'Vagy Istennel, vagy Istenről beszélt'
Olyan nagy életszentség jellemezte Domonkost, és Isten iránt akkora
buzgóságot tanúsított, hogy ez bizonyságul szolgált mindenki előtt: ő az
istentisztelet és a kegyelem kiváltságos embere. Lelkierejének
egyensúlyát semmi sem ingatta meg, csak a mások iránti részvét és segítő
könyörület rendítette meg. Mivel pedig az örvendező szív megvidámítja
az ember arcát, ezért a külsején is megnyilvánuló jósága és vidám
tekintete tanúskodott a belső ember tökéletes összeszedettségéről.
Szavában és cselekedetében mindenütt evangéliumi emberként jelent meg.
Nappal senki sem volt nála szívesebb és kedvesebb a testvérekhez és
társaihoz. Éjszaka viszont senki sem volt olyan kitartó a virrasztásban
és imádságban, mint ő. Ritkán beszélgetett, s akkor is vagy Istennel
beszélt az imádságban, vagy Istenről beszélt másoknak. Erre buzdította
testvéreit is.
Állandóan azt a külön kegyelmet kérte magának Istentől: ajándékozza meg
őt olyan igazi szeretettel, hogy hathatósan tudja munkálni és irányítani
az emberek üdvösségét. Meg volt ugyanis győződve arról, hogy csakis
akkor lesz igazán Krisztus testének tagja, ha minden erejével úgy
szenteli magát a lelkek megmentésére, mint ahogy a mindenek Üdvözítője,
Jézus Krisztus is egészen feláldozta magát a mi üdvösségünkért. Ennek a
munkának a végzésére alapította meg isteni sugallatra a Prédikáló
Testvérek Rendjét.
Élőszóval és leveleiben is gyakran buzdította arra rendi testvéreit,
hogy állandóan tanulmányozzák az ó- és újszövetségi Szentírást. Mindig
magával vitte Máté evangéliumát és Szent Pál leveleit. Annyit
foglalkozott velük, hogy szinte könyv nélkül tudta az egészet.
Kétszer vagy háromszor is püspökké választották, de egyszer sem fogadta
el. Jobban szeretett a szegénységben együtt élni testvéreivel, mint
bármely püspöki székben ülni. A szüzesség erényét haláláig sértetlenül
megőrizte.
Arra vágyakozott, hogy Krisztus hitéért megostorozzák,
darabokra marcangolják, és így haljon meg. IX. Gergely pápa e szavakkal
tett róla tanúságot: 'Olyan embernek ismertem, mint aki mindenben
követte az apostolok életmódját. Semmi kétségem sincs afelől, hogy a
mennyben részesült is az apostolok dicsőségében.'
A domonkos rend történetére vonatkozó különféle iratokból
Forrás ~ Internet
