'Aki mindvégig kitart, az üdvözül'
Valahányszor bármiféle szorongatást vagy nyomorúságot szenvedünk, ezek a
mi számunkra intelmek és ugyanakkor okulásunkra is vannak. Mert maga a
Szentírás sem ígér itt nekünk békességet, biztonságot és nyugalmat, sőt
ellenkezőleg: szorongattatásokról, üldöztetésekről és botrányokról is
tesz említést az evangélium, de aki mindvégig kitart, az üdvözül (Mt 24,13). Kérdezhetnénk, hogy valamikor is mi volt a jó ebben a földi
életben, kezdve az első embertől, akitől a halált örököltük, aki miatt
az ősi bűn átka szállt ránk, amelytől Krisztus Urunk szabadított meg
minket?
Tehát nem szabad zúgolódnunk, testvérek, mint néhányan zúgolódtak,
ahogyan említi az Apostol, és ezért kígyók pusztították el őket (1 Kor
10,9). Ugyan mi is lenne az az egészen különös megpróbáltatás, amelyet
most az emberiség elszenved, és atyáink el ne szenvedték volna? Vagy
amikor mi szenvedünk, gondolunk-e arra, hogy ők is ugyanúgy szenvedtek?
És találsz majd olyan embereket is, akik a saját koruk ellen zúgolódnak,
és azt mondogatják, hogy atyáink kora volt a jó. Mi történnék akkor, ha
visszajöhetne atyáink korszaka, nemde ők akkor is zúgolódnának? Azért
gondolod, hogy jók voltak azok az elmúlt idők, mert azok nem a te korod,
és ezért tartod őket jónak.
Ha már megszabadultál az ősi bűn átkától, ha már hiszel Isten Fiában, és
ha már eljutottál a Szentírás ismeretére és jártas is vagy benne, akkor
csodálkozom, ha úgy gondolod, hogy Ádám boldog időket látott. A te
szüleid is Ádám örökségét hordozták. Arról az Ádámról mondom ezt, akiről
így beszél a Szentírás: Arcod verítékével eszed kenyeredet és majd
műveled azt a földet, amelyből lettél, az pedig tövist és bojtorjánt
terem számodra (Ter 3,19).
Ádám ezt érdemelte, ezt nyerte el, Isten
igazságos ítélete folytán erre a sorsra jutott. Ezek után hogyan
gondolhatod azt, hogy az elmúlt idők jobbak lettek volna, mint a tied?
Az első Ádámtól egészen a mai emberig munka, veríték, tövis és bojtorján
az ember osztályrésze. Hát elfelejtetted a vízözön tragédiáját?
Elfelejtetted talán az éhség és a háborúk gyötrelmes időszakait? Ezeket
azért is írták le, hogy mi se zúgolódjunk Isten ellen a jelen élet
viszontagságai között.
Tehát bizony rettenetes idők voltak azok. Nemde mindnyájan megrendülünk,
ha ezeket halljuk vagy olvassuk? Tehát minden okunk megvan arra, hogy
inkább örvendezve adjunk hálát, és ne zúgolódjunk a mi életünk idején
történt események miatt.
Szent Ágoston püspök beszédeiből
Forrás ~ Internet