EVANGÉLIUMI ELMÉLKEDÉS
Egy alkalommal Jézust fölkeresték anyja és rokonai. De nem mentek be
a házba, ahol Jézus tanított, hanem hívatták őt. Akik körülötte ültek,
odaszóltak Jézusnak: „Anyád és rokonaid kint vannak, és keresnek téged.”
Jézus azonban így válaszolt: „Ki az én anyám? Kik az én rokonaim?”
Aztán végighordozta tekintetét a körülötte ülőkön, és csak ennyit
mondott: „Ezek az én anyám és rokonaim. Aki teljesíti Isten akaratát, az
az én testvérem, nővérem és anyám!”
Jézus anyja és rokonai nem hagyományos rokonlátogatásra érkeznek. A
történet tegnapi előzményéből kiderül, hogy Jézus ellenfelei azt
gondolják, hogy az ördögűzéseiről híres Mester az ördögök fejedelmével
szövetkezik. Feltételezésük juthatott el Jézus családjához, akik azonnal
indulnak, hogy hazavigyék őt. Szavaival Jézus nem akarja megtagadni
rokonait, akik felültek a hamis vádaskodásnak, de kifejezésre juttatja,
hogy azokat tartja családjának, akik odaadóan figyelnek tanítására és
megvalósítják azt életükben. Jézus tehát a családi és baráti kapcsolatok
körét kiszélesíti tanítványaira. Mindenkit testvérének tekint, aki
hozzá csatlakozik és hisz benne, illetve aki az Atya akarata szerint él.
Ki az én testvérem? – kérdezhetjük. A válasznak nem szabad leszűkítőnek
lennie, hanem lehetőleg mindenkit testvérünknek és barátunknak kell
tekintenünk.
Könnyen megtudhatjuk, hogy mit érezhetett Jézus, amikor családtagjai megérkeznek hozzá és elmondják jövetelük okát. Gondoljunk csak arra, hogy amikor idegenek vannak rólunk rossz véleménnyel, akkor ezen hamar túltesszük magunkat. De amikor közvetlen családtagjaink részéről tapasztalunk meg nem értést, akkor elcsodálkozunk ezen, az ilyen különösen is rosszul esik. Legyünk őszinték és csak jót feltételezzünk másokról!
© Horváth István Sándor
Könnyen megtudhatjuk, hogy mit érezhetett Jézus, amikor családtagjai megérkeznek hozzá és elmondják jövetelük okát. Gondoljunk csak arra, hogy amikor idegenek vannak rólunk rossz véleménnyel, akkor ezen hamar túltesszük magunkat. De amikor közvetlen családtagjaink részéről tapasztalunk meg nem értést, akkor elcsodálkozunk ezen, az ilyen különösen is rosszul esik. Legyünk őszinték és csak jót feltételezzünk másokról!
© Horváth István Sándor
Ó Krisztus Jézus, hiszem, hogy igaz Isten és igaz ember vagy. Te
vagy az isteni út, mely végtelen biztonsággal hidalja át azt a
szakadékot, amely elválaszt engem az Istenségtől. Hiszem, hogy szent
emberséged tökéletes és oly hatalmas, hogy engem nyomorúságaim, hiányaim
és gyarlóságaim ellenére el tud vezetni oda, ahol te magad vagy: az
Atya keblére. Add, hogy hallgassak szavadra, kövessem példádat, és soha
el ne szakadjak tőled.