EVANGÉLIUMI ELMÉLKEDÉS

 

2016. november 28. – Hétfő

Abban az időben, amikor Jézus bement Kafarnaumba, egy pogány százados járult eléje, és így szólt: 'Uram, szolgám bénán fekszik otthon, és szörnyen kínlódik.' Jézus így felelt: 'Megyek és meggyógyítom.' A százados ezt válaszolta: 'Uram, nem vagyok méltó, hogy hajlékomba jöjj, hanem csak egy szóval mondd, és meggyógyul az én szolgám. Jómagam, bár alárendelt ember vagyok, katonáknak parancsolok. Ha azt mondom az egyiknek: 'Menj!' - elmegy; a másiknak: 'Jöjj ide!' - akkor hozzám jön; és szolgámnak: 'Tedd ezt!' - és megteszi.' Amikor Jézus ezt hallotta, elcsodálkozott, és így szólt kísérőihez: 'Bizony mondom nektek, ekkora hitet senkinél sem találtam Izraelben. Ezért azt mondom nektek: Sokan jönnek majd napkeletről és napnyugatról, és asztalhoz telepednek Ábrahám, Izsák és Jákob mellé a mennyek országában.' Mt 8,5-11

Elmélkedés

Az emberi élet és a világ történéseinek derűs vagy sötét értékelése emberi szemlélet kérdése. Egyesek mindent Isten ajándékának, áldásának tekintenek, ezért a nehézségeken könnyebben túllépnek. Mások mindent 'sötét napszemüvegen' keresztül néznek, a legapróbb rosszat is hamar felnagyítják, miközben a jót észre se veszik. Az előbbiek bátran bízzák személyes életüket az isteni gondviselésre, mert a világ eseményeiben annak működését vélik felfedezni. Az utóbbiak a sors kegyetlen játékának tekintik az életet és tehetetlennek érzik magukat. Emberi szemlélet, gondolkodásmód kérdése az is, hogy miként viselkedünk olyan élethelyzetekben, amikor nem mi irányítjuk az eseményeket. Ilyenkor mit sem ér a magabiztosság és a határozottság. A kafarnaumi százados is, akiről a mai evangéliumban olvasunk, ilyen helyzetbe kerül. Más esetekben célravezető volt a határozott parancs, a vezetői utasítás, mert beosztottjai engedelmeskedtek neki. A betegséggel szemben viszont ő is tehetetlen, bármennyire is szeretné szolgája gyógyulását. Érzi, hogy most csak az isteni erő segíthet, de ezt nem lehet katonai parancsszóval kikényszeríteni. Ezért változtat beszédstílusán, ezért kér, mégpedig alázatosan, méltatlanságát elismerve. Minden kérésünket alázattal terjesszük Isten elé!

© Horváth István Sándor

Imádság

Urunk és Megváltónk! Küldötted érintésére, a te üzenetedre elindulunk adventi utunkon. Elindulunk az úton, amely Betlehem felé vezet. Szívünkben él az elhatározás, hogy jótettekkel siessünk feléd. Segíts minket, hogy ne maradjon csupán elhatározás ez a szándékunk, hanem valóban elinduljunk. Köszönjük, hogy nekünk adod az adventi készület idejét. Adj nekünk erőt, hogy haladjunk a lelki felkészülés útján és találkozhassunk veled, az Isten Fiával. Adj bátorságot az induláshoz!