csillogó koronád fényéből
 egy csöpp fényt sugallj reám.
Hálátlan gyermeked vagyok Anyám,
de Te nem hagytál magamra, vigyáztál reám.

Köszönöm, hogy megőrizted lelkemet,
 áldott szent palástodat reám terítetted.
Kérlek, segíts, hogy Téged így köszönthesselek,
 Általad láthassam egyszer Istenemet.
Szeplőtelen Szűz Mária, Világ Királynője,

 Tehozzád könyörög a Föld minden népe.
Imánkat hallgasd meg, légy lelkünknek őre,
ó segíts, hogy lelkünket a gonosz kerülje.
Hisz Édesanyánk vagy Te, s a Világ Királynője,
Szent Fiad által vagy lelkünknek őrzője.

Lábadhoz borulunk, úgy könyörgünk Hozzád,
kérünk fordítsd felénk jóságos szent orcád.
Szemedből egy sugár költözzék szívünkbe,
hogy Általad eljussunk Jézusunk elébe. Amen.

Forrás ~ Internet

 

IMA AZ ÚR JÉZUSHOZ

Ha bánatod van, keresd Jézusodat,

borulj le előtte, sírd el bánatodat.

Ő majd bekötözi vérző sebeidet,

meggyógyítja bánatos szívedet.

Ha nagyon egyedül vagy, már senkid nincsen,

ne félj, mindig veled van az Úr Isten.

Ha nehéz a kereszted nem bírod viselni,

veled van az Úr Jézus, vállaira veszi.

Szegény a házad, mindenki elhagyott,

nézz rá a keresztre, megsegít Jézusod!

Rosszak az emberek, nagyon megbántottak,

gondolj Jézusra, Rá halált kiáltottak!

De mégse keseregj, töröld le könnyedet,

hajtsd Jézus vállára bánatos fejedet!

Ott nyugalmat találsz, békét, szeretetet,

amit tőled soha, senki el nem vehet!

Bármit hozzon a sors, azt kell imádkoznod,

legyen meg Szent Atyám a Te akaratod!

Így végezd el imád, egész életedben,

elvezet Jézusod, Atyádhoz a mennybe. Amen.

Forrás ~ Internet

 

EVANGÉLIUMI ELMÉLKEDÉS

Miután Jézus a tömeg örömujjongása közben bevonult Jeruzsálembe, fölment a templomba. Ott körülnézett, és mindent szemügyre vett. Mivel már esteledett, a tizenkét apostollal együtt kiment Betániába. Amikor másnap eljöttek Betániából, Jézus megéhezett. Messziről látott egy zöldellő fügefát. Elindult feléje, hátha talál rajta valami gyümölcsöt. De amikor odaért, csak leveleket talált rajta, mert még nem érkezett el a fügeérés ideje. Ekkor így szólt: 'Senki se egyék rólad gyümölcsöt soha többé!' Tanítványai is hallották ezt.
Nemsokára Jeruzsálembe érkeztek. Jézus bement a templomba, és kezdte kiűzni azokat, akik a templomban adtak-vettek. A pénzváltók asztalait és a galambárusok székeit felforgatta, és senkinek sem engedte meg, hogy bármit is keresztülvigyen a templom területén. Azután megmagyarázta: 'Hát nem azt tanítja az Írás: 'Az én házamat minden nép az imádság házának nevezi majd?' Ti pedig rablók barlangjává tettétek.' Amikor a főpapok és az írástudók értesültek erről, azon tanakodtak, miképpen okozzák vesztét. Féltek ugyanis tőle, mert az egész nép lelkesedett tanításáért. Amikor beesteledett, Jézus tanítványaival együtt elhagyta a várost.
Másnap reggel, amikor a fügefa mellett vitt el az útjuk, látták, hogy tövestül elszáradt. Péter visszaemlékezve Jézus szavaira, így szólt hozzá: 'Mester, nézd, a fügefa, amelyet megátkoztál, elszáradt!' Jézus ezt válaszolta nekik: 'Higgyetek az Istenben! Bizony mondom nektek, ha valaki azt mondja a hegynek: 'Emelkedjél föl, és vesd magad a tengerbe', és nem kételkedik szívében, hanem hiszi, hogy amit mond, megtörténik, az valóban úgy is lesz. Azért mondom nektek, bármit kértek imádsággal, higgyétek, hogy megkapjátok, és el is nyeritek. Amikor pedig imádkozni készültök, bocsássatok meg annak, akire nehezteltek, hogy mennyei Atyátok is megbocsássa bűneiteket! Mert ha ti nem bocsátotok meg egymásnak, mennyei Atyátok sem bocsátja meg bűneiteket.'

---

A mai evangéliumban a kereskedők templomból való kiűzéséről olvasunk, amelyet a fügefa megátkozásának története foglal keretbe. Egyáltalán nem csodálkozunk azon, hogy a fügefán csupán zöldellő levelek vannak, gyümölcs még nem terem rajta olyankor, amikor még nincs itt az érés ideje. Jézus viszont másként látja a helyzetet, ő már most érett gyümölcsöt szeretne látni a fán. Mivel nem talál, megátkozza és a fa másnapra elszárad. Mindkét esetben Jézus meglehetősen szenvedélyes, szinte indulatos. Könyörtelen határozottsággal viselkedik a templomban tevékenykedő kereskedőkkel szemben és nem kegyelmez a fügefának. Mi indokolja indulatát? Mit ártottak neki ezek az árusok? És mit ártott neki az ártatlan fügefa?
Mindkét esetnél Jézus jelképes cselekedetet tesz, amelyek a messiási idő beköszöntét jelzik. A világba érkező Messiástól azt várták, hogy helyreállítja majd a templom rendjét, az istentisztelet helyének rendjét és Isten házát újra az imádság házává teszi. Jézus pontosan ezt teszi, amikor helyteleníti a kereskedők jelenlétét ezen a helyen. A fügefa esetében pedig azt akarja jelezni, hogy most jött el a messiási idő, most van itt a megtérés ideje, nem kell már tovább várakozni. Aki felkészült és a bűnbánat gyümölcsét termi, annak eljött a megváltás ideje.
© Horváth István Sándor

---

 

Vedd, Uram, és fogadd el egész szabadságomat, emlékezetemet, értelmemet, akaratomat, mindent, amim. csak van. Te adtad mindezt nekem, s én Neked' adom vissza, Uram. Minden a tiéd, rendelkezz velük szabad tetszésed szerint. Egyedül szeretetedet és kegyelmedet add nekem, s nekem ez elég.
Loyolai Szent Ignác

 

ISTEN TENYERÉN

Életem ott van Isten tenyerén
Azért nem félek én, bármi fáj nekem,
Mosolyog a szemem.
Száz jajszó között is bízom vakon,
Hitem fel nem adom!
Rám törhet vadul ezer baj veszély,
Isten így szól: ne félj !
Miért is, mitől is félhetnék én:
Az Isten tenyerén?

Forrás ~ Internet

EVANGÉLIUMI ELMÉLKEDÉS

Abban az időben: Tanítványaival Jézus Jerikóba érkezett. Amikor tanítványainak és a nagy tömegnek a kíséretében elhagyta Jerikót, egy vak koldus, Timeus fia, Bartimeus ott ült az útszélen. Hallva, hogy a názáreti Jézus közeledik, elkezdett kiáltozni: 'Jézus, Dávid fia, könyörülj rajtam!' Többen szóltak neki, hogy hallgasson, de ő annál hangosabban kiáltotta: 'Dávid fia, könyörülj rajtam!'
Jézus megállt, és így szólt: 'Hívjátok ide!' Odaszóltak a vaknak: 'Bátorság! Gyere, téged hív!' Az eldobta köntösét, felugrott és odament Jézushoz. Jézus megkérdezte: 'Mit akarsz, mit tegyek veled?' A vak ezt Felelte: 'Mester, hogy lássak.' Jézus erre így szólt hozzá: 'Menj, a hited megmentett téged.' Az pedig nyomban visszanyerte látását, és követte őt az úton.

---

Útja során tanítványai kíséretében Jézus éppen elhagyja Jerikó városát, amikor egy Bartimeus nevű vak koldus kéri segítségét. Kérése meghallgatásra talál, Jézus csodás módon meggyógyítja őt, visszaadja szemevilágát, miközben kijelenti, hogy a gyógyulás a vak hitének köszönhető.
Milyen hitre gondolt Jézus? A történetben nincs szó arról, hogy a vak kifejezetten megvallotta volna hitét, nem is kérte ezt tőle senki. Honnan tudta mégis Jézus, hogy a vak hisz benne, isteni erejében és hatalmában? A válasz abban rejlik, hogy a vak 'Dávid fiának' nevezte Jézust, amikor megszólította őt, illetve amikor hallgatásra intették őt a tanítványok, akkor többször megerősítette ezt. Abban a korban általánosan elterjedt volt a zsidók között a vélekedés, mely szerint az eljövendő Messiás Dávid király leszármazottja, 'Dávid fia' lesz. Amikor tehát a vak koldus így szólítja meg Jézust, akkor ezzel azt fejezi ki, hogy hisz abban, hogy ő a Messiás. Hitének egy másik jele is van. A prófétai jövendölések szerint a messiási időkben rendkívüli csodák fognak történni, a némák beszélni tudnak majd, a bénák járni, a vakok pedig látni fognak. Amikor Bartimeus a gyógyulás reményében fordul Jézushoz, akkor kifejezi, hogy hisz abban, hogy eljött a messiási idő, most van itt az ideje, hogy ő, a vak ember lásson. Ezt a hitet jutalmazta meg a mi Urunk.
© Horváth István Sándor

---

Győzelmes Jézusunk, tündöklő szép napunk, világosítsd szívünket, erősítsen minket szent feltámadásod! Szentséges áldozat, élőket, holtakat megsegítő irgalom, feltámadás, élet! Jézus, hála néked!
 

 

Sík Sándor ~ VI. Az Isten kezéről ......

De most már megfogom a kezedet.

Járni akartam - kisgyerek - magam,
És elindultam. Istenem, de szép volna elmenni egyedül
Amoda messze!
De nagy kövek vannak az útban, nagyobbak nálam, hegyesek, kemények.
Minden lépésnél elbotlottam és megütöttem magamat.
És ott ültem a földön,
S ijedten néztem szét magam körül a nagy komor szobában.
Te meg néztél utánam, szelíden mosolyogva.
Tudtad, hogy ügyetlen vagyok és nem bír még el a lábam,
Hogy majd a földön csúszom vissza hozzád
S ijedt szemekkel nyúlok újra majd
Erős kezed után.

Most lám, itt vagyok újra és akarok járni tanulni,
És nagyon szépen kérlek: Fogd meg a kezem újra,
Még egyszer fogd meg: soha-soha többé
El nem eresztlek.

Ha fogom a kezed,
Nem félek a nagy kietlen szobában,
Sem kint a tágas, tágas messze-messze udvaron,
Sem a végtelen hosszú-hosszú utcán,
Még tán a nagy, beláthatatlan mezőre is ki merek veled menni.
Pedig ott egy nagy kutya van, aki förtelmesen ugat
És ijesztően vicsorítja a fogát.
És már gyakorta futottam előle.
De hogyha Te velem vagy, nem tudok félni tőle.
A kutya is, ha rád néz, csóválni kezdi farkát
És boldogan morogva térdedhez dörgölődzik.

Sík Sándor ~ II. A csendességről .....

Ülj mellém, Uram, jöjj és fogd meg csendesen
Türelmetlen, ideges két kezem.
Szűnjenek egyszer fogni, motozni, írni, alakítani.
Kulcsolódjanak nyugalomra békén,
Legyenek egyszer magukért és érted.
Jöjj, csókold meg a szememet, hadd szűnjék egyszer nézni és kutatni,
Csukódjék nézni békén befelé,
Látni magát és téged.

Sokáig jártam sokfelé és Márta-módra sokban szorgoskodtam.
Kopogtattam a dolgokon és megmaradtak tompa némaságban.
Visszhangot adtak mások, de nem nekem valót,
Nem a te hangodat.
És mind a dolgok, amiket mohó és munkás ujjaim illettek,
Elnyeltek egy-egy darabkát belőlem.
El-elhagytam magamból mindenfelé az útfelen,
A lelkem jó, nekedvaló, érőnek termett darabkáit.
Azt hittem: elhozom neked, amit lelek, és örömödre lesz,
Pedig ők emésztettek engemet,
És megmaradtak: rossz kőnek a kő, és ólomnak az ólom,
Mert nem volt ujjaimban az élet szent hatalma még,
Mert nem csókoltál még belém magadból eleget:
Én voltam még nagyon, a régi termés-durva én;
Termés-arany, mert kezedből került ki,
És csillogó, mert fényed fénylik róla szerteszét,
De szétfolyó, puha, erőtlen csillogás,
És nem született meg belőle még a drága Magisterium,
Mely amit ér, arannyá nemesít.
És mindhiába volt a jámbor járás sokfelé:
Egy-, egyfelé kell menni makacsul.

Jöjj, Uram, visszajöttem,
Jöjj és keverj belém acélt a lágy aranyba,
Fogj meg s taníts meg magamat megfogni,
És kezedet el nem bocsátani,
Akkor sem, mikor másért nyúl karom.
Vízbefúlót félkézzel menteni és téged fogni erősen a mással;
Törni követ félkézzel meredek szirtek szélén,
S kapaszkodni a másikkal kezedbe;
Könyvet lapozni, húst aprítani,
Kezet szorítani és kardot köszörülni,
Félkézzel mind: a másikat hagyni nyugodtan a te szent kezedben;
Szólni az emberekkel, hogy rólad szóljon és neked a szó;
Írni taníts betűt, hogy képedet képezze titkosan;
És lenni én, hogy légy Te én helyettem,
És hozni mást magamhoz, hogy hozzád hozzam őket,
És adni magamat, hogy téged adjalak.
Taníts, Uram, taníts, a lábadhoz ülök,
Magamra és magadra, semmi másra.

Sík Sándor ~ Ne félj!

Ember, ne félj a rossztól!
Arkangyal áll a poszton,
Van, aki hallja hangod:
Szabadíts a gonosztól.

Ne félj a fájdalomtól:
Nem kontár kése koncol,
Próbált sebész az Isten;
Megifjodol, ha boncol.

A bűnt se féld: a pázsit
Gyomot is hajt, ha ázik.
Ravasz művész az Isten:
A rossz is jót csírázik.

Még magadat se féljed:
Isten kezén a mérleg.
Ha még oly semmi volnál:
Majd megnagyít a Lélek.

Ha napba, holdba lőnek,
Örülj a szép erőnek:
Minden javára munkál
Az Istent szeretőnek.

A kék magasba nézz föl,
Ne kérdd, hogy meddig érsz föl.
Egyet pillant az Isten,
És egész lesz a részből.

Forrás ~ Internet

  

 TISZTA FÉNY, VEZESS!

Ó, szent édesanya,
segíts, hogy hozzád hasonlókká váljunk,
aki az Úr tiszta szolgálója vagy.

Segíts, hogy úgy higgyünk
mint te, kétség nélkül,
akinek az Isten angyala hozta az üzenetet.

Segíts, hogy türelmesek legyünk, mint te,
aki Betlehembe vándoroltál
és a világ megváltóját
egy istállóban szülted meg.

Segíts bennünket, hogy belső életünk olyan
legyen mint a tiéd, aki mindent,
amit Jézustól hallottál és láttál,
meghánytál-vetettél szívedben.

Segíts, hogy erős lelkűek
legyünk, mint te
amikor lelkedet a kard átjárta.

Segíts, hogy képesek legyünk
a lemondásra mint te:
hagytad, hogy isteni gyermeked
eltávozzék s végrehajtsa feladatát,
és végül láttad őt meghalni
és nem lázadoztál.

Ó, szent anya,
reménységünk a vándorlásban.
Vezess bennünket, - ahogy eddig is
vezettél -, ebből a sötét éjszakából.
Tiszta fény, vezess,
míg Jézushoz érkezünk. Amen.

J. Newmann bíboros

Forrás ~ Internet

 

 

  CANTERBURY SZENT ÁGOSTON PÜSPÖK 

Canterburi Szent Ágoston püspök emléknapja ~ május 27.

Canterburi Szent Ágoston a római Szent András bencés kolostor apátja volt. Amikor Nagy Szent Gergely pápa egyszer a római piacon szép angol rabszolgákat látott, őt küldte el Angliába megtéríteni a szigetországot. 596-ban Ágoston negyvened magával el is indult a missziós útra.

Félúton a feladat várható nehézségeitől megijedve Lerinnél visszafordult. A pápa nem mentette fel a megbízatása alól, ezért másodszor is nekivágtak az útnak. Előbb egy angol part menti szigeten, Thanetnél álltak meg. Ethelbert, Kent uralkodója szívesen fogadta őket. A keresztény vallás nem volt ismeretlen előtte, ugyanis felesége, Berta, Charibert frank király lánya volt és keresztény. Canterburyban telepedtek le és egy év múlva már tízezres tömeget térítettek meg. 597 pünkösdjén maga a király is megkeresztelkedett. A pápa leírhatatlan örömmel fogadta a sikerek hírét, majd utasítást adott Ágoston püspökké szentelésére. Néhány év múlva már szinte egész Kent lakóssága, a századfordulóra pedig egész Angolország megtért. Nagyon sokat fáradt Anglia megtérítésén.

A pápa Canterbury székhellyel prímássá nevezte ki. Ágoston nem erőszakkal térített, hanem megtartva az angol templomokat és szokásokat, azokat keresztény tartalommal és formákkal töltötte meg. Igyekezett kiépíteni az angol egyházszervezetet. Ez lassan haladt a távolabbi színpogány tartományokban. A britek nem akarták átvenni az angolok útján érkező kereszténységet.

Canterbury-be tért vissza a makacsság láttán, és ott 604-ben halt meg.

Példája: A megbízatásokat pontosan hajtsd végre, légy nagyon imádságos lelkületű és roppant biztos a sikerben!

'Istenünk, ki Szent Ágoston püspököd igehirdetése révén vezetted Britannia népét az evangélium világosságára, kérünk, add, hogy apostoli munkájának gyümölcsei maradandók legyenek Egyházadban!' Amen.

Forrás ~ Internet

 

EVANGÉLIUMI ELMÉLKEDÉS

Abban az időben: Jézus és a tanítványok úton voltak Jeruzsálem felé. Jézus elöl ment, a tanítványok pedig aggódva követték őt.
Jézus ismét magához hívta a tizenkettőt, és arról kezdett nekik beszélni, hogy mi vár reá. 'Íme, felmegyünk Jeruzsálembe, és az Emberfiát átadják a főpapoknak és írástudóknak. Halálra ítélik, kiszolgáltatják a pogányoknak, és azok kicsúfolják, leköpdösik, megostorozzák és megölik. De harmadnapra feltámad.”
Akkor Zebedeus fiai, Jakab és János, odamentek Jézushoz, és ezt mondták neki: 'Mester, szeretnénk, ha megtennéd nekünk, amit kérünk!' Ő megkérdezte: 'Mit kívántok, mit tegyek nektek?' Ezt felelték: 'Add meg nekünk, hogy egyikünk a jobbodon, másikunk a bal oldaladon üljön a te dicsőségedben.'
Jézus így válaszolt: 'Nem tudjátok, mit kértek! Tudtok-e inni a kehelyből, amelyből én iszom, vagy meg tudtok-e keresztelkedni a keresztséggel, amellyel én megkeresztelkedem?' Azt felelték: 'Meg tudjuk tenni!'
Jézus így folytatta: 'A kehelyből, amelyből én iszom, ti is inni fogtok, s a keresztséggel, amellyel megkeresztelkedem, ti is megkeresztelkedtek. De hogy a jobb és a bal oldalamon ki üljön, azt nem én döntöm el. Az a hely azokat illeti, akiknek készült.'
Amikor a többi tíz ezt meghallotta, megnehezteltek Jakabra és Jánosra. Ezért Jézus odahívta őket magához, és így szólt hozzájuk: 'Tudjátok, hogy akiket a világ urainak tartanak, azok zsarnokoskodnak a népeken, és vezető embereik éreztetik velük hatalmukat. De köztetek ez ne így legyen! Ha valaki közületek ki akar tűnni, és ha valaki közületek első akar lenni, legyen mindenkinek a szolgája! Hisz az Emberfia nem azért jött, hogy szolgáljanak neki, hanem hogy ő szolgáljon, és életét adja váltságul sokakért.'

---

Péter kérdésére az őérte mindent elhagyók jutalmáról tanított Jézus. A jutalom hallatán megindult Jakab és János fantáziája. Könnyedén elengedték fülük mellett Mesterük szavait azzal kapcsolatban, hogy Jeruzsálembe érve szenvedés és halál vár rá. Az ő fejükben egészen más gondolatok jártak. A gazdagság veszélyéről már hallottak, de arra nem gondoltak, hogy a hatalomvágy, a dicsőségvágy éppoly veszélyes lehet az ember számára. Valószínűleg nem csupán kettejük fejében jártak ilyen gondolatok, hanem a többi apostol is hasonlóan gondolkozott, máskülönben nem nehezteltek volna meg társaikra.
Tanítványainak ilyen helytelen gondolkodása és viselkedése lehetőséget ad Jézusnak, hogy a szolgálatról, a szolgáló lelkület fontosságáról tanítsa őket. Az emberből szinte ösztönösen tör fel a vágy, hogy mások fölé kerekedjen, másokon uralkodjon, másokat vezessen. Ez a vágy azonban túlhatalmasodhat, megfékezhetetlenné válhat az emberben, aki ekkor már minden eszközt megragad, hogy mások felett éreztesse hatalmát. Jézus azt kéri tanítványaitól, hogy ne engedjenek az ilyen helytelen vágyaknak, hanem mindig a szolgálat szándékával közeledjenek embertársaik felé, kerüljék a versengést. Ismét saját példáját hozza fel az Úr, aki nem uralkodni jött a világba, hanem szolgálni. Isten szolgája ő, aki példát mutat a szolgálatra.
© Horváth István Sándor

---

 

Megvallom. Uram, és áldalak érte, hogy bennem képmásodat teremtetted meg, hogy Rád emlékezve Rólad elmélkedjem, Téged szeresselek. De ezt a képmást annyira eltorzította a vétek, annyira elfeketítette a bűn, hogy nem tud eleget tenni rendeltetésének, hacsak Te meg nem újítod és helyre nem állítod. Uram, tégy a magadévá!
Szent Anzelm 

 

NÉRI SZENT FÜLÖP ÁLDOZÓPAP

Néri szent Fülöp áldozópap emléknapja ~ május 26.

Fülöp Firenzében született 1515. július 21-én. Szülei előkelőek voltak. Jól tanult, jámborsága nagyon komoly volt. Gyermekkorában az engedelmessége, fiatal korában a tisztasága volt feltűnő. Hátat fordított gazdag örökségének, keményen tanult, közben böjtölt és tanított. Filippo Neri vidám ember volt, szülei és társai 'jó Pippó'-nak nevezték.
A domonkos atyáknál tanult, náluk szerette meg az evangéliumi szegénységet.

A család kereskedőnek szerette volna nevelni. Nagybátyjához San Germanóba - Nápoly mellé került, ő azonban nem vonzódott a várható gazdagsághoz. Sokat vívódott, mert nem tudta eldönteni, mi az igazi hivatása.
Sokat imádkozott, majd 18 évesen Rómába ment. Nevelőnek állt be, miközben őmaga szorgalmasan tanult. Maga köré gyűjtötte a fiatalokat, ácsorgókat, csavargókat. Merész elhatározással 25 éves korában nagyon aktívan és hatásosan kezdett Rómában téríteni.
Gyóntatója tanácsára, sőt parancsára 1551-ben pappá szenteltette magát. Papokból és világiakból közösséget gyűjtött maga köré, ez volt első oratóriumuk a Római San Girolamo della Caritá templom mellett. A fiatalok itt hittant, zenét, éneket és imádságot tanultak.
Igen sok önmegtagadást vállalt, sokat imádkozott. Mivel mise közben rendszeresen többórás elragadtatásba esett, engedélyt kapott, hogy magán kápolnában misézzen. Lelki gyermekeit a templom melletti papi házba gyűjtötte össze imára, lelki olvasásra, énekre, zenére. Mindig jókedvű, vidám ember volt, ifjaival rendszeresen játszott. Jelszava volt: megvetni a világot, de közben senkit meg nem vetni, csak önmagunkat és a megvettetést.
Mérhetetlenül alázatos volt. Pápai felszólításra megalapította az oratoriánusok papi társulatát, akik igehirdetéssel, neveléssel foglalkoztak. Mindenkinek őszintén megmondta véleményét, sokakat nevelt. Pápák és szentek lelki atyja volt.
Halálát előre megjövendölte. 1595. május 25-én, áldozócsütörtökön éjszaka megáldotta még fiait, majd hajnali háromkor csendesen lehunyta szemeit. Halála után már két hónappal megkezdődött a szentté avatási eljárása, 1622. május 14-én szentté avatták.

Példája: Vidáman, játékosan, szentül haladj Isten Országa felé!

 'Istenünk, ki hűséges szolgáidat szentjeid közé fölmagasztalod, kérünk, add, hogy a Szentlélek minket is gyújtson lángra a szeretetnek azzal a tüzével, amely Néri Szent Fülöp szívét oly csodálatosan izzóvá tette!' Amen.

Forrás ~ Internet

EVANGÉLIUMI ELMÉLKEDÉS

 

A gazdag ifjúval folytatott beszélgetés után Péter apostol megszólalt, és ezt mondta Jézusnak: 'Nézd, mi mindent elhagytunk, és követtünk téged.' Jézus így válaszolt: 'Bizony mondom nektek, mindenki, aki értem és az evangéliumért elhagyja otthonát, testvéreit, anyját, apját, gyermekeit vagy földjét, százannyit kap; most, ezen a világon otthont, testvért, anyát, apát, gyermeket és földet - bár üldözések közepette -, az eljövendő világban pedig örök életet. Sokan lesznek az elsőkből utolsók, az utolsókból pedig elsők.'

---

A gazdag ifjú és Jézus párbeszédének az apostolok is fültanúi voltak. Látták az ifjú lelkes igyekezetét és szomorú távozását. Jogosan érzik, hogy ők megtették azt, amire az ifjú nem volt képes. Ők elhagyták mindenüket, amikor Jézus meghívta őket, ők vállalkoztak követésére. Bennük nem csupán a pillanatnyi lelkesedés lángolt, hanem hosszabb ideje kitartottak Mesterük mellett. Jogosan merül fel bennük a kérdés, amelyet aztán Péter apostol fogalmaz meg: mi lesz a jutalmuk?
Jézus három dolgot ígér: 'százannyit' mindenért, amit elhagytak, üldözéseket és örök életet. Vagyont, gazdagságot, evilági előnyöket vagy jólétet nem ígér. Az elsőként említett 'százannyi' nem csupán jelképes, hiszen az Úr követésére vállalkozók családra, testvérre, barátra találnak a keresztény közösség tagjaiban bárhol a világon. Az üldözésekről bizonyára lemondanának, de ezt is készek vállalni. Az örök élet pedig a legnagyobb jutalom, amit az ember az életével, az élete odaadásával kiérdemelhet Istentől.
Közben ne feledkezzünk el a lényegről: a jutalom annak jár, aki Jézusnak és az ő evangéliuma hirdetésének szenteli életét. Aki életében egyetlen alkalommal is megtapasztalta már, hogy Isten mennyire bőkezű a jutalmazásban, az ne féljen Jézusnak adni életét!
© Horváth István Sándor

---

 

Uram, nem látom életem értelmét. Nem tudom, mi a rendeltetésem. Nem is kutatom, meg akarok elégedni azzal, amit Te számomra rendelsz. Elég, ha tudom: sorsom a te kezedben van. És ha néha különös, csodálatos út is az, amelyen vezetsz, nem kételkedem, hogy Te engem oda vezetsz, ahol hasznosítani tudsz, ahol értékes vagyok Számodra.
J. B. Nouleau 

VII. SZENT GERGELY PÁPA

Szent VII. Gergely pápa emléknapja ~ május 25.

Hildebrand Toscanában született 1028-ban. Rómában nevelkedett, majd a clunyi bencésekhez csatlakozott. Korának pápáit számos követjárásával segítette az Egyház megreformálásában, amelyet ő maga is folytatott, miután Péter székét 1073-ban VII. Gergely néven elnyerte. Főleg IV. Henrik király támadta őt. Menekültként Salernóban halt meg 1085. május 25-én.

'Kérünk, Istenünk, add meg Egyházadnak az erősség lelkét és az igazság szenvedélyes szeretetét, hogy Szent Gergely pápa példája szerint az igazságtalanságot elutasítsuk, és a szeretet szabadságával gyakoroljuk mindazt, ami az igazság szerint való.' Amen.

'Urunk, Istenünk, te Szent VII. Gergely pápát lelkierővel és igazságszeretettel ékesítetted fel. Add, hogy példájára Egyházad a jogtalanságot elítélve, szeretettel, szabadon megtegye mindazt, amit az igazság kíván. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké.' Amen.

Forrás ~ Internet

VII. SZENT GERGELY PÁPA

Szent VII. Gergely pápa emléknapja ~ május 25.

 SZENT VII. GERGELY pápa, Tusciában (Toszkána) született 1028 körül, Hildebrandus néven. Atyja egyesek szerint ácsmester, más életrajzírója szerint földmíves volt. Rómában nevelkedett, előbb egy kolostorban, majd egy esperes házában, aki később VI. Gergely pápa lett. Pápaként is maga mellett tartotta az ifjút, sőt még amikor Kölnbe számkivetésbe küldték, akkor is együtt maradtak. A következő IX. Leó pápa, is maga mellé vette Hildebrandot.

Hildebrand mélyen vallásos fiatalember volt. Pápai szolgálatban állott továbbra is, követségeket vezetett, összesen hét pápát is szolgált. Élesen látó és erős akaratú ember volt

1073-ban pápává választotta a római nép, hiszen a bíborosok szinte csak jóváhagyták a nép akaratát, a VII. Gergely nevet vette fel. Sokat küzdött az Egyház szabadságáért, főként IV. Henrik német császár ellenében. Küzdött a simónia ellen, a laikus invesztitúra ellen, a papi méltóság semmibevétele ellen. Rákényszerítette Henrik császárt, hogy 1077. január 28-án vezeklésül Canossa várában mezítláb, zsákruhában kérjen a kiközösítés alól feloldozást. A feloldozás után a császár továbbra is kíméletlenül üldözte Gergelyt. Közben 1083-ban követet küldött Magyarországra (Szent) István, (Szent) Imre és (Szent) Gellért szentté avatására.

Száműzték, Salernóban magányosan és elhagyatottan halt meg 1085-ben, ám utolsó szavaival is a hűbériség kilengései ellen beszélt. 1577-ben felnyitották sírját, és testét épségben találták. 1606-ban V. Pál pápa avatta szentté. Az egész Egyházra 1728-ban XIII. Benedek pápa terjesztette ki tiszteletét.

Példája: Lehet, hogy nem látod utad eredményét, utadat akkor is következetesen kell járnod!

'Kérünk, Istenünk, add meg Egyházadnak az erősség lelkét és az igazság szenvedélyes szeretetét, hogy Szent Gergely pápa példája szerint az igazságtalanságot elutasítsuk, és a szeretet szabadságával gyakoroljuk mindazt, ami az igazság szerint való.' Amen.

Forrás ~ Internet

 PAZZI SZENT MÁRIA MAGDOLNA SZŰZ

Pazzi Szent Mária Magdolna szűz emléknapja ~ május 25.

Firenzében született 1566-ban. Jámbor környezetben nevelkedett, és belépett a karmelita apácák közé. Az imádság és az önmegtagadás rejtett életét élte, az Egyház megújulásáért buzgón könyörgött, és a nővéreket a tökéletesség felé irányította. Isten sok adománnyal tüntette ki. Meghalt 1607. május 25-én, Firenzében.

'Istenünk, szüzesség kedvelője, ki égi ajándékokkal ékesítetted Pazzi Szent Mária Magdolnát, mert szíve égett az irántad való szeretettől, kérünk, add, hogy akinek ünnepét ma üljük, annak tisztaságát kövessük a szeretetben! Amen.

'Istenünk, szüzesség kedvelője, te Pazzi Szent Mária Magdolna lelkében felgyújtottad az irántad való szeretet tüzet, és mennyei kegyelmed ajándékaival ékesítetted őt. Add, hogy lelki tisztaságának és szeretetének példáját kövessük mi, akik a mai napon tisztelettel üljük meg ünnepét. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké.' Amen.

Forrás ~ Internet

PAZZI SZENT MÁRIA MAGDOLNA

Pazzi Szent Mária Magdolna szűz emléknapja ~ május 25.

 PAZZI SZENT MÁRIA MAGDOLNA 1566-ban született Firenzében, a legelőkelőbb arisztokrata családban. A keresztségben Katalin nevet kapott. Már gyermekkorában sokat imádkozott. Iskolás korában tízóraiját a szegényeknek, vagy a börtön lakóinak adta. Már 12 évesen szüzességet fogadott. Ezt atyja nem igen akarta tudomásul venni, de végül is belenyugodott, hogy házasság helyett kolostorba vonuljon.

16 évesen karmelita lett, ekkor vette fel a bűnbánó Mária Magdolna nevét, fogadalomtétele alkalmából. Fogadalomtétele súlyos betegsége miatt még a próbaidő letöltése előtt, 1584. május 27-én megtörténhetett. Mindjárt utána elragadtatásba esett: sápadt és beesett arca megtelt, megszépült, szenvedő vonásai eltűntek, arca kipirult, szeme a feszületre szegeződött. Elragadtatása gyakran ismétlődött.

Az elragadtatások időszaka után öt éves lelki szárazság szakadt rá, sok kisértéssel, szenvedéssel, ő azonban hősiesen kitartott. 1590 pünkösdjén áldozás után szűnt meg hosszú próbatétele. Misztikus istenismeretre jutott, ennek ára igen sok szenvedés volt. Jelmondata is erről szólt: 'Nem meghalni, hanem szenvedni.'

Állandóan imádkozott, sanyargatta magát. Engesztelt a bűnökért is, de a hivatás nélküli papokért is. Újoncok mesternője, majd helyettes perjelnő lett. Mint elöljáró is tanító bölcs és gyengéden szerető anya volt.

Halála előtti éveiben egyre jobban kínozták betegségei. Hosszan és sokat szenvedett. 1607. május 25-én halt meg. Halálában ismét megszépült. Sírját egy év multán felbontották, teste teljesen ép és érintetlen volt. 1626-ban VIII. Orbán pápa boldoggá, IX. Kelemen pápa pedig 1669-ben szentté avatta.

Példája: Ha fáj valami, azt mindég felajánlhatod valamilyen nemes célra!

'Istenünk, szüzesség kedvelője, ki égi ajándékokkal ékesítetted Pazzi Szent Mária Magdolnát, mert szíve égett az irántad való szeretettől, kérünk, add, hogy akinek ünnepét ma üljük, annak tisztaságát kövessük a szeretetben! Amen.

'Istenünk, szüzesség kedvelője, te Pazzi Szent Mária Magdolna lelkében felgyújtottad az irántad való szeretet tüzet, és mennyei kegyelmed ajándékaival ékesítetted őt. Add, hogy lelki tisztaságának és szeretetének példáját kövessük mi, akik a mai napon tisztelettel üljük meg ünnepét. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké.' Amen.

Forrás ~ Internet

SZENT BÉDA VENERABILIS

Tiszteletreméltó Szent Béda áldozópap és egyháztanító ~ május 25.

Az angliai Wearmouth bencés kolostor birtokán született 673-ban. Biscop Szent Benedek apát nevelte, belépett a monostorba, majd pappá szentelték. Tevékenységét a tanítás és az írás töltötte be. Teológiai és történelmi műveket írt, az Atyák hagyományát követve a Szentírást is magyarázta. Meghalt 735. május 25-én, Jarrowban.

'Istenünk, ki Szent Béda áldozópapot arra választottad, hogy tudományával megvilágítsa Egyházadat, kérünk, add meg híveidnek, hogy az ő bölcsessége az igaz útra vezessen, érdemei pedig segítsenek minket.' Amen.

'Istenünk, te Tiszteletreméltó Szent Béda áldozópap nagy tudásával fényt árasztottál Egyházadra. Add jóságosan, hogy bölcsessége szüntelenül tanítson, érdemei pedig segítsenek minket. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké.' Amen.

Forrás ~ Internet

SZENT BÉDA VENERABILIS

Tiszteletreméltó Szent Béda áldozópap és egyháztanító ~ május 25.

TISZTELETREMÉLTÓ SZENT BÉDA VENERABILIS 673-ban született Angliában, a wearmouthi bencés apátság területén. Korán megárvult, és egy szentéletű, tudós apát kezdett foglalkozni vele hétéves korában. Tíz évesen átkerült Jarowba, egy újonnan alapított kolostorba. Itt lett bencés szerzetes. Imádság, vezeklés, zsolozsmázás és a tudomány művelése töltötte ki idejét.

686-ban dögvész pusztított az országban, a kolostorból is csak az apát és Béda maradt életben. Kora minden tudományát elsajátította. Előszeretettel foglalkozott a gregorián zenével. Tudott latinul, görögül és héberül. Harmincéves korában avatták pappá. A koraközépkor legnagyobb hatású teológusa lett. Jelentős szerepe volt a szentírástudomány fejlődésében. Hírességeket tanított, keresték a barátságát, ő azonban megmaradt annak az igénytelen szerzetesnek, ahogy a fogadalmában vállalta.

Negyvenhat munkát írt, szerzetesi szerénységgel mindent maga. Különös tekintélye van az angol egyház történetének, amely Szent Ágoston érkezésétől 731-ig tárgyalja az angol egyháztörténetet. Lefordította elsőnek angolszász nyelvre Szent János evangéliumát. Könyveiből tanultak mindenfelé, nagy tisztelettel említették nevét.

Az angol egyháztörténet megírása után ereje rohamosan fogyott. Légzési nehézségek kínozták, lába megdagadt. A János-evangélium fordítását befejezve Jarowban halt meg, 735. május 25-én, nagycsütörtökön. Ereklyéit a 11. században Durchambe vitték és Szent Cuthberttel közös koporsóba tették. XIII. Leó pápa az egész Egyházra kiterjesztette ünnepét és egyháztanítónak minősítette.

Példája: Az igazán nagyok igyekeznek a legkisebbnek látszani.

'Istenünk, ki Szent Béda áldozópapot arra választottad, hogy tudományával megvilágítsa Egyházadat, kérünk, add meg híveidnek, hogy az ő bölcsessége az igaz útra vezessen, érdemei pedig segítsenek minket.' Amen.

Forrás ~ Internet

 

EVANGÉLIUMI ELMÉLKEDÉS

Abban az időben: Amikor Jézus útnak indult, odasietett hozzá valaki, térdre borult előtte, és úgy kérdezte: 'Jó Mester! Mit tegyek, hogy elnyerjem az örök életet?' Jézus megkérdezte: 'Miért mondasz engem jónak? Senki sem jó, csak az Isten. Ismered a parancsokat: Ne ölj! Ne törj házasságot! Ne lopj! Ne tanúskodj hamisan! Ne csalj! Tiszteld apádat és anyádat!' Ekkor az így válaszolt: 'Mester, ezeket mind megtartottam kora ifjúságomtól fogva.'
Jézus ránézett és megkedvelte. Ezt mondta neki: 'Valami hiányzik még belőled. Menj, add el, amid van, oszd szét a szegények közt, és így kincsed lesz az égben. Aztán gyere és kövess engem!' Ennek hallatára ő elszomorodott, és leverten távozott,mert nagy vagyona volt.
Jézus ekkor körülnézett, és így szólt tanítványaihoz: 'Milyen nehezen jut be a gazdag az Isten országába!' A tanítványok megdöbbentek szavain. Jézus azonban megismételte: 'Fiaim, milyen nehéz bejutni a gazdagoknak az Isten országába! Könnyebb a tevének átmenni a tű fokán, mint a gazdagnak bejutni az Isten országába.' Azok még jobban csodálkoztak, és kérdezgették egymást: 'Hát akkor ki üdvözülhet?' Jézus rájuk nézett, és folytatta: 'Embernek lehetetlen ez, de Istennek nem. Mert Istennek minden lehetséges.'

---

Jézus és a gazdag ifjú találkozását, rövid beszélgetését olvashatjuk a mai evangéliumban. Az ifjú arról érdeklődik Jézusnál, akit elismerő, megtisztelő módon 'jó Mesternek' nevez, hogy mit tegyen annak érdekében, hogy elnyerje az örök életet. Válaszában Jézus a törvények megtartását jelöli meg, majd pedig miután az ifjú ezek megtartásáról biztosítja, az Úr többet kér tőle: mondjon le vagyonáról és kövesse őt! Az ifjú azonban nem akar egy ilyen komoly döntést meghozni, ezért távozik.
Érdemes odafigyelnünk a történet kezdetére és végére, az ifjú érkezésére és távozására. Mennyire ellentétes, hogy aki 'odasietett' Jézushoz, az néhány perc múlva 'leverten távozott.' A történetben szereplő ifjú nem véletlenül találkozott Jézussal, hanem kifejezetten hozzá igyekezett, tőle várt választ. Odasietésében benne van a tettrekészség, a lelkesedés, a buzgóság. Élete nagy döntését akarja meghozni és ehhez kér tanácsot a Mestertől. Azzal a szándékkal térdel elé, hogy bármit is fog mondani, mindent kész megtenni. Ez a nagy lelkesedés aztán ellentétébe fordul, a válasz hallatán elszomorodik és leverten elkullog. A váratlan fordulat oka az lehet, hogy lelkesedésében inkább motiválta saját elképzeléseinek megvalósítása, mintsem Isten akaratának teljesítése.
Mi akadályoz engem abban, hogy teljes szívvel kövessem Jézust?
© Horváth István Sándor

---

 

Örök, mindenható Úristen, akinek a mi üdvösségünkre való gondviselésből úgy tetszett, hogy a templomban irgalmasságodat bőségesen mutasd azokhoz, akik a hitnek és szeretetnek egyességében a te tiszteletedre és szolgálatodra egybegyűlnek: dicsérlek és imádlak Téged, üdvösségem Ura.
Pázmány Péter

 

Sík Sándor ~  Rózsakoszorú

Minden ige már betellett.

Az elgördült szikla mellett

Két fehér angyal lebeg.

És felelvén egy a másnak,

Énekelnek és hárfáznak

Szép angyali éneket.

'Jaj, hogy hullott drága vére

Gethsemáne friss füvére!

Keresztények sírjatok!'

'Szél a felhőt szerte fújja.

Él a Krisztus! Allelúja!

Emberek! Feltámadott!'

'Véres ajkán ostoroknak

Izzó gyöngyszemek csorognak,

Forró vére földre hull.'

'Fényben fürdik fönn a Tábor,

Zeng az ég és zúg a távol:

Fényes felhőn száll az Úr.'

'Vérzi főjét ráfonódva

Sebző tüskék szörnyű csókja.

Szánjátok meg, emberek!'

'Szeretetét ránklehelte:

Ég a Pünkösd izzó Lelke,

Zúgnak élő nagy szelek.'

'Nézd a véres nagy keresztet!

Jaj, sebes két térde reszket,

Jaj, le kell roskadnia.'

'Rózsaszínű fellegekben

A mosolygó mennybe lebben

Asszonyunk szűz Mária.'

'Föld megindul, holt megéled.

Jaj, kereszten függ az élet!

Minden elvégeztetett.'

'Énekelnek allelúját,

Boldogasszony koszorúját

Szép angyali seregek.'

Így dalolt az angyalének,

És mindenek figyelének,

Fű, fa, virág hallgatott.

Minden hívek koszorúja

Énekelje: Allelúja!

Él az Úr! Feltámadott!

Forrás ~ Internet