EVANGÉLIUMI ELMÉLKEDÉS
2016. május 2. – Hétfő
Jézus az utolsó vacsorán így szólt apostolaihoz: Ha eljön a Vigasztaló, akit az Atyától küldök, az Igazság Lelke, aki az Atyától származik, ő majd tanúságot tesz rólam. Tegyetek ti is tanúságot rólam, hiszen kezdettől fogva velem vagytok! Azért mondtam ezt nektek, hogy meg ne botránkozzatok. Ki fognak zárni benneteket a zsinagógákból. Sőt eljön az óra, amikor mindaz, aki megöl titeket, azt hiszi, hogy szolgálatot tesz Istennek, így tesznek majd veletek, mert nem ismerik sem az Atyát, sem engem. Ezeket azért mondtam el nektek, hogy amikor eljön az óra, eszetekbe jusson, hogy előre megmondtam nektek.
Jn 15,26-16,4a
Elmélkedés
Amikor az utolsó vacsorán Jézus megígéri apostolainak, hogy elküldi számukra a Szentlelket, akkor az Igazság Lelkének nevezi a harmadik isteni személyt. Olyan összefoglaló jellegű kijelentés ez a Szentlélekről, amely több mindent foglal magába. Egyrészt azt jelenti, hogy a Szentlélek mindig az igazság oldalán áll a hazugsággal szemben. Isten tehát az igazságot képviseli, míg a gonosz a hazugság képviselője, a hazugság atyja (vö. Jn 8,44). Krisztus szavainak igazságát a mennyei Atya igazolja a csodák által, s kettőjüktől származik a Szentlélek, az Igazság Lelke. A Szentlélek azért jön el a világba, hogy az embereket az igazság oldalára állítsa, azaz segítsen minket abban, hogy Isten mellett döntsünk. Másrészt a Krisztusban hívő embereket az Igazság Lelke tanítja meg a helyes imádkozásra és az Isten felé irányuló helyes tiszteletre, az imádásra. Jézus egy alkalommal kijelentette: 'az igazi imádók Lélekben és igazságban fogják imádni az Atyát' (Jn 4,23). Harmadrészt pedig a Szentlélek megerősíti a hívőket az igazság melletti hűségben és a tanúságtételben. A krisztusi igazságról akkor tudunk hitelesen tanúskodni, ha meggyőződéssel valljuk és éljük annak igazságát. Segítsen minket az Igazság Lelke abban, hogy Krisztusban felismerjük a követendő igazságot, akit az igaz Atya küldött hozzánk!
© Horváth István Sándor
Imádság
Atyám, rád hagyatkozom: tedd velem azt, ami neked tetszik. Bármit teszel is velem, megköszönöm. Kész vagyok mindenre, elfogadok mindent, csak akaratod teljesedjék bennem és minden teremtményedben. Semmi mást nem óhajtok, Istenem! A szeretet sürget, hogy egészen neked adjam magamat, hogy fenntartás nélkül kezedbe helyezzem életemet – határtalan bizalommal, mert te vagy az én Atyám.
Charles De Foucauld