ADVENTI GONDOLATOK ~ ADVENT HARMADIK VASÁRNAPJA
'Adventben élünk!
Az élet egy nagy csoda!
Én hiszem Anyámmal az Egyházzal, hogy van jövő.
Nem magamban és nem is a bűnre hajló emberben bízok,
hanem a gondviselő Istenben, Jézus Krisztusban, ki azt mondotta:
Atyám mindmáig munkálkodik és én is munkálkodom.
Én ebben az értünk munkálkodó Istenben bízom!
Hiszek a mennyei Atyában, ki a teremtés hajnalán azt mondta,
hogy legyen és lett!
Hiszek a Fiúban aki Karácsony éjszakáján képes volt magára
venni az emberi lét minden terhét, gondját és rámosolyogni édesanyjára, nevelő apjára, az egyszerű pásztorokra.
Hiszek a Lélekben, ki marék porból született létünket megszenteli és vezeti.
Hiszem, hogy a Szentháromság által megálmodott világunk minden bűnünk ellenére, az egymást váltogató adventek sóvárgó imájában előre halad, kibontakozik.
Hiszem, hogy nem reménytelen a mai reggeli korán kelésem,
a rorátéra hívó templom harang szavával feleselő kisgépem billentyűzetének kopogása. Tudom, hogy szerető Istenünk
karjai roskadásig tele vannak ajándékokkal, melyet nekünk szán, és melyeket mi megálmodni sem tudunk, de alázatosan térdre rogyva kérhetünk.
Igen, kérhetünk és elfogadhatjuk, mert Istennek gyermekei vagyunk...!
Advent van, és én gyengeségeim, bűneim tudatában, nem magamban bízva, nem is a tusosokkal perelve, hanem Krisztusom akaratát alázattal teljesítve mondom, mormolom az imát, és benne az örök igéket:
Miatyánk....Jöjjön el a te országod.... Adveniat regnum tuum...!'
~ Böjte Csaba
'Adventben élünk!
Az élet egy nagy csoda!
Én hiszem Anyámmal az Egyházzal, hogy van jövő.
Nem magamban és nem is a bűnre hajló emberben bízok,
hanem a gondviselő Istenben, Jézus Krisztusban, ki azt mondotta:
Atyám mindmáig munkálkodik és én is munkálkodom.
Én ebben az értünk munkálkodó Istenben bízom!
Hiszek a mennyei Atyában, ki a teremtés hajnalán azt mondta,
hogy legyen és lett!
Hiszek a Fiúban aki Karácsony éjszakáján képes volt magára
venni az emberi lét minden terhét, gondját és rámosolyogni édesanyjára, nevelő apjára, az egyszerű pásztorokra.
Hiszek a Lélekben, ki marék porból született létünket megszenteli és vezeti.
Hiszem, hogy a Szentháromság által megálmodott világunk minden bűnünk ellenére, az egymást váltogató adventek sóvárgó imájában előre halad, kibontakozik.
Hiszem, hogy nem reménytelen a mai reggeli korán kelésem,
a rorátéra hívó templom harang szavával feleselő kisgépem billentyűzetének kopogása. Tudom, hogy szerető Istenünk
karjai roskadásig tele vannak ajándékokkal, melyet nekünk szán, és melyeket mi megálmodni sem tudunk, de alázatosan térdre rogyva kérhetünk.
Igen, kérhetünk és elfogadhatjuk, mert Istennek gyermekei vagyunk...!
Advent van, és én gyengeségeim, bűneim tudatában, nem magamban bízva, nem is a tusosokkal perelve, hanem Krisztusom akaratát alázattal teljesítve mondom, mormolom az imát, és benne az örök igéket:
Miatyánk....Jöjjön el a te országod.... Adveniat regnum tuum...!'
~ Böjte Csaba
