ARANYSZÁJÚ SZENT JÁNOS ~ SZEPTEMBER 13.

 ARANYSZÁJÚ (KRIZOSZTOMOSZ) SZENT JÁNOS 344 és 349 között Antiochiában született, előkelő családja révén kitűnő nevelést kapott. 368-ban megkeresztelkedett. Magasrangú katonatiszt apját korán elvesztette. Anyja nem kötött új házasságot, csakhogy teljesen fia nevelésének szentelhesse magát. János 18 évesen keresztelkedett meg. Szónoklattant tanult, ügyvédnek készült. Anyja halála után aszketikus életet élt, remeteségben akart élni, bár püspökké szerette volna tenni az antiochiai pátriárka. Itt, az antiochiai hegyek közt megírta 'A papságról' című híres művét arról a papi eszményről amit ő szeretett volna szentségben, tudományban és életbölcsességben a papságban megélni.

Ötévi ima, Szentírás-tanulmányozás, vezeklés és elmélkedés után egészsége megromlott, vissza kellett térnie a városba. Itt diakónussá szentelik, majd hat év múlva, 386-ban pappá szentelték, nagyhatású szónok lett, nyelve kristálytiszta görög nyelv volt. Világosan fejtette ki az igazságot, szebbnél szebb képeket és hasonlatokat alkalmazott. Csodálatosan beszélt az Oltáriszentségről, ezért a 'Doctor eucharisticus' címet kapta. Az új adókivetések hírére a nép lázadozását sikerült bűnbánatra fordítania és a császár kegyelmét is sikerült kieszközölnie.

A császár csellel 397-ben Konstantinápoly püspökévé, pátriárkájává tette. Konstantinápolyban is szigorú beszédeiben az erkölcs pontos szabályozására törekedett, szembeszállt a császári fényűzéssel, szót emelt az igazságtalanságok ellen. Emiatt a féltékeny előkelők 403-ban megfosztották főpapi székétől, és kétszer is száműzték Kis-Örményországba. A viszontagságoktól elcsigázva Kománában (Pontusz) a Fekete-tenger mellett halt meg 407. szeptember 14-én.

Holttestét 438-ban átvitték Konstantinápolyba. Ezer bárka vett részt az ünnepi ceremóniában, és a gyermekei azoknak, akik száműzetésbe küldték, vagy küldették.

Példája:

Mindenkor a legtökéletesebben végezd feladatodat!

Istenünk, benned remélők erőssége, kinek akaratából Aranyszájú Szent János püspök csodálatos ékesszólással és a zaklatások türelmes elviselésével tündökölt, kérünk, add meg nekünk, hogy tanításán okuljunk, és legyőzhetetlen türelméről példát vegyünk!

Aranyszájú Szent János  ~ Az imádságról

Legfőbb kincsünk az imádság, hiszen ez találkozás és együttlét Istennel. Amiként testi szemünk fényes lesz, mihelyt a fényt megpillantja, úgy ragyog és tündöklik az Isten felé forduló lélek is, szavakkal le nem írható isteni fényben.

Az imádság a lélek világossága. Istennek igazi megismerése, közvetítő Isten és ember között. Az imádság által a magasba emelkedő lélek az egekbe hatol, és kimondhatatlan ölelésekkel karolja át az Urat.

Az imádság tiszteletre méltó követünkként van jelen Istennél, megvidámítja a lelket, lecsendesíti érzéseit. Az imádságnak ezt a kegyelmi ajándékát ha valaki megkapja az Úrtól, el nem rabolható kincs lesz számára, és ez a mennyei táplálék teljesen betölti a lelket.