EVANGÉLIUMI ELMÉLKEDÉS
2016. február 11. – Csütörtök
Amikor Péter apostol megvallotta, hogy Jézus a Messiás, akkor az Úr így szólt a tanítványokhoz: 'Az Emberfiának sokat kell szenvednie: a vének, a főpapok és az írástudók elutasítják, megölik, de harmadnapra feltámad. 'Majd így szólt mindnyájukhoz: 'Aki utánam akar jönni, tagadja meg magát, vegye föl mindennap a keresztjét, és úgy kövessen engem! Mert aki meg akarja menteni életét, elveszíti azt. De aki elveszíti életét énmiattam, megmenti azt. Mit használ az embernek, ha a egész világot megnyeri is, önmagát azonban elveszíti, és romlásba dönti?' Lk 9,22-25
Elmélkedés:
Böjt, imádság és jócselekedetek. E három szót ízlelgetjük a nagyböjt elején. Tegnap megtartottuk a hamvazószerdai szigorú böjtöt. A többség valószínűleg az Egyház által ajánlott módon: háromszori étkezés, de csak egyszeri jóllakás, mindez húsétel nélkül. Néhányan talán még ennél is szigorúbban, csupán kenyeret és vizet fogyasztva ezen a napon. Egyesek könnyebben, mások talán nehezebben viselték, de azért ők is túlélték. Holnap, pénteken ismét böjti és bűnbánati nap van. Talán már tervezgetjük, hogy milyen böjtöt vállalunk magunkra az idei nagyböjtben, milyen ételt vonunk meg magunktól. Emellett azt is átgondoljuk, hogy miként szeretnénk megújítani imaéletünket. És remélhetőleg egy-egy gondolat már azzal kapcsolatban is felvillan fejünkben, hogy kikkel tudnánk valamilyen jót cselekedni. Böjt, imádság és jócselekedetek. Önként vállaljuk ezeket, mindenki lelki beállítottsága és lehetőségei szerint. Ezek mellett a nagyböjtben sokat találkozunk még a szenvedés, a betegség, a kereszthordozás gondolatával. Krisztus szenvedésére emlékezvén ki ne gondolna az emberi szenvedésekre? A szenvedést már nem önként vállalja az ember. A sors, az élet, az idő méri ránk - gondolják sokan. Istentől kapjuk - mondják mások. Büntetésként vagy próbatételként. Jézus azt ajánlja, hogy vegyük fel keresztünket és így kövessük őt. A szenvedést, a betegséget nem kell keresnünk és nem kell kérnünk, enélkül is elér minket. Rajtunk múlik, hogy kelletlenül elszenvedjük vagy elfogadjuk és az Úrral együtt hordozzuk. Ma meglátogatok egy beteget vagy imádkozok a betegekért.
© Horváth István Sándor
Imádság:
Előtted, Uram, bűnös és por vagyok: irgalmadból élek, neked köszönhetek mindent; alárendelem magam neked, hagyom, hogy fájdalmaid és szenvedéseid teljesen átalakítsanak; teljes engedelmességben és akaratodhoz simulva hagyatkozom terád.
