EVANGÉLIUMI ELMÉLKEDÉS

 

2014. szeptember 5. – Péntek

Egy alkalommal a farizeusok és írástudók így szóltak Jézushoz: János tanítványai gyakran böjtölnek és imádkoznak, és ugyanígy a farizeusok tanítványai is; a tieid azonban csak esznek-isznak. Jézus így felelt nekik: Csak nem foghatjátok böjtre a násznépet, amíg vele van a vőlegény? Eljön az idő, amikor elviszik a vőlegényt: akkor majd böjtölnek. Példabeszédet is mondott nekik: Senki sem hasít ki új ruhából foltot, hogy ócska ruhára tegye. Hiszen így az újat is elszakítja, és az ócska ruhára sem illik az új folt. Senki sem tölt új bort régi tömlőkbe, mert az új bor szétszakítja a tömlőket; a bor kiömlik, és a tömlők is tönkremennek. Az új bor új tömlőbe való: akkor mindkettő megmarad. Aki óbort iszik, nem kívánja az újat, mert azt mondja: Jobb az óbor.

Lk 5,33-39
 
Elmélkedés:

Hagyományaink tisztelete, az elődeink által fontosnak tartott értékek megőrzése elengedhetetlen életünkben. A mások által megszerzett tapasztalatok sokat segíthetnek abban, hogy életünk helyes irányba haladjon. A kitaposott úton való járás nagyobb biztonságot ad nekünk, s szívesebben kerüljük az ismeretlen, bizonytalan utakat. Ugyanakkor él bennünk az új dolgok felfedezésének vágya is, hiszen a hagyományokhoz való túlzott ragaszkodás korlátozná előrehaladásunkat és fejlődésünket. Könnyen belátjuk, hogy nem tagadhatjuk meg a régit, s nem zárkózhatunk el az új dolgoktól sem, de a helyes arány megtalálása már nem könnyű. Nehéz eldönteni, hogy mihez érdemes a régiből ragaszkodnunk, s mi az, amit már elhagyhatunk, valamint mely új dolgok szolgálnak a javunkra, s melyeket nem érdemes még kipróbálnunk sem.
Jézus hasonlatai a mai evangéliumban az új és régi ruháról, foltról, borról és a bor tárolására szolgáló tömlőről az általa hirdetett és elhozott új rendet állítják szembe a régi törvényekkel. A lelki megújulást kéri tőlünk az Úr. Be kell látnunk, hogy a fásultság, a rutinszerűség, a tompultság a lelkünkre nehezedik időnként. Hozzon számunkra élénkülést, megújulást, megerősödést, buzgóságot, lelkesedést a Szentlélek! De ne azért kérjem a Szentlelket, hogy magasabb lelki állapotba kerüljek, hanem hogy Isten ügyéért tudjak lelkesedni és másokat tudjak segíteni a lelki előrehaladásban!
© Horváth István Sándor

 

Imádság:
Köszönjük, Istenünk, hogy Krisztus által felkaroltál és magadhoz emeltél bennünket, akik eltávolodtunk Tőled. Te mindig utánunk jössz kegyelmeddel, szereteteddel megelőzöl minket: Bárcsak méltók lehetnénk a Te szeretetedre!