'Krisztus a mi húsvéti világosságunk'
Krisztus feltámadása megnyitja a holtak birodalmát, az Egyház most
megkeresztelt gyermekei megújítják a földet, a Szentlélek kinyitja a
mennyországot; a holtak megnyílt birodalma pedig visszaadja a holtakat, a
megújult föld életet ad a feltámadtaknak, és a megnyílt menny befogadja
az oda felmenőket.
Ekkor megy a paradicsomba a gonosztevő, a feltámadt szentek pedig
bemennek a szent városba, a holtak visszatérnek az élőkhöz. Krisztus
feltámadásával így minden teremtmény mintegy meggazdagodva
felmagasztosul.
Az alvilág visszaadja foglyait a mennynek, a föld a mennybe küldi
azokat, akiket eltemetett, a menny bemutatja az Úrnak az odaérkezőket,
így szenvedése egyetlen tettével Üdvözítőnk felemel a mélyből,
feltámaszt a földből, lakást ad a mennyben.
Krisztus feltámadása ugyanis élet a holtak számára, megbocsátás a
bűnösöknek, megdicsőülés a szenteknek. Ezért szólít fel a szent próféta
minden teremtményt Krisztus feltámadásának ünneplésére, amikor arra
buzdít, hogy ezen a napon, amelyet az Úr alkotott, örvendeznünk kell.
Krisztus világossága olyan nappal, amelynek nincs éjszakája, sem vége.
Hogy pedig maga Krisztus ez a nappal, erről így tanít az Apostol:
Múlóban az éjszaka, a nappal pedig közel (Róm 13,12). Így mondja:
Múlóban az éjszaka, s nem azt, hogy: következik, így érthető ugyanis,
hogy Krisztus világosságának eljövetelével messze fut a sátán sötétsége,
s nem következik már rá a bűnök éjszakája; ez a véget nem érő fény
elűzi az ősi homályt, és gátat vet a bűnök eláradásának.
Maga a Fiú az a nappal, akire istensége fényét titokzatosan ráárasztja
az Atya. Ő tehát az igazi nap, aki Salamon ajkával így beszél: Én el nem
múló fényt gyújtottam az égen (Sir 24,6 Vulg.).
Amint tehát az égi napot egyáltalán nem követi éjszaka, úgy a
Krisztustól kapott életszentséget sem követi a bűn sötétsége. Az égi nap
ugyanis szakadatlanul fénylik, világít és tündöklik, és semmiféle
sötétség sem homályosíthatja el, ugyanígy Krisztus világossága is
szüntelen sugárzik, ragyog és tündöklik, de a vétkek semmiféle sötét
homálya ki nem olthatja. Ezért mondja Szent János evangélista: A
világosság világít a sötétségben, de a sötétség nem fogta fel (Jn 1,5).
Örvendezzünk tehát, testvérek, mindnyájan a mai szent ünnepen! Senki se
vonja ki magát bűnei miatt e közös örömből; senkit se akadályozzon
semmilyen bűnteher abban, hogy a többiekkel együtt ünnepeljen! Mert
akármilyen nagy bűnös valaki, ezen a napon nem szabad kételkednie bűnei
bocsánata felől, hiszen nem kicsi a mi biztatásunk: Ha a gonosztevő
paradicsomot érdemelt, miért ne érdemelne bocsánatot a hívő keresztény?
Szent Maximus torinói püspök beszédeiből
Forrás ~ Internet
