EVANGÉLIUMI ELMÉLKEDÉS
Egy alkalommal ismét nagy tömeg vette körül Jézust. Mivel nem volt
mit enniük, odahívta tanítványait, és így szólt hozzájuk: „Sajnálom a
népet. Már harmadnapja kitartanak mellettem, és nincs mit enniük. Ha
pedig étlen bocsátom haza őket, kimerülnek az úton, hiszen többen
közülük messziről jöttek.” Tanítványai így feleltek: „Honnan vehetnénk
itt a pusztában annyi kenyeret, hogy mind jóllakjanak?” Jézus ekkor
megkérdezte tőlük: „Hány kenyeretek van?” Azt felelték: „Hét.” Akkor
meghagyta a népnek, hogy telepedjék le a földre. Majd fogta a hét
kenyeret, hálát adott, megtörte és odaadta tanítványainak, hogy osszák
szét. Szét is osztották a nép között. Volt néhány kisebb haluk is.
Azokat is megáldotta és meghagyta, hogy osszák szét. Ettek, és jól is
laktak. Aztán felszedték a maradékot: hét kosár telt meg vele. Mintegy
négyezren voltak. Azután elbocsátotta őket. Maga pedig tanítványaival
hajóba szállt, és Dalmanuta környékére ment.
A két csodás gyógyítást követően Jézus egy újabb csodát tesz a
pogány vidéken, ezt írja le a mai evangélium. Most nem egyetlen beteg
gyógyításáról, hanem egy egész népsokaság ellátásáról van szó. A napok
óta Jézus közelében tartózkodó több ezer ember jóllakik az általa
megszaporított hét kenyérrel és néhány hallal. Az ószövetségi időkben,
az Egyiptomból való kivonulást követően, a pusztai vándorlás korában
Isten égi kenyeret, mannát adott a választott népnek, hogy gondoskodjon
róluk. A kenyérszaporítási csodánál pedig Jézus személye áll az emberek
előtt, aki gondoskodva az emberekről szintén kenyeret ad. A betegeknél
sokkal többen vannak azok, akiknek nincsen semmi testi bajuk vagy
nyomorúságuk, de éhesek. A több ezer embernek Jézus kenyeret ad.
A történet csodás eleme a szaporítás, azaz a kevésből Jézus imádságára olyan sok lesz, hogy a hatalmas tömeg jóllakik belőle. De a csodánál fontosabb a cselekedet, hogy Jézus kenyeret ad az embereknek, mert mindez az Oltáriszentség előképe. Az Eucharisztiában ugyanis Jézus a kenyeret, mint saját testét adja nekünk, hogy lelkünk tápláléka legyen. S erre a kenyérre, Krisztusnak az Oltáriszentségben valóságosan jelen lévő testére még a csodás gyógyulásoknál is nagyobb szüksége van az emberiségnek, hiszen ez az örök élet kenyere. Az Eucharisztia Isten gondoskodó szeretetének a jele. Fogadjuk el és éljünk vele!
© Horváth István Sándor
A történet csodás eleme a szaporítás, azaz a kevésből Jézus imádságára olyan sok lesz, hogy a hatalmas tömeg jóllakik belőle. De a csodánál fontosabb a cselekedet, hogy Jézus kenyeret ad az embereknek, mert mindez az Oltáriszentség előképe. Az Eucharisztiában ugyanis Jézus a kenyeret, mint saját testét adja nekünk, hogy lelkünk tápláléka legyen. S erre a kenyérre, Krisztusnak az Oltáriszentségben valóságosan jelen lévő testére még a csodás gyógyulásoknál is nagyobb szüksége van az emberiségnek, hiszen ez az örök élet kenyere. Az Eucharisztia Isten gondoskodó szeretetének a jele. Fogadjuk el és éljünk vele!
© Horváth István Sándor
