Február 14. ~ Cirill és Metód napja
Bálint-Valentinokon, Faunon, Romoluszon-Rémuszon, a szerelmeseken és az
epilepsziás betegeken kívül van még két szerény és alázatos szent is,
akikre emlékezhetünk ezen a csupaszív napon...Külön írtam róluk, mert az
ő történetük cseppet sem illik a negédes, vagy éppen buja február
14-hez.
Cirill és Metód a 9. században élt hittérítő misszionárius testvérek voltak.
Apjuk a bizánci hadsereg görög tisztje, édesanyjuk szláv származású volt, így a két testvér gyermekkora óta beszélte a szláv nyelvet, de születésük és képzésük szerint görögök voltak.
Konsztantinosz - Kürillosz, vagy Konstantin (szerzetesi nevén Cirill) a fiatalabb fivér, szülővárosában, Tesszalonikában, majd Konstantinápolyban tanult. Több nyelven beszélt, korának egyik legműveltebb görögje volt. Már fiatalon a Hagia Sophia székesegyház könyvtárosaként dolgozott, ahol elnyerte a filozófusi hírnevet. Kedves, szelíd személyiség volt, aki a sikereiben is meg tudta őrizni keresztény szerénységét.
Methódiosz, vagy Metód is Konstantinápolyban tanult, majd a Keletrómai Birodalom egyik szlávok lakta területét kormányozta kis Ázsia nyugati partjainál. Később kolostorba vonult, ahol nekikezdett a Biblia szláv nyelvre fordításához. Metód nemes, önzetlen egyéniség volt, egyike a legjelentősebb keleti egyházatyáknak.
860-ban III. Mihály bizánci császár utasítására a testvéreket a kazárok földjére küldték a Fekete-tenger partjára, hogy keresztény hitre térítésék a bolgárokat. Hatásukra I. Borisz bolgár kán bizánci rítus szerint fel is vette a kereszténységet, majd egész népét is megtérésre késztette.
Küldetésük ideje alatt Cirill egy csoda folytán találta meg a tengerben Herszonban (a Krim félszigeten) Szent Kelemen vértanú pápa földi maradványait.
Később Rosztyiszlav morva fejedelem a latinul tudó, német ajkú hittérítők helyett szláv nyelvet beszélő szerzeteseket kért Bizánctól, akik az egyszerű emberekkel is szót értenének. Erre a misszióra ismét Konstantint és Metódot küldték.
A testvérek első feladata az volt, hogy olyan írásjeleket alkossanak, amikkel a szláv szavak leírhatók. Cirill és Metód kidolgozták az ószláv ábécé-t (glagolita-írást) és megalkották az ószláv liturgikus templomi nyelvet. Bár ez az írásrendszer inkább hasonlított a görög és latin írásra, mint a mai cirill betűkhöz, mégis Cirillnek tulajdonítják a „cirillák” létrehozását, így róla is nevezték el őket.
Az új írásjelek segítségével Cirill görögből lefordította (és leírta) szlávra a szertartáskönyveket és a Biblia egyes részeit is. Testvérével iskolát is alapítottak, letéve ezzel a szláv nyelvű papképzés alapjait, és bevezették a szláv nyelvű liturgiát.
A morva újkeresztények mindkét testvért elismerték, tisztelték és szerették, de Metód és Cirill missziós munkája ellenérzést váltott ki a bajor püspökökből, akinek különösen a szláv nyelv liturgiai használata nem tetszett.
A testvérek Rómába mentek, ahol II. Adorján (Hadrianus) pápa ünnepélyesen fogadta őket, (hiszen) vitték magukkal Szent Kelemen ereklyéit is. Cirill a hitvitákban olyan sikeresen védte meg a népnyelv liturgikus használatát az ellenzőkkel szemben, hogy végül II. Adorján pápa engedélyezte a szláv nyelvű liturgiát és a testvéreket püspökké szentelte.
Rómában Konstantin szerzetes lett, itt vette fel a Cirill nevet, de rövidesen megbetegedett és negyvennégy éves korában 869. február 14-én meghalt. Testét a Szent Kelemen-templomban helyezték örök nyugalomra, és mind a mai napig ott őrzik.
Öccse haláláig Metód ritkán lépett előtérbe. Mindig a görög Olümposz kolostorának csendjébe vágyott, de a testvérével elért sikerei érdeméül kinevezték Pannónia és Morvaország érsekévé. A kinevezés azonban újabb konfliktusok forrásává vált közte és a Salzburgi érsek között, aki ugyancsak magának tekintette ezeket a területeket és a latin nyelvű misézést akarta kötelezővé tenni. Áskálódásai hatására Metódot megrágalmazták és eretnekséggel vádolták, majd egy bajor zsinat elítélte, és az ellwangeni kolostori börtönébe zárták. Két és fél év múlva VIII. János pápa erélyes közbelépésére 873-ban végül kiszabadult.
Morvaországba kellett költöznie, ahol 885. virágvasárnapján halt meg. Székesegyházában a morvaországi Velehradban (ma Staré Mésto) temették el.
Szent Cirill és Metód emlékünnepét július 5-re vették föl a római naptárba 1880-ban. 1897-ben, amikor e napon Szent Zaccharia M. Antalt kezdték ünnepelni, a testvérek napját áttették inkább július 7-re, majd végül 1969-ben ismét áthelyezték, ezúttal Cirill halálának napjára, február 14-re.
Ők voltak az egykori Jugoszlávia, Csehország és Szlovákia védőszentjei, majd 1980. december 31-én II. János Pál pápa Szent Cirillt és Szent Metódot Európa társ-védőszentjévé nyilvánította.
Forrás ~ Internet
Szent Cirill (Thesszaloniki, 827 – Róma, 869. február 14.) bizánci filozófus, hittérítő, nyelvtudós, a szláv írás megalkotója, Szent Metód testvére.
Konstantin (a Cirill nevet halála előtt vette fel) tanulmányait Konstantinápolyban végezte, s később az egyetem filozófiatanára lett.
A több nyelven beszélő, nagy műveltséggel rendelkező Konstantin első útjának célja 851-ben az arab fővárosban zajló keresztény-muzulmán hitvitákban a keresztény tanok megvédése volt. Hazatérését követően folytatta a tanítást, majd 858-ban rövid időre kolostorba vonult, követve bátyját Metódot, aki már régebben a szerzetesi életet választotta.
860-ban mindkét testvér császári utasításra a kazárok földjére ment, ahol a keresztény tanokat terjesztették. Küldetésük ideje alatt Herszónban (Krim félsziget, Szevasztopol mellett) felkutatták Szent Kelemen vértanú földi maradványait.
860 körül, Mihály bizánci császár parancsára, elkezdett dolgozni a szláv írásbeliség megalkotásán. Feltehetően ez az ábécé összesen 43 betűből állt. Így hozzá köthető a cirill betűs írásmód megalkotása, amit nem hiába nevezünk így, mivel nevét Szent Cirillről kapta.
Rasztiszláv morva fejedelem szláv nyelvet beszélő szerzeteseket kért Bizánctól. A küldetéssel a szláv nyelvet jól ismerő Konstantint és Metódot bízták meg, akik társaikkal 863-ban érkeztek meg Rasztiszláv udvarába, ahol a szláv nyelvű liturgia bevezetése mellett, iskolát alapítottak, lerakva a szláv nyelvű papképzés alapjait. A szláv írás, a glagolita ábécé megalkotása és elterjesztése, valamint egyházi könyvek szláv nyelvű fordítása szintén Konstantin érdeme volt.
Több mint 3 évnyi munkálkodásukat követően 867-ben Rómába mentek, s egyúttal magukkal vitték a Szent Kelemen ereklyéket is. Konstantin hitvitájában sikeresen megvédte a népnyelv liturgikus használatát azon ellenzőkkel szemben, kik csupán a latin, héber és a görög nyelvű liturgiát fogadták el. II. Adorján pápa engedélyezte a szláv nyelvű liturgiát.
Rómában Konstantin szerzetes lett, s felvette a Cirill nevet, de rövidesen megbetegedett és 869. február 14-én meghalt. Rómában, a Szent Kelemen templomban temették el.
II. János Pál pápa 1980. december 31-én Szent Cirillt és Szent Metódot Európa társ-védőszentjévé nyilvánította. Ünnepnapjuk február 14.
Cirill: a görög Kürioszból származik, amiből a Krisztus, Úr név származik. Uram irgalmaz: Kyrie eleison. Mint személynév a Cirill azt jelenti, hogy Istennek oda ajándékozott személy.
Metód: olyan személy, aki valakit elkísér az úton, útitárs, ugyanakkor közel áll a módszer jelentéshez is.
Végül Cirill imája, amelyet halála előtt mondott: 'Uram, Istenem, gyarapítsd Egyházadat, és gyűjtsd egybe az emberiséget. Választottaidnak add meg a hitben való egyetértést, áraszd szívükbe igédet, hogy azt keressék, ami kedves számodra.'
