EVANGÉLIUMI ELMÉLKEDÉS
A hegyi beszédben Jézus így szólt tanítványaihoz: Ha igaz voltotok
nem múlja felül az írástudókét és a farizeusokét, nem juthattok be a
mennyek országába. Hallottátok, hogy a régieknek ezt mondták: 'Ne ölj!'
Aki öl, méltó az ítéletre. Én viszont azt mondom nektek, hogy méltó az
ítéletre mindaz, aki haragszik testvérére. Aki azt mondja testvérének: 'Te esztelen!', méltó a főtanács ítéletére. Aki pedig azt mondja: 'Te
istentelen!', méltó a kárhozat tüzére. Ha tehát ajándékot akarsz az
oltáron felajánlani, és ott eszedbe jut, hogy testvérednek valami
panasza van ellened, hagyd ott ajándékodat az oltár előtt, s menj, előbb
békülj ki testvéreddel. Csak azután térj vissza, hogy bemutasd
áldozatodat! Ellenfeleddel szemben légy békülékeny, amikor még úton vagy
vele, nehogy átadjon a bírónak, a bíró pedig a börtönőrnek, és a
börtönbe vessenek. Bizony, mondom neked, ki nem jössz onnan, míg az
utolsó garast is meg nem fizeted.
A nagyböjti időszaknak egyaránt kell szolgálnia az Istennel és az
embertársainkkal való kapcsolatunk, magatartásunk megújítását. Erre
figyelmeztet a mai evangéliumi részlet, amelyben Jézus a békülékeny
lelkületet ajánlja tanítványai számára. Embertársunk iránti haraggal a
szívünkben nem méltó Isten elé állni. Ennek fényében úgy tekinthetünk a
böjtre, mint olyan cselekedetre, amely meghozza szívünk és lelkünk
békességét, a kiengesztelődést Istennel és a felebaráttal. A békétlenség
sok esetben a mértéktelenségből fakad, abból, hogy nem tudunk uralkodni
önmagunkon. A böjt segít minket abban, hogy fegyelmezzük magunkat és
uralkodjunk ösztöneinken. A böjt során felvesszük a küzdelmet káros
szenvedélyeinkkel és helytelen gondolatainkkal.
A mai napon tudatosan odafigyelek arra, hogy békesség töltsön el. Nem veszítem el türelmemet, nem jövök könnyen indulatba, mellőzöm a felesleges sietséget. Nem szakítom félbe azt, aki hosszasan meséli nekem örömét vagy gondját, s olyan dolgokra is találok időt, amire máskor csak nehezen. Nem mérgelődök azon, ha valamiről lemaradtam, mert a gondviselő Isten nem felforgatni akarja életemet, hanem megtanít a békességre, melyből türelem fakad. És ha eltölt Isten békéje, akkor ezt a nyugalmat tudom sugározni a körülöttem lévők felé.
© Horváth István Sándor
A mai napon tudatosan odafigyelek arra, hogy békesség töltsön el. Nem veszítem el türelmemet, nem jövök könnyen indulatba, mellőzöm a felesleges sietséget. Nem szakítom félbe azt, aki hosszasan meséli nekem örömét vagy gondját, s olyan dolgokra is találok időt, amire máskor csak nehezen. Nem mérgelődök azon, ha valamiről lemaradtam, mert a gondviselő Isten nem felforgatni akarja életemet, hanem megtanít a békességre, melyből türelem fakad. És ha eltölt Isten békéje, akkor ezt a nyugalmat tudom sugározni a körülöttem lévők felé.
© Horváth István Sándor
II. János Pál pápa