'A kereszt győzhetetlen ereje'
A mai ünnep, kedveseim, a Húsvét dicsőséges örömét úgy kettőzi meg
számunkra, mint ahogy aranyfoglalatát a drágakő beragyogja saját
tündöklésével. Ma ünnepelt szentünk a katonaéletből egy másik katonasorba került át.
Földi katonatiszti beosztását ugyanis a krisztusi katonáskodás
szolgálatára cserélte fel. Mint derék jó katona, előbb mindenét
szétosztotta a szegények között, így vetette le magáról az evilági
vagyon poggyászát is. Aztán szabad szívvel, minden akadály nélkül,
egyedül a hit pajzsával felvértezve, Krisztus bátor harcosaként indult a
nehéz, küzdelmes harcba. Mindebből világosan megérthetjük, hogy hitünk védelmében csak az
harcolhat erőteljesen és eredményesen, aki nem retteg már a földi javak
elvesztésétől.
Szent Györgyöt úgy felgyullasztotta a Szentlélek tüze, és a kereszt
győzhetetlen ereje úgy átjárta, hogy amikor harcba szállt az istentelen
királlyal, egyrészt győzelmet aratott rajta mint a gonoszság
fejedelmének csatlósán, másrészt pedig Krisztus katonáit is
fellelkesítette bátor helytállásra.
Biztosan jelen volt a küzdelemnél a láthatatlan legfőbb Bíró. Ő ugyan
titokzatos végzése szerint megengedte, hogy a gonoszok kegyetlenül
bánjanak szentünkkel, de amikor a vértanú testét hóhérok kezébe adta,
ugyanakkor csodálatos oltalmazó erejével megőrizte lelkét, ezt a hite
miatt legyőzhetetlenné vált lelket.
A mennyei seregnek ezt a bátor harcosát ne csak csodáljuk, kedves
testvéreim, hanem utánozzuk is; figyeljünk mi is arra a dicsőséges égi
jutalomra, hogy míg szívünk figyelme odairányul, addig meg ne
tántorítson bennünket az, ha e csábító világ kigúnyol, vagy ha tényleg
kegyetlen üldözésekkel is fenyeget. Tisztítsuk meg tehát magunkat Szent Pál szavai értelmében a test és
lélek minden szennyétől, hogy az örök boldogságnak abba a templomába,
ahová most szívünk vágya szárnyal, egykor valósággal is bevonulhassunk.
Szükséges ugyanis, hogy mindaz, aki Krisztus hajlékában, vagyis az
Egyházban Istennek akarja szentelni magát, a keresztség szent fürdőjében
megtisztultan a sokféle erény ruhájába öltözzék. Így olvassuk a
Szentírásban is: Papjaid öltözzenek igazságba! (Zsolt 131,9)
Tehát aki a keresztség által Krisztusban új emberré született, már ne a
halandóság ruhájába öltözzék, hanem levetve a régi embert, öltse fel az
újat, és új emberként bátran törekedjék valódi életszentségre. Így a régi bűn szennyétől megtisztulva, és a megújult életmód ragyogó
szépségével ékesítve, méltón ünnepeljük a Húsvét szent titkát, és
valóban utánozzuk is szent vértanúink példáját.
Damiáni Szent Péter püspök beszédeiből
Forrás ~ Internet
SZENT GYÖRGY VÉRTANÚ ~ ÁPRILIS 24.
Georgiosz (Georgianus) a Római Birodalom Kappadókia nevű tartományában (ma Törökország) született 270 körül keresztény családban. Anyja vallásosan nevelte gyermekét. Apja a római hadsereg tisztje volt, az ő hatására Georgiosz Diocletianus császár alatt hadi szolgálatba lépett. Kiváló kardforgató képességének és más tulajdonságainak köszönhetően hamarosan magas rangú tisztté nevezték ki. Amikor a császár a keresztényeket üldözni kezdte, lemondott hivataláról, és az uralkodó ellen fordult. Börtönbe vetették, de a legkegyetlenebb kínzásokkal sem bírták hitétől eltéríteni, 303-ban kivégezték.
'Istenünk, hatalmadat magasztaljuk, és alázattal kérünk, add, hogy Szent György olyan készséggel támogasson minket gyöngeségeinkben, amilyen készséges szívvel Fiadat követte szenvedése útján!' Amen.
Forrás ~ Internet
'A neve szerint és a valóságban is Hűséges'
Mint a katolikus hit védőjét, Szent Fidélt XIV. Benedek pápa ezekkel a szavakkal dicsőítette: 'Egész szeretetével igyekezett vigaszt és anyagi segítséget nyújtani
szükségben levő felebarátainak, atyailag felkarolt minden
szerencsétlent, a szegényeknek egész seregét látta el a mindenfelől
összegyűjtött alamizsnáival. Az árvák és az özvegyek elhagyatottságát úgy enyhítette, hogy a
gazdagoktól és fejedelmektől segítséget szerzett számukra; nem szűnt meg
minden börtönbe zártnak, akinek csak tudott, lelki és testi vigaszt
nyújtani, minden egyes beteget felkeresni, őket megerősíteni, és az
Istennel kibékítve a végső küzdelemre felkészíteni. Az ilyen segítségnyújtásban szinte a legkitűnőbb alkalma nyílt az
érdemszerzésre, amikor a svájci területen állomásozó osztrák hadsereg
majdnem az utolsó emberig járványos betegségbe esve, a ragály és a halál
szánalmas martaléka lett.'
Ezzel a szeretettel párosult az is, hogy ez a neve szerint és a
valóságban is Hűséges férfi, kitűnt a katolikus hit buzgó védelmében.
Lankadatlanul hirdette, és vérével tanúságot tett róla. Néhány nappal a
vértanúsága előtt tartott utolsó beszédében mintegy végrendeletként
ezeket a szavakat hagyta ránk: 'Ó, katolikus hit, mily szilárd, mily erős vagy, milyen mélyre nyúlnak
gyökereid, mert nagyon biztos sziklaalapra épülsz! (Vö. Mt 7, 25) Az ég
és föld elmúlhat, te azonban soha meg nem szűnhetsz. Kezdettől fogva az
egész világ ellentmondott neked, de te hatalmas erővel győzelmet arattál
mindenek felett. Mert ez a győzelem - győzelem a világ felett! - a mi hitünk (1 Jn 5, 4).
Ez hajtotta Krisztus uralma alá a leghatalmasabb királyokat is, ez
vezette Krisztus követésére a népeket.
Mi késztette volna a szent apostolokat és a vértanúkat arra, hogy a
kegyetlen harcokat és a legszörnyűbb büntetéseket is elviseljék, ha nem a
hitük, legfőképpen a feltámadásba vetett hitük? Mi késztette volna a remetéket arra, hogy az élvezeteket megvetve,
minden tiszteletet elutasítva és a gazdagságról lemondva a puszta
magányban önmegtartóztató életet éljenek, ha nem az élő hitük. Mi készteti manapság is Krisztus igazi követőit arra, hogy elvessék a
bujaságot, hátat fordítsanak a gyönyöröknek, hogy elfogadják a mostoha
körülményeket, és eltűrjenek minden nyomorúságot? Az élő hitük, amely a szeretetben teljesedik ki! (Vö. Gal 5, 6) Ez
készteti őket arra, hogy a jövendő javak reményében lemondjanak az
evilági javakról, és elcseréljék a jelenvalókat a jövendőkért.'
Szent Fidél áldozópap és vértanú dicsérete
Forrás ~ Internet
Előkelő svájci családból származott. Előbb ügyvéd volt, majd pappá szenteltette magát, és a kapucinus rendbe lépett. Róma Svájcba küldte hithirdetőnek, ahol mint a Hittérítő Kongregáció első vértanúja fejezte be életét Seewies-ben. A protestánsok a templomban agyonverték 1622 április 24-én. XIV. Benedek pápa avatta szentté 1746-ban.
'Urunk, Jézus Krisztus! A vértanúk vére nemcsak a bátor hitvallás bizonysága, hanem a küzdő Egyház ereje, és új kegyelmek forrása. Kérünk, Szent Fidél közbenjárására adj Egyházadnak új hivatásokat, akik a vértanúk bátorságával és hitével egyre közelebb vezetnek Hozzád, Aki élsz és uralkodol mindörökkön örökké.' Amen.
Forrás ~ Interne t