Palermói szent Rozália ~ szeptember 4.
Szent
Rozália a 12. században élt normann nemesi családból származó szent
volt, aki apja halála után a remeteéletet választotta, s 12 évet töltött
egy kicsiny barlangban, teljes magányban.
Halála
- 1160 után közel ötszáz évvel, 1624 augusztusában találták meg a
barlangja falára írt következő szöveget: 'Én, Rozália, Sinibaldinak,
Quisquina és Rose urának leánya, elhatároztam, hogy az én Uram, Jézus
Krisztus szeretetéből ebben a barlangban lakom.'
A szent halálát követően nem sokkal már el is kezdődtek a csodák, s a
palermóiak gyakran imádkoztak hozzá közbenjárását kérve. Egyik fő
csodatevése egy pestisjárvány megszűnése volt, mikor csontjait a
városban körbevitték. A palermói katedrálisban Szent Rozália
tiszteletének ugyancsak számos jelét láthatjuk. Rozália tiszteletét
Eszterházy Pál nádor plántálta Grácon át hazánkba, amikor a Fraknó vára
mellett húzódó hegység legmagasabb csúcsára építtetett (1666) Rozáliának
szentelt kápolnát. Később aztán az egész hegységet szentünkről nevezték
el. Rozália a katolikus barokk népéletnek egyik legjellegzetesebb
alakja, az egykorú járványos betegségek kiemelkedő hazai védőszentje.
Példája: az ima és önmegtagadás teszi az embert Jézushoz hasonlóvá!
Példája: az ima és önmegtagadás teszi az embert Jézushoz hasonlóvá!
Forrás ~ Internet