FOHÁSZ BOLDOG ÖZSÉBHEZ

Boldog Özséb, büszkeségünk, hozzád száll az ének,
Kérő szóval, hő fohásszal buzgón kérünk téged.
Gyűjtsed össze lángjainkat, egyesítsed imáinkat,
Segíts nékünk megmenteni elárvult hazánkat.

Súlyos bánat sanyargatta akkor magyar népünk,
Imádságos áldott szíved lám segített nékünk.
Felvirradt szép hajnalunk, messze szállott a bánat,
Meghallgatta a kegyes ég a te hő imádat.


Gazdagságért, földi jókért nem könyörgünk hozzád,
Ifjúságunk romlására fordítsd szent orcád.
Gyűjtsed össze lángjainkat, egyesítsed imáinkat,
Segíts nékünk megmenteni elárvult hazánkat.

 
Forrás ~ Internet

 ÉNEK BOLDOG ÖZSÉBHEZ

Magyar erdők mélyén fehér lángok gyúlnak,
Boldog Özséb remetéi imára vonulnak.
Boldog Özséb, áldott atyánk, esedezve kérünk,
Gyűjtsed össze imádságra árva magyar népünk.

Magyar lelkek mélyén hálatüzek gyúlnak,
Boldogasszony pálosai Atyjuknak hódolnak.
Boldog Özséb, áldott atyánk, esedezve kérünk,
Gyűjtsed össze szeretetben drága magyar népünk.

Magyar élet mélyén izzó tüzek gyúlnak,
Krisztus király hű fiai Özsébbel imádnak.
Boldog Özséb, áldott atyánk, esedezve kérünk,
Gyűjtsed össze élő hitben küzdő magyar népünk.

Forrás ~ Internet

GÉRECZ ATTILA: BOLDOG ÖZSÉB HIMNUSZ

Egybeomlott könny és vér, nyílt seb lett az ország,
Nyugatra pernyét hord a szél; tanyák, falvak sorsát.
Csillag sincs, sötét az erdő, mégis mécsek égnek!
Boldog Özséb szól az első pálos remetéknek.

Szállj, ragyogj te mennyei fény, angyalszárnyú ének,
Fájó szívén: magyar szívén minden remetének.
Add Urunk, hogy rab és szegény - mind testvérre leljünk!
Áldd meg hazánk, hogy a remény átölelje lelkünk!


Kicsiny láng a hit, de tiszta fehér, mint gúnyájuk,
Sötét erdő zúgja vissza csöndes imádságuk.
Nézz le ránk, kik romok felett fohászkodunk Hozzád,
Áldd meg mind, kik fegyver helyett kereszted hordozzák!


Szállj, ragyogj le mennyei fény, angyalszárnyú ének,
Fájó szívén: magyar szívén minden remetének.
Add Urunk, hogy rab és szegény - mind testvérre leljünk!
Áldd meg hazánk, hogy a remény átölelje lelkünk!


S barlang ölén, cellák sötét mélyén fények gyúlnak.
Népedért szólj, Boldog Özséb, mondj imát az Úrnak.
Hívd egybe, ki hív és magyar! Hívd, ki sebbel ékes!
Győzni fog, ki hinni akar, s áldozatra képes!


Szállj, ragyogj te mennyei fény, angyalszárnyú ének,
Fájó szívén: magyar szívén minden remetének.
Add Urunk, hogy rab és szegény mind testvérre leljünk!
Áldd meg hazánk, hogy a remény átölelje lelkünk!


Forrás ~ Internet