EVANGÉLIUMI ELMÉLKEDÉS
Jézus egy lakomán így korholta a farizeusokat: 'Jaj nektek, akik
síremléket építetek azoknak a prófétáknak, akiket a ti atyáitok
megöltek! Ezzel is csak azt igazoljátok, hogy helyeslitek atyáitok
cselekedeteit, és egyetértetek velük: azok megölték őket, ti meg sírt
készítetek nekik. Nem hiába mondja Isten bölcsessége: Prófétákat és
apostolokat küldök hozzájuk. Némelyeket közülük megölnek, másokat
üldözni fognak. E nemzedéknek számot kell adnia minden próféta véréről,
amelyet kiontottak a világ kezdetétől, Ábel vérétől egészen Zakariás
véréig, akit az oltár és a templomépület között megöltek. Igenis, mondom
nektek: felelősségre vonják mindezért ezt a nemzedéket. Jaj nektek,
törvénytudók! Lefoglaltátok a tudás kulcsát. Magatok nem mentetek be
vele, az odaigyekvőket pedig megakadályozzátok.' Amikor ezeket elmondta
nekik, az írástudók és a farizeusok nagy felháborodásukban különféle
kérdésekkel kezdték faggatni. Azon fondorkodtak, hogy rajtakapják valami
olyan kijelentésén, amellyel vádolhatják.
A mai evangéliumi részben is egy olyan beszédet hallunk Jézustól,
amely a farizeusoknak szól. Ne gondoljuk azt, hogy Jézus mindenképpen
bántani vagy megsérteni akarja őket, inkább figyelmeztetések ezek.
Figyelmezteti őket arra, hogy a kisebb törvények aprólékos és szigorú
megtartása nem helyettesíti a legfőbb törvény megtartását, azaz a
szeretet és az igazságosság gyakorlását. Enyhe utalást érezhetünk Jézus
szavaiban arra, hogy senki sem menekülhet be az imádság vagy a
szertartások várába azért, hogy ezekre hivatkozva ne törődjön
embertársaival.
Másrészt Jézus figyelmezteti a farizeusokat és az írástudókat, hogy ne essenek ugyanabba a hibába, mint elődeik, akikhez Isten hiába küldte el a prófétákat, ők nem szívlelték meg ezeket az Istentől jövő figyelmeztetéseket és a küldöttek életére törtek. Az Úr figyelmeztetése hiábavalónak tűnik, mert önteltségükben nem veszik észre saját hibáikat, sőt egyre inkább fokozódik haragjuk Jézus ellen. Végül ők is elkövették a visszautasítás bűnét, ugyanabba a hibába estek, mint atyáik és Jézus halálát akarták.
Hogyan fogadom Isten küldötteit? Hogyan hallgatom nekem szóló üzenetét? Kész vagyok-e életemet szándéka szerint alakítani? Jézus bűnbánatra hívó szava nekem szól. A vallási előírások megtartásán túl törekszem-e embertársaim segítésére és a szeretet mindennapi gyakorlására?
© Horváth István Sándor
Másrészt Jézus figyelmezteti a farizeusokat és az írástudókat, hogy ne essenek ugyanabba a hibába, mint elődeik, akikhez Isten hiába küldte el a prófétákat, ők nem szívlelték meg ezeket az Istentől jövő figyelmeztetéseket és a küldöttek életére törtek. Az Úr figyelmeztetése hiábavalónak tűnik, mert önteltségükben nem veszik észre saját hibáikat, sőt egyre inkább fokozódik haragjuk Jézus ellen. Végül ők is elkövették a visszautasítás bűnét, ugyanabba a hibába estek, mint atyáik és Jézus halálát akarták.
Hogyan fogadom Isten küldötteit? Hogyan hallgatom nekem szóló üzenetét? Kész vagyok-e életemet szándéka szerint alakítani? Jézus bűnbánatra hívó szava nekem szól. A vallási előírások megtartásán túl törekszem-e embertársaim segítésére és a szeretet mindennapi gyakorlására?
© Horváth István Sándor
Uram, tégy engem békéd eszközévé. Hadd vigyem a szeretetet, ahol a
gyűlölet uralkodik, a megbocsátást oda, ahol a vétek él. Hogy egyességre
hozzam azokat, akik széthúzásban élnek, s az igazságot vigyem oda, ahol
a tévely az úr. Hadd vigyem a hitet, hogy szétoszlassam a sötétséget, s
az örömöt vigyem oda, ahol szenvedés az élet.
Assisi Szent Ferenc
Assisi Szent Ferenc