EVANGÉLIUMI ELMÉLKEDÉS
 
2016. július 22. – Péntek, Szent Mária Magdolna

A hét első napján, Húsvétvasárnap kora reggel, amikor még sötét volt, Mária Magdolna kiment Jézus sírjához. Odaérve látta, hogy a követ elmozdították a sírtól. Amint ott sírdogált, betekintett a sziklasírba, és ahol Jézus holtteste feküdt, két, fehér ruhába öltözött angyalt látott. Ott ültek, az egyik a fejnél, a másik a lábnál. Így szóltak hozzá: 'Asszony, miért sírsz?' 'Mert elvitték az én Uramat - felelte -, és nem tudom, hová tették.' Ezzel hátrafordult, és íme, Jézus állt előtte. Nézte, de nem ismerte föl, hogy ő az. Jézus megkérdezte: 'Asszony, miért sírsz? Kit keresel?' Mária Magdolna azt hitte, hogy a kertész az, és így válaszolt: 'Uram, ha te vitted el, mondd meg, hová tetted, hogy magammal vihessem.' Jézus erre megszólította: 'Mária!' Mária felkiáltott: 'Rabbóni!' vagyis 'Mester'! 'Ne tartóztass! - felelte Jézus. Még nem mentem föl az Atyához. Te most menj testvéreimhez, és vigyél hírt nekik! Fölmegyek az én Atyámhoz és a ti Atyátokhoz, az én Istenemhez és a ti Istenetekhez.' Mária Magdolna elsietett. Hírül vitte a tanítványoknak: 'Láttam az Urat.' - És elmondta, amit az Úr üzent. Jn 20,1-2.11-18

Elmélkedés

Szent Mária Magdolna napjának evangéliuma az egyik első húsvéti találkozást írja le a feltámadt Krisztussal. Érdemes odafigyelnünk arra, hogy miként halad előre az esemény a félreértéstől a bizonyosságig, a kételkedéstől a hitvallásig. Mindeközben nagyon kevés szó esik Mária Magdolna és Jézus között. Jézust egy kertben, egy sírkertben temették el, azért gondolta azt kezdetben Mária Magdolna, hogy talán a kert gondozásával megbízott kertésszel beszélget. A sír üres, s egyelőre nincs semmi magyarázat arra, hogy miért és hová tűnt el Jézus holtteste. Mária Magdolna azt feltételezi, hogy valaki elvihette, s azt várja, hogy ezzel kapcsolatban tud valamit az ott lévő személy. A találkozás fordulatát az jelenti, amikor Jézus a nevén szólítja Mária Magdolnát és ilyen módon jelzi számára, hogy kivel beszél. Nevének meghallása felnyitja Mária Magdolna szemét, felismeri Jézust és úgy fejezi ki hitét, hogy Mesternek szólítja a feltámadt Urat. A jelenet azt mutatja, hogy feltámadását követően Jézus nem hatalmát, dicsőségét, rendkívüli képességeit akarja megmutatni, hogy ezzel igazolja a halálból való új életre támadását, hanem továbbra is egészen közel van az emberekhez. Beszélget Mária Magdolnával, majd az apostolokkal, Tamás apostol pedig meg is érintheti sebhelyeit. A feltámadt Krisztus azonos azzal a Krisztussal, aki a földön élt, tanított, bejárta az országot és csodákat tett. A feltámadt Krisztus a hit által felismerhető.
© Horváth István Sándor

Imádság

Uram, taníts meg engem igaz nagylelkűségre! Taníts meg, hogy úgy szolgáljak neked, ahogy azt megérdemled, hogy számolgatás nélkül adjak, sebeket észre sem véve harcoljak, pihenés nélkül munkálkodjak, s feláldozzam magam minden jutalom reménye nélkül, csak azért, hogy akaratodat teljesítsem!
Szalézi Szent Ferenc