EVANGÉLIUMI ELMÉLKEDÉS
Keresztelő János így tett tanúságot: A zsidók papokat és levitákat
küldtek hozzá Jeruzsálemből, hogy megkérdezzék őt: 'Ki vagy te?' Erre
megvallotta, nem tagadta, hanem megvallotta: 'Nem én vagyok a Messiás.'
Ezért megkérdezték tőle: 'Hát akkor? Talán Illés vagy?' 'Nem vagyok' -
felelte. 'A próféta vagy?' Erre is nemmel válaszolt. Azt mondták tehát
neki: 'Akkor ki vagy? Mert választ kell vinnünk azoknak, akik küldtek
minket. Mit mondasz magadról?' János ezt felelte: 'A pusztában kiáltó
hangja vagyok: Egyengessétek az Úr útját', amint Izajás próféta mondta. A
küldöttek a farizeusoktól jöttek, ezért megkérdezték: 'Miért
keresztelsz hát, ha nem te vagy a Messiás, sem Illés, sem pedig a
próféta?' János így válaszolt: 'Én csak vízzel keresztelek. De köztetek
áll az, akit nem ismertek, aki utánam jön, s akinek még a saruszíját sem
vagyok méltó megoldani.' Ez Betániában történt, a Jordánon túl, ahol
János tartózkodott és keresztelt.
![[Jn 1,19-28]](http://www.evangelium365.hu/titlepicture/100x30_10/[Jn%201,19-28].jpg){kind=small}
Szent János apostol és evangélista gondolkodásában a Jézusba vetett
hit és e hitről való tanúságtétel szorosan összetartozik. Igaz ez az ő
személyére, hiszen evangéliumát éppen azzal a szándékkal írja meg, hogy
tanúságot tegyen, mint az események szemtanúja. És igaz ez írása több
alakjára, köztük Keresztelő Jánosra is, akinek tanúskodását a mai és a
holnapi evangéliumban olvassuk.
Az evangélista szerint a 'zsidók' küldöttei jönnek Jánoshoz. Nem a népre kell itt gondolnunk, hanem a vallási kérdésekben tekintélynek számító elöljárókra, a főpapokra és a főtanács tagjaira. Keresztelő János pusztai életmódja, a megtérés hirdetése és a bűnbánat jeleként való keresztelés felkeltette érdeklődésüket, amelyet fokozott, hogy Jeruzsálemből és más vidékekről nagy számú nép ment Jánoshoz. A korra jellemző fokozott messiás-várás szülhette a vallási vezetők kérdését: 'Ki vagy te?' (Jn 1,20). János kijelenti, hogy nem ő a messiás, majd az újabb kérdésre azt válaszolja, hogy nem ő az eljövendő próféta. A küldöttek számára nem elegendőek e negatív válaszok, mert tudják, hogy megbízóik ennél többre kíváncsiak.
Ezután következik János tanúságtételének lényege, de ekkor már nem önmagáról beszél, hanem arról, aki utána fog jönni, s aki már nem vízzel fog keresztelni. Nem nevezi meg Jézust, de azt állítja róla, hogy nagyobb nála, s már a nép körében áll. Ő tehát már ismeri, de a nép még nem ismerte meg Jézust.
© Horváth István Sándor
Az evangélista szerint a 'zsidók' küldöttei jönnek Jánoshoz. Nem a népre kell itt gondolnunk, hanem a vallási kérdésekben tekintélynek számító elöljárókra, a főpapokra és a főtanács tagjaira. Keresztelő János pusztai életmódja, a megtérés hirdetése és a bűnbánat jeleként való keresztelés felkeltette érdeklődésüket, amelyet fokozott, hogy Jeruzsálemből és más vidékekről nagy számú nép ment Jánoshoz. A korra jellemző fokozott messiás-várás szülhette a vallási vezetők kérdését: 'Ki vagy te?' (Jn 1,20). János kijelenti, hogy nem ő a messiás, majd az újabb kérdésre azt válaszolja, hogy nem ő az eljövendő próféta. A küldöttek számára nem elegendőek e negatív válaszok, mert tudják, hogy megbízóik ennél többre kíváncsiak.
Ezután következik János tanúságtételének lényege, de ekkor már nem önmagáról beszél, hanem arról, aki utána fog jönni, s aki már nem vízzel fog keresztelni. Nem nevezi meg Jézust, de azt állítja róla, hogy nagyobb nála, s már a nép körében áll. Ő tehát már ismeri, de a nép még nem ismerte meg Jézust.
© Horváth István Sándor
Mindenható Úr! Te vagy példaképünk, rendezőnk és kormányzónk; te
vagy utunk, a te fényedre nyitó ajtónk. Te vagy az Igazságosság képe! Te
vagy csillagunk és fényességünk! Hálát adunk neked, dicsérünk és
áldunk! Téged dicsőítünk, hiszen mindenütt téged ünnepelnek, Halhatatlan,
Fáradhatatlan, Örökkévaló! Te vagy a lélek életének példaképe, te vagy
boldog Atyánk, Királyunk és Istenünk. Ha Terád tekintünk, Uram, nem halunk meg. Ha megvalljuk nevedet, nem veszünk el. Ha Hozzád imádkozunk, meghallgatást nyerünk.
Ókeresztény ima
Ókeresztény ima
