EVAGÉLIUMI ELMÉLKEDÉS
Az utolsó vacsorán mondott beszédében Jézus így szólt
tanítványaihoz: „Békességet hagyok rátok. Az én békémet adom nektek. Nem
úgy adom, ahogy a világ adja nektek. Ne nyugtalankodjék szívetek, és ne
csüggedjen! Hiszen hallottátok, hogy azt mondtam: Elmegyek, de
visszajövök hozzátok. Ha szeretnétek engem, örülnétek annak, hogy az
Atyához megyek, mert az Atya nagyobb nálam. Előre megmondtam nektek,
mielőtt megtörténnék, hogy ha majd bekövetkezik, higgyetek. Már nem
sokat beszélek veletek, mert jön a világ fejedelme. Rajtam ugyan nincs
hatalma; hogy azonban megtudja a világ, hogy szeretem az Atyát: úgy
cselekszem, amint az Atya meghagyta nekem.”
Az evangéliumok figyelmes olvasása megláttatja velünk, hogy az igazi
béke Krisztus győzelmének jele. Ott van békés állapot, ahol Jézus győz.
A meggyógyított betegeknek azt mondja, hogy menjenek békével. A béke
itt annak a jele, hogy Jézus győzött a testi betegség felett. Amikor
megbocsátja a bűnöket, akkor szintén békével küldi el a megtérőket. A
béke tehát itt is győzelem, diadal a bűn felett. A szentgyónás végén a
pap ezzel bocsátja el a megtérőt: „Isten megbocsátotta bűneidet, menj
békével.” Itt is Krisztus győzelmét jelzi a béke. Az sem véletlen, hogy a
feltámadt Jézus így köszönti tanítványait: „Békesség nektek!” A béke
itt a halálon győzedelmeskedő Krisztus jele. A krisztusi békében való
részesedés számomra annak a jele, hogy nem a rossz és a bűn, hanem Jézus
győz a szívemben.
A mai evangéliumban ezt olvassuk: „Békességet hagyok rátok. Az én
békémet adom nektek” (Jn 14,27). E kijelentés az utolsó vacsorán hangzik
el Jézustól. Amit a következő órákban, napokban megtapasztalnak az
apostolok, az békének egyáltalán nem nevezhető. Katonák vonulása az
Olajfák hegyén, Jézus erőszakos elfogása és elhurcolása, többszöri
kihallgatása, bántalmazása és elítélése, aligha békés hangulatban
történt mindez. A keresztúton vagy a Golgota hegyén kinek a szívében
uralkodott békesség?
Miért beszél Jézus a békéről? Szavaival előrevetíti feltámadását,
győzelmét a halál felett. Mert az emberi gyűlölet tombolásának napjai
után a Feltámadott elhozza a békességet.
© Horváth István Sándor
Uram, te újra meg újra hangsúlyozod, hogy minden lehetséges annak,
aki hisz. Ha megvizsgáljuk, melyik a legnagyobb, a neked leginkább
tetsző erény, azt látjuk, hogy a hit. Igen, ennek ereje által készülünk
fel arra, hogy belépjünk a Szentek Szentjébe. Hit nélkül, ó, dicsőség
Ura, nem tettél volna értünk csodákat. Mielőtt csodát műveltél volna,
azt akartad, hogy jóságoddal egyesítsük hitünket.