'Nevem megdicsőült a nemzetek között'
Üdvözítőnk eljövetelével fönséges templom jelent meg, amely
összehasonlíthatatlanul csodálatosabb minden eddiginél. Mindenki
beláthatja, hogy ez az új templom a réginél annyival kiválóbb és
magasztosabb, amennyivel felülmúlja a mózesi törvény istentiszteletét az
Istennek Krisztus evangéliuma szerinti imádása, vagyis amint felülmúlja
az árnyékot az igaz valóság.
Egyébként úgy vélem, hogy erről még többet is lehetne mondani. A múltban
csak egyetlen templom volt, mégpedig Jeruzsálemben, és ott is egyetlen
nép, az izraeliták népe mutatta be az áldozatokat. Miután Isten
Egyszülöttje hozzánk hasonlóvá, emberré lett, aki a Szentírás szava
szerint Isten és Úr, ő ragyog felettünk (Zsolt 117,26),
megszámlálhatatlan sok templommal és imádkozóval telt meg a
földkerekség.
Ezek az imádók jó illatú lelki áldozatokkal imádják a
mindenség Istenét. Azt hiszem, ez az, amit Malakiás jövendölt Isten
nevében: Én vagyok a Nagy Király, mondja az Úr, és nevem megdicsőült a
nemzetek között. Jó illatú áldozatot mutatnak be mindenütt, tiszta
ételáldozatot a nevemnek (Mal 1, 11.14). Igaz tehát az a jövendölés, hogy nagyobb lesz az új templomnak, vagyis
az Egyháznak a dicsősége.
Üdvözítő Istenünk kijelenti, hogy a templomért
fáradozóknak, a templom építőinek ünnepi ajándékul és mennyei
jótéteményként elküldi majd Krisztust, mindnyájunk békéjét, aki által
szabad utunk van az egy Lélekben az Atyához (Ef 2, 18). Így szól
ugyanis: Békét adok ezen a helyen, a lélek békéjét jutalmul mindenkinek,
aki dolgozik a templom felépítésén (vö. Agg 2,9). Maga Krisztus is azt
mondja az evangéliumban: Az én békémet adom nektek (Jn 14,27).
Pál
magyarázza meg, miként válik ez az Istent szeretők javára: Krisztus
békéje, mondja, amely minden értelmet meghalad, megőrzi szíveteket és
értelmeteket (vö. Fil 4,7). Így imádkozott bölcsen Izajás: Urunk,
Istenünk, add meg nekünk a békét, és akkor mindent megadtál nekünk (vö.
Iz 26,12). Mert akik egyszer szerencsések lehettek Krisztus békéjében
részesülni, azok könnyen megmenthetik lelküket, és az erényes élet
feladatainak tökéletes teljesítésére összpontosíthatják figyelmüket.
Megígérte tehát Isten, hogy minden templomépítőnek megadja majd a békét.
Lehet, hogy az egyik az Egyház építésén dolgozik papi szolgálatot
végezve, a másik meg a szent isteni titkok magyarázójaként elöljáró lesz
Isten házában. Ismét más pedig a saját lelke megszentelésén fáradozik,
hogy mint élő lelki kő épüljön be a szent templomba, Isten hajlékába a
Lélek közreműködésével (vö. Ef 2, 22), az ilyen feltétlenül élvezi azt a
nagy előnyt, hogy könnyen elnyeri lelke üdvösségét.
Alexandriai Szent Cirill püspöknek Aggeus próféta könyvéhez írt magyarázatából
Forrás ~ Internet