EVANGÉLIUMI ELMÉLKEDÉS
Abban az időben: Jézus magához hívta a tizenkettőt, és kettesével
elküldte őket, hatalmat adva nekik a tisztátalan lelkek felett.
Megparancsolta nekik, hogy az útra ne vigyenek semmit, csak vándorbotot:
sem kenyeret, sem tarisznyát, sem pénzt az övükben. Sarut kössenek, de
két ruhadarabot ne vegyenek magukra.
Azután így folytatta: „Ha valahol betértek egy házba, maradjatok ott addig, amíg utatokat nem folytatjátok. Ha valamely helységben nem fogadnak be és nem hallgatnak meg titeket, menjetek el onnét, s még a port is rázzátok le lábatokról, tanúbizonyságul ellenük.” Azok elmentek, s hirdették mindenkinek, hogy térjenek meg. Sok ördögöt kiűztek, és olajjal megkenve sok beteget meggyógyítottak.
Azután így folytatta: „Ha valahol betértek egy házba, maradjatok ott addig, amíg utatokat nem folytatjátok. Ha valamely helységben nem fogadnak be és nem hallgatnak meg titeket, menjetek el onnét, s még a port is rázzátok le lábatokról, tanúbizonyságul ellenük.” Azok elmentek, s hirdették mindenkinek, hogy térjenek meg. Sok ördögöt kiűztek, és olajjal megkenve sok beteget meggyógyítottak.
Az elmúlt napok evangéliumi szakaszai Jézus tevékenységét és annak
fogadtatását mutatták be. Tanítása és csodái miatt nagy tömegek
keresték, sokan hittel elfogadták örömhírét és hittel szemlélték
csodáit. De az evangélisták azt sem hallgatják el, hogy egyesek
elutasították és szembefordultak vele, erre volt példa a názáreti eset.
A mai evangélium arról szól, hogy Jézus elküldi a tanítványait, hogy az ő nevében folytassák mindazt, amit ő is tett. Vajon milyen érzésekkel indultak útra a tanítványok, akiket Jézus küldött? Talán egyrészt bizonytalanság és félelem lehetett bennük, hiszen semmit sem vihettek magukkal az útra. Legalábbis ezt gondoljuk mi, akik szinte mindent könnyebben megoldunk valamilyen eszköz segítségével. A Jézus által adott küldetés azonban más jellegű, a tanításhoz és a gyógyításhoz nem volt szükség eszközökre. Másrészt mindenképpen valamiféle magabiztosság lehetett a tanítványokban, hiszen látták, hogy milyen erő rejlik a Mester szavaiban és cselekedeteiben. S most ők Mesterük küldetésében indulnak el, hogy ugyanezt tegyék. Krisztus küldetésében járva az ő szavaiknak és tetteiknek is különleges hatása van. Missziós szolgálatuk nem hozott mindenkinél eredményt. Ugyanolyan elfogadással és elutasítással találkoztak útjuk során, mint Mesterük. Önmagamat teljesen Istenre bízva érdemes hirdetnem az örömhírt.
© Horváth István Sándor
A mai evangélium arról szól, hogy Jézus elküldi a tanítványait, hogy az ő nevében folytassák mindazt, amit ő is tett. Vajon milyen érzésekkel indultak útra a tanítványok, akiket Jézus küldött? Talán egyrészt bizonytalanság és félelem lehetett bennük, hiszen semmit sem vihettek magukkal az útra. Legalábbis ezt gondoljuk mi, akik szinte mindent könnyebben megoldunk valamilyen eszköz segítségével. A Jézus által adott küldetés azonban más jellegű, a tanításhoz és a gyógyításhoz nem volt szükség eszközökre. Másrészt mindenképpen valamiféle magabiztosság lehetett a tanítványokban, hiszen látták, hogy milyen erő rejlik a Mester szavaiban és cselekedeteiben. S most ők Mesterük küldetésében indulnak el, hogy ugyanezt tegyék. Krisztus küldetésében járva az ő szavaiknak és tetteiknek is különleges hatása van. Missziós szolgálatuk nem hozott mindenkinél eredményt. Ugyanolyan elfogadással és elutasítással találkoztak útjuk során, mint Mesterük. Önmagamat teljesen Istenre bízva érdemes hirdetnem az örömhírt.
© Horváth István Sándor
Atyánk! Itt vagyok szolgáltadra, a Te gyermeked, hogy rajtam
keresztül folytasd szereteted munkáját a világban azáltal, hogy Jézust
adod nekem, rajtam keresztül másoknak és az egész világnak. Imádkozzunk
egymásért, hogy Jézus szerethessen bennünk és általunk azzal a
szeretettel, mellyel az Atya szereti Őt.