A lelki áldozás olyan ájtatossági gyakorlat, mely Jézussal egyesít az
eucharisztiában, de nem a szentség vétele által, hanem olyan erős
vágyakozás eredményeképpen, mely a szeretettől éltetett hitből ered. Az
imádságoskönyvek mind ajánlják ezt a gyakorlatot, melyet a Tridenti
Zsinat is a hívek különös figyelmébe ajánlott. Mi is csatlakozunk ehhez
az ajánláshoz, különösen a mai időkben, amikor számos hívőnek nincs
lehetősége a napi szentmisén résztvenni. Ilyen időkben a lelki áldozás a
legjobb eszköz arra, hogy lelki életünket megőrizzük és fejlesszük. A
mi Urunk több ízben tudatta jámbor lelkekkel, mely igen helyesli és
kívánja a vele való egyesülésnek ezen módját. Egy napon ezt mondta
Boldog Keresztes Johannának: „Minden alkalommal, mikor a lelki áldozást
gyakorlod, ugyanakkora kegyelmet adok neked, mint amekkorát a szentség
valódi vételekor kapsz.”
A lelki áldozás teológiai alapja
A lelki áldozás értéke két elven nyugszik:
1. Azon a hiten, mely szerint Krisztus valóságosan jelen van az
eucharisztiában; hiszen éppen azért akarja valaki a szentostyát
megkapni, és azzal lelkét mintegy lelki étekkel erősíteni, mert hiszi,
hogy a konszekrált ostyában Jézus valóságosan jelen van. Jegyezzük
azonban meg, „hogy a lelki áldozás teljesen más, mint az a hit általi
Krisztussal való egyesülés, melyet a protestánsok tanítanak. Luther
számára az eucharisztiának nincs más jelentősége, mint annak a
bizalomnak a felkeltése, mellyel a Krisztus által megszerzett érdemekre
számítunk, anélkül azonban, hogy ez lelkünkben a kegyelem növekedését
eredményezné.” (DNT. C. Art. Luther, Sp. 1305.)
2. A vágyakozás hatékonysága helyettesíti a szent cselekményt. Az az
elv, mely szerint az erős vágy helyettesítheti a cselekvést, ha az nem
kivitelezhető, számos esetre érvényes és elfogadott. A természetfeletti
rendben a vágy gyakran helyettesíthet egy szentséget (ha lehetetlen
valóságosan megkapni), sőt, az üdvözüléshez is elegendő lehet. Mint
például végszükség esetén a keresztség utáni legalább rejtett vágy a
keresztséget, illetve a tökéletes megbánás a gyónást helyettesítheti.
A lelki áldozás feltételei
A lelki áldozáshoz a konszekrált szentostyában jelenlevő Jézussal való
egyesülés utáni kifejezett vágyakozás szükséges; ennek a cselekedetnek
előfeltételeznie kell a valóságos jelenlétben való hitet, és az aktust
szeretetnek kell kísérnie.
A lelki áldozás hatásai
E gyakorlat hatásai hasonlóak a szentáldozáséihoz, de az intenzitásuk
kisebb, hiszen az áldozás tökéletes módja a szentség valóságos vétele.
Néha előfordulhat, hogy a hatások nagyobbak, mint azok, melyek a
szentostya vételekor fellépnek, mégpedig akkor, ha a diszpozíció
tisztább. A lelki felkészülés azonos állapotában azonban, ahogy mondtuk,
határozottan kisebbek, mint az eucharisztikus áldozásnál, hiszen a
lelki vágyáldozás hatásai nem ex opere operato (az isteni közreműködés
erejénél fogva) keletkeznek, hanem csak ex opere operantis (az egyén
lelki állapotának eredményeképpen), és így azzal arányosak.
Ezen áhítat hatásai sokrétűek; mindenekelőtt összeköti a lelket
Krisztussal a hit és szeretet által, másrészről növeli a megszentelő
kegyelmet, a szeretetet, a többi erényt és a misztikus testtel való
egységet. Mikor Merici Szent Angélának megtiltották a mindennapi
áldozást, ő gyakori lelki vágyáldozással helyettesítette ezt, és
ilyenkor mindig ugyanolyan kegyelem érzete töltötte el, mint amikor
valóságosan áldozott. Ezért hagyta rendjének (az orsolyitáknak) lelki
testamentum gyanánt a szigorú figyelmeztetést, hogy e gyakorlatot soha
ne hanyagolják el.
A lelki áldozás gyakorisága
Lelki áldozást gyakran lehet végezni, azaz mindig, ha a lélek kívánja,
ahogy ez Kempis „Krisztus követésé”-ben világosan megírva áll: „Mert a
jámbor lélek mindennap és minden órában üdvösségesen és tilalom nélkül
járulhat Krisztusnak lelki vételéhez.” (Krisztus követése, 4. könyv, 10.
fejezet)
Boldog Keresztes Ágotát olyan szeretet töltötte el a Legméltóságosabb
Oltáriszentség iránt, hogy – ahogy mondják – belehalt volna, ha
gyóntatóatyja nem tanította volna meg erre az ájtatossági gyakorlatra;
miután megtanulta, szokásává vált naponta akár 200-szor is megismételni
ezt.
A mi Urunk egy napon megjelent Paola Marescanak, a nápolyi Sziénai Szent
Katalin kolostor alapítójának, és két értékes edényt mutatott neki e
szavak kíséretében: „Az arany edényben őrzöm szentségi áldozástokat, az
ezüstben a lelkieket.”
A lelki áldozás haszna
Mivel ez a gyakorlat titokban marad, mások nem láthatják, nem áll fönn
az érvényesülési vágynak vagy önmutogatásnak veszélye. Azonkívül, mivel a
lelki áldozást napjában többször is gyakorolhatjuk – szemben a
szentségi áldozással, melyet naponta csak egyszer végezhetünk – nincs
szükség áldozás előtti böjtölésre sem.
A már említett pozitív hatásokon túl e gyakorlat, ha szokássá válik,
természetfeletti örömet és a mi Urunk iránti gyengéd odaadást
eredményez; megőrzi a buzgóságot, segíti az összeszedettséget, tisztítja
a szívet, elszakítja a földi dolgoktól, megkönnyíti az életet az
Istennel való egyesülésben, és felkészíti a lelket, hogy – ahogy Petrus
Faber mondta – a szentségi áldozást gyümölcsözőbben fogadja.
A szentek tanácsai
Avilai Nagy Szent Teréz: „Leányaim, ha részt vesztek a szentmisén
anélkül, hogy áldoznátok, gondoskodjatok róla, hogy lelkileg áldozzatok,
és összeszedettek legyetek. Ez a gyakorlat nagyon előnyös, és
megsokszorozza szereteteket Isten iránt.”
Szalézi Szent Ferenc: „Ha a szentmise alatt nem áldozhatol, áldozzál
legalább lelkileg, miközben Urunk éltet adó testével erős hitbeli
vágyódás által egyesülsz.”
Liguori Szent Alfonz: „Gondoskodjatok róla, hogy ezt a lelki áldozást
gyakorta végrehajtsátok, ima közben, az Oltáriszentség látogatásakor, és
különösen minden misén, melyen részt vesztek (és amikor nem tudtok
részt venni misén). Mikor a pap áldozik, lelkileg áldozzatok ti is.
Gyakoroljátok a hit aktusát azzal, hogy szilárdan hiszitek, hogy Jézus
Krisztus valóságosan jelen van ebben a szentségben. És gyakoroljátok a
szeretet aktusát összekötve bűneitek megbánásával, azután a vágy
aktusát, mellyel Jézust meghívjátok, hogy lelketekbe betérjen, hogy
ezáltal egészen a tietek legyen. Végezetül adjatok hálát Neki, mintha
már meg is kaptátok volna Őt.”
Forrás ~ Internet
