EVANGÉLIUMI ELMÉLKEDÉS
Jézus szombatonként a zsinagógában tanított. Volt ott egy asszony,
akit a betegség lelke már tizennyolc éve hatalmában tartott. Annyira
meggörnyedt, hogy egyáltalán nem tudott felegyenesedni. Amikor Jézus
meglátta, magához hívta, és így szólt hozzá: 'Asszony, megszabadultál
betegségedtől.' Közben rátette a kezét. Az rögtön felegyenesedett, és
dicsőítette az Istent. A zsinagóga elöljárója méltatlankodott azért,
hogy Jézus szombaton gyógyított, és a sokasághoz fordult: 'Hat napotok
van a munkára. Akkor jöjjetek gyógyulást keresni, ne szombaton!' Jézus
feléje fordult, és megfelelt neki: 'Képmutatók! Van-e köztetek egy is,
aki nem oldja el a jászoltól ökrét vagy szamarát szombati napon, hogy
megitassa? Ábrahámnak ezt a lányát pedig a sátán tartotta megkötözve
immár tizennyolc éve. Nem kellett-e őt feloldani kötelékétől akár
szombaton is?' Ellenfelei e szavakra szégyenükben elpirultak. A nép
pedig örvendezett, hogy Jézus ilyen csodát művelt.
Szent Lukács evangélista – annak ellenére, hogy ő maga orvos volt –
nem nevezi meg pontosan az asszony betegségét. Leírásából, amely szerint
az asszony 'annyira meggörnyedt, hogy egyáltalán nem tudott
felegyenesedni' (Lk 13,11), arra következtethetünk, hogy valamiféle
bénulás vagy idegbecsípődés lehetett a baja. De talán nem is ez a
lényeg, hiszen az orvos evangélista sem ennek szentel figyelmet. Az
biztos, hogy komoly betegségről van szó, amely igen régóta, 18 éve tart.
A komoly betegségtől megszabadító csodának természetesen a gyógyult örülhetett a legjobban, de a nép is csatlakozott öröméhez. Jézus ellenfelei élükön a zsinagóga elöljárójával viszont rosszallásukat fejezik ki, munkának minősítve a csodatételt, mert az Úr szombaton, a nyugalom és a pihenés napján gyógyított.
Ellenfeleit megszégyenítő válaszában Jézus rávilágít arra, hogy a szombatra vonatkozó törvények nem korlátozhatják abban, hogy az emberek érdekében csodákat tegyen, amelyek Isten országának a jelei. Jézus tettei sokkal inkább megfelelnek Isten szándékainak és szolgálják az emberek érdekeit, mint a szombati pihenésre vonatkozó parancsok. Jót tenni minden helyzetben, megmenteni a bajban lévő embert, irgalmasságot gyakorolni vele: ez Isten szándéka. Milyen törvény az, amely bárkit is megakadályoz abban, hogy jót tegyen? Jónak nevezhető egyáltalán az ilyen törvény? Keressük minden helyzetben Isten szándékait!
© Horváth István Sándor
A komoly betegségtől megszabadító csodának természetesen a gyógyult örülhetett a legjobban, de a nép is csatlakozott öröméhez. Jézus ellenfelei élükön a zsinagóga elöljárójával viszont rosszallásukat fejezik ki, munkának minősítve a csodatételt, mert az Úr szombaton, a nyugalom és a pihenés napján gyógyított.
Ellenfeleit megszégyenítő válaszában Jézus rávilágít arra, hogy a szombatra vonatkozó törvények nem korlátozhatják abban, hogy az emberek érdekében csodákat tegyen, amelyek Isten országának a jelei. Jézus tettei sokkal inkább megfelelnek Isten szándékainak és szolgálják az emberek érdekeit, mint a szombati pihenésre vonatkozó parancsok. Jót tenni minden helyzetben, megmenteni a bajban lévő embert, irgalmasságot gyakorolni vele: ez Isten szándéka. Milyen törvény az, amely bárkit is megakadályoz abban, hogy jót tegyen? Jónak nevezhető egyáltalán az ilyen törvény? Keressük minden helyzetben Isten szándékait!
© Horváth István Sándor
Drága Jó Istenem, Hálát adok életem minden pillanatáért, Épségemért
és egészségemért, És mindazért, amivel megajándékoztál. Add, hogy ezután
is törvényeid szerint éljek, Hogy ezáltal a Mennyországba jussak.