'Beszélni sem tudnak még, és máris megvallják Krisztust'
Megszületik a kicsiny Gyermek, a nagy Király. Eljutnak hozzá messze
vidékről a bölcsek; jönnek, hogy hódoljanak annak, aki még jászolban
fekszik, de égen és földön uralkodik. Amikor a bölcsek hírt adnak a
megszületett Királyról, Heródes megdöbben, és hogy el ne veszítse
uralmát, meg akarja ölni. Pedig, ha hinne, itt is nyugodtan, a másik
életben pedig vég nélkül uralkodnék.
Heródes, miért ijedsz meg attól, hogy Király születéséről hallasz? Nem
azért jön ő, hogy téged kisemmizzen, hanem hogy legyőzze a sátánt. Te
azonban nem tudod ezt megérteni, ezért zavarodol meg és dühöngsz; és
hogy elpusztítsd azt az egyet, akit halálra keresel, kegyetlenül annyi
gyermek halálát okozod.
Még a jajveszékelő anyák vagy a kicsinyeik tetemét sirató édesapák
iránti szánakozás sem tart vissza, sem a kisdedek sivalkodása és
nyögése. Megölöd a kicsinyeket testileg, mert téged megöl a szívbeli
félelem. Azt gondolod: ha végrehajtottad, amit kívánsz, hosszú ideig
élhetsz, pedig magát az Életet törekszel megölni.
A kegyelemnek az a kicsiny, mégis hatalmas forrása viszont, aki még csak
jászolban fekszik, de téged már a trónodon megrémít, felhasznál
terveiben - noha azokat fel sem foghatod -, és megszabadítja a lelkeket
az ördög rabságából. Azoknak a fiait, akik most ellenfelei, fölvette az
örökbefogadottak sorába.
A kisdedek, bár öntudatlanul, Krisztusért halnak meg, a szüleik pedig
megsiratják mint vértanúkat, akik elszenvedték a halált: Krisztus mégis
hiteles tanúivá teszi őket, akik még beszélni sem tudnak. Íme, hogyan
uralkodik az, aki eljött, hogy így uralkodjék! Íme, szabadít már a
Szabadító, és üdvöt ad az Üdvözítő!
De te, mit sem tudsz erről, Heródes, csak megriadsz és kegyetlenkedsz.
És miközben tombolsz dühödben a kicsinyek ellen - magad se tudod -,
máris hódolsz őneki.
Ó, micsoda kegyelmi ajándék! Milyen érdemeik alapján jutottak a kisdedek
e győzelemre? Beszélni sem tudnak még, és máris megvallják Krisztust!
Karjaikat még harcra sem tudjak emelni, de máris elragadják a győzelem
pálmáját.
Szent Quodvultdeus püspök beszédeiből
Forrás ~ Internet