EVANGÉLIUMI ELMÉLKEDÉS
Egy alkalommal ismét nagy tömeg vette körül Jézust. Mivel nem volt
mit enniük, odahívta tanítványait, és így szólt hozzájuk: „Sajnálom a
népet. Már harmadnapja kitartanak mellettem, és nincs mit enniük. Ha
pedig étlen bocsátom haza őket, kimerülnek az úton, hiszen többen
közülük messziről jöttek.” Tanítványai így feleltek: „Honnan vehetnénk
itt a pusztában annyi kenyeret, hogy mind jóllakjanak?” Jézus ekkor
megkérdezte tőlük: „Hány kenyeretek van?” Azt felelték: „Hét.” Akkor
meghagyta a népnek, hogy telepedjék le a földre. Majd fogta a hét
kenyeret, hálát adott, megtörte és odaadta tanítványainak, hogy osszák
szét. Szét is osztották a nép között. Volt néhány kisebb haluk is.
Azokat is megáldotta és meghagyta, hogy osszák szét. Ettek, és jól is
laktak. Aztán felszedték a maradékot: hét kosár telt meg vele. Mintegy
négyezren voltak. Azután elbocsátotta őket. Maga pedig tanítványaival
hajóba szállt, és Dalmanuta környékére ment.
A két csodás gyógyítást követően Jézus egy újabb csodát tesz a
pogány vidéken, ezt írja le a mai evangélium. Most nem egyetlen beteg
gyógyításáról, hanem egy egész népsokaság ellátásáról van szó. A napok
óta Jézus közelében tartózkodó több ezer ember jóllakik az általa
megszaporított hét kenyérrel és néhány hallal. Az ószövetségi időkben,
az Egyiptomból való kivonulást követően, a pusztai vándorlás korában
Isten égi kenyeret, mannát adott a választott népnek, hogy gondoskodjon
róluk. A kenyérszaporítási csodánál pedig Jézus személye áll az emberek
előtt, aki gondoskodva az emberekről szintén kenyeret ad. A betegeknél
sokkal többen vannak azok, akiknek nincsen semmi testi bajuk vagy
nyomorúságuk, de éhesek. A több ezer embernek Jézus kenyeret ad.
A történet csodás eleme a szaporítás, azaz a kevésből Jézus imádságára olyan sok lesz, hogy a hatalmas tömeg jóllakik belőle. De a csodánál fontosabb a cselekedet, hogy Jézus kenyeret ad az embereknek, mert mindez az Oltáriszentség előképe. Az Eucharisztiában ugyanis Jézus a kenyeret, mint saját testét adja nekünk, hogy lelkünk tápláléka legyen. S erre a kenyérre, Krisztusnak az Oltáriszentségben valóságosan jelen lévő testére még a csodás gyógyulásoknál is nagyobb szüksége van az emberiségnek, hiszen ez az örök élet kenyere. Az Eucharisztia Isten gondoskodó szeretetének a jele. Fogadjuk el és éljünk vele!
© Horváth István Sándor
A történet csodás eleme a szaporítás, azaz a kevésből Jézus imádságára olyan sok lesz, hogy a hatalmas tömeg jóllakik belőle. De a csodánál fontosabb a cselekedet, hogy Jézus kenyeret ad az embereknek, mert mindez az Oltáriszentség előképe. Az Eucharisztiában ugyanis Jézus a kenyeret, mint saját testét adja nekünk, hogy lelkünk tápláléka legyen. S erre a kenyérre, Krisztusnak az Oltáriszentségben valóságosan jelen lévő testére még a csodás gyógyulásoknál is nagyobb szüksége van az emberiségnek, hiszen ez az örök élet kenyere. Az Eucharisztia Isten gondoskodó szeretetének a jele. Fogadjuk el és éljünk vele!
© Horváth István Sándor
Add, Urunk, hogy látásunk ne homályosuljon el, hozzád törekvő
akaratunk ne gyengüljön el. Add, hogy akadályokat nem ismerve keressünk
és kutassunk Téged. Add, hogy felismerhessünk Téged, aki magadhoz hívsz
mindannyiunkat. Add, hogy készek legyünk önmagunkat átadni Neked. Add,
hogy tudjunk mindig leborulni Istenséged titka előtt.