EVANGÉLIUMI ELMÉLKEDÉS
Egyik beszéde alkalmával meghívta Jézust egy farizeus, hogy étkezzék
nála. Ő el is ment, és asztalhoz telepedett. Amikor a farizeus látta,
hogy Jézus étkezés előtt nem mosott kezet, megütközött rajta. Az Úr
ekkor így szólt hozzá: 'Ti, farizeusok, tisztán tartjátok ugyan a pohár
és a tál külsejét, de belül tele vagytok rablással és gonoszsággal.
Esztelenek! Hát nem az alkotta a belsőt, aki a külsőt is? Adjátok inkább
oda a rászorulóknak azt, amitek van, és akkor majd mindjárt tiszták
lesztek egészen!'
Az ószövetségi időkben számos törvény szabályozta a zsidó emberek
életét. Mindenki meg volt róla győződve, hogy a törvények Istentől
származnak és az ő akaratát közvetítik. A hívő ember életében
tulajdonképpen minden erről szól: hogyan lehet Isten akarata szerint
élni. Az évszázadok során azonban az eredeti isteni törvényekhez olyan
szabályokat is fűzött a farizeusi gyakorlat, amelyek mögött már nem volt
fontos az isteni akarat. Sok tisztasági törvény ilyennek számított
Jézus korában s ezt ő szóvá is tette. A kiüresedett törvények megtartása
helyett Jézus az irgalmasság gyakorlását ajánlja, mint olyan
cselekedetet, amelyet Isten mindenkitől megkíván.
Jézus farizeusokkal való találkozásai és beszélgetései újra és újra világossá teszik számunkra, hogy a különféle törvények és vallási előírások megtartása nem elegendő. Nem az edények tisztaságával kell elsősorban törődni, hanem a szív tisztaságával. Az erkölcsi tisztaságot nem a szabályok aprólékos betartása biztosítja, hanem a szívünk szándéka. Az ember egyik szívből jövő jócselekedete az adakozás, amely az erkölcsi élet lényegéhez tartozik. Akinek van valamije, annak meg kell a javait osztania a nélkülözőkkel. Az adakozással Isten jóságát utánozzuk, aki önmagát adta nekünk.
Az adományozás és felebarátaink megsegítése azt jelzi, hogy az isteni irgalom ma is jelen van a világban.
© Horváth István Sándor
Jézus farizeusokkal való találkozásai és beszélgetései újra és újra világossá teszik számunkra, hogy a különféle törvények és vallási előírások megtartása nem elegendő. Nem az edények tisztaságával kell elsősorban törődni, hanem a szív tisztaságával. Az erkölcsi tisztaságot nem a szabályok aprólékos betartása biztosítja, hanem a szívünk szándéka. Az ember egyik szívből jövő jócselekedete az adakozás, amely az erkölcsi élet lényegéhez tartozik. Akinek van valamije, annak meg kell a javait osztania a nélkülözőkkel. Az adakozással Isten jóságát utánozzuk, aki önmagát adta nekünk.
Az adományozás és felebarátaink megsegítése azt jelzi, hogy az isteni irgalom ma is jelen van a világban.
© Horváth István Sándor
Mária, az Egyház Anyja, az evangelizáció Csillaga járjon velünk az
úton, ahogy Pünkösd napján is ott állt a tanítványok mellett. Bizalommal
fordulunk hozzá, hogy az Ő közbenjárására az Úr adja meg nekünk a
kitartás ajándékát a missziós munkában, amely az egész egyházi közösség
ügye.
Szent II. János Pál pápa
Szent II. János Pál pápa