'Akik távol vannak, akár akarják, akár nem, a mi testvéreink'
Testvéreim! Leginkább arra a szeretetre buzdítunk titeket, amely nemcsak
egymásra, hanem azokra is kiterjed, akik távol vannak. Akár a
pogányokra, akik még nem hisznek Krisztusban, akár a tőlünk
elszakadtakra, akik Főnket elismerik, de testétől távol vannak. Érezzünk
fájdalmat miattuk, testvérek, úgy mint testvéreink felett. Akár
akarják, akár nem akarják, a mi testvéreink ők. Csak akkor szűnnének meg
testvéreink lenni, ha felhagynának azt mondani: Mi Atyánk (Mt 6, 9).
A Próféta egyesekről így szólt: Azoknak, akik azt mondják nektek: 'Nem
vagytok a mi testvéreink' mondjátok: - Testvéreink vagytok' (Iz 66, 5 a
LXX szerint). Nézzetek körül, vajon kikről mondhatta ezt? Vajon a
pogányokról? Nem, hiszen a Szentírás és az egyházi szóhasználat szerint
ezeket nem nevezzük testvéreknek. Vajon a zsidókról, akik nem hittek
Krisztusban?
Olvassátok az Apostolt és lássátok, hogy amikor 'testvért' mond minden
hozzáadás nélkül, csak a keresztényeket érti ez alatt: Miért ítéled el
tehát testvéredet, vagy miért nézed le testvéredet? (Róm 14,10) És más
helyen így szól: Ti igazságtalanságot követtek el, és kárt okoztok,
méghozzá testvéreiteknek (vö. 1 Kor 6,8).
Azok tehát, akik ezt mondják: 'Nem vagytok a mi testvéreink',
pogányoknak mondanak minket. Ezért akarnak tehát minket újrakeresztelni,
mondván, hogy amit ők adnak, az nincs meg nekünk. Ebből nyilvánvaló a
tévedésük, midőn tagadják, hogy mi az ő testvéreik lennénk.
De miért
mondja nekünk a Próféta: Mondjátok nekik: 'Testvéreink vagytok', hacsak
nem azért, mivel mi elismerjük bennük a keresztséget, amelyet nem
kívánunk megismételni náluk? Ők ugyanis amikor nem ismerik el a mi
keresztségünket, tagadják, hogy testvérek vagyunk. Mi viszont elismerve a
mienket, nem követeljük az ő keresztségük megismétlését, mert azt
mondjuk nekik: Testvéreink vagytok.
Mondják csak ők: 'Mit kerestek minket, mit akartok tőlünk?' Azt feleljük
erre: Testvéreink vagytok. Ők azt mondják: 'Menjetek tőlünk, nincs
veletek közös ügyünk.' Nekünk viszont van veletek közös ügyünk: egy
Krisztusban hiszünk, tehát egy testben egy Fő alatt kell lennünk.
Testvérek! Esküvel kérünk titeket a szeretet belső érzése által, a mi
Urunk, Jézus Krisztus által, akinek kenyere megerősít minket, akinek
teje táplál minket, a szelídsége által, esküvel kérünk titeket, hogy
szeretetetek belső érzéseivel könyörögjetek Istennél érettük. Itt van
ugyanis az ideje, hogy igen nagy szeretetet tanúsítsunk velük szemben,
túláradó irgalommal könyörögjünk értük Istennél, hogy végre megadja
nekik a tisztánlátást, hogy észre térjenek és meglássák, hogy semmijük
sincs, amikor az igazság ellen beszélnek.
Nem maradt nekik más, mint
csak a heveskedés, amely annál erőtlenebb, minél erősebbnek érzi magát. Könyörögjetek a betegekért, a testileg bölcsekért, az állatiasságban,
testiségben levőkért, de mégis csak testvéreinkért, akik ugyanazon
szentségeket ünneplik, még ha nem is velünk együtt, de mégis
ugyanazokat. Akik ugyanazt az Áment válaszolják, még ha nem is velünk
együtt, de mégis ugyanazt.
Szent Ágoston püspök zsoltármagyarázataiból
Forrás ~ Internet
