' Tudjuk, hogy az Istent szeretőknek minden javukra válik, azoknak,

 akik az ő végzése értelmében arra hivatottak, hogy szentek legyenek. 

Mert akiket eleve ismert, azokat eleve arra is rendelte, hogy hasonlók legyenek Fia képmásához, s így ő elsőszülött legyen a sok testvér között. 

Akiket pedig eleve elrendelt, azokat meg is hívta; és akiket meghívott, azokat megigazultakká is tette; akiket pedig megigazultakká tett, azokat meg is dicsőítette.' Róm 8,28-30

'Az Istent szeretőknek minden a javára válik.'

Van egy nagy kincsünk. Sokat ér, mert örökké tartó. Mert nem kezdi ki az idő vas foga, nem emészti meg a rozsda, nem pusztul el. Ez a kincs egy hely, amelyet Jézus készít a számunkra.

Erre a helyre, ebbe az országba életünk útja vezet. Ezen az úton hitünk, reményünk és szeretetünk vezet. De őriznünk kell, mert törékeny cserépedényben van. Mert elveszthetjük. De amíg földi utunkon haladunk, vissza is kaphatjuk Istentől.

Ez az út nem könnyű, küzdelmekkel jár. Időnként nehéz, időnként nem értjük, miért éppen arra vezet. Időnként váratlan fordulatot vesz. Mégis, Istenben bízva akarunk járni ezen az úton, akarunk haladni a cél felé.

Az Istent szeretőknek minden a javára válik. Ezzel a bizalommal akarunk tovább haladni Isten útján. Akkor is, ha éppen vissza kell temetni egy megtalált kincset, hogy majd egészen az enyém lehessen.

Mit kérjek ma Istentől? Mi az, amire igazán szükségem van? Hogy szeretetét megtapasztalhassam, megélhessem és másoknak meg tudjam mutatni. Hogy merjem előtte kinyitni tenyeremet, és ne ijedjek meg, ha valamit elvesz belőle, hogy mást tegyen a helyére. Kérjük bátran Istentől a bölcsességet, hogy felismerjük akaratát, és szeretetében élve juthassunk majd el Országába.

 Fülöp Ákos plébános

Forrás ~ Internet