EVANGÉLIUMI ELMÉLKEDÉS

2014. január 21. – Kedd

Egyszer, amikor az Úr szombaton vetések között járt, tanítványai útközben tépdesni kezdték a kalászokat. Ezért a farizeusok megszólították: „Nézd, olyat tesznek szombaton, amit nem szabad!” Jézus ezt felelte nekik: „Sohasem olvastátok, mit tett Dávid, amikor társaival együtt nélkülözött és éhezett? Abjatár főpap idejében bement az Isten házába, és megette a megszentelt kenyereket, és adott belőle társainak is, pedig ezeket a kenyereket csak a papoknak volt szabad megenniük.” Majd ezt mondta nekik: „A szombat van az emberért, nem az ember a szombatért. Azért az Emberfia ura a szombatnak is.”

[Mk 2,23-28]

Elmélkedés
A böjtről szóló vitát követően a farizeusok új témát találnak. Most azt nehezményezik, hogy Jézus tanítványai kalászokat szedtek szombati napon. Cselekedetükkel olyat tettek, amit a farizeusok munkának értékeltek, mert szombaton nem lett volna szabad a törvény szerint ilyet tenniük. Jézus természetesen jól ismeri a szombat megtartására vonatkozó mózesi törvényeket, mégsem ad igazat a farizeusoknak, hanem kijelenti, hogy az Emberfia ura a szombatnak, azaz felette áll a törvénynek.
Jézus arról tesz tanúságot, hogy a szombati napra vonatkozó emberi törvények felett áll, hiszen ő Isten. Ez azonban nyilvánvalóan csak az ő személyére vonatkozik. A tanítványok parancsszegésével kapcsolatban ugyanakkor rávilágít a szombati törvények eredeti értelmére, vagyis arra, hogy ezek az embert szolgálják, a heti pihenőnap nyugalmát biztosítják. Világos, hogy nem a törvények önkényes felülbírálásáról van szó, és nem is erre bátorít Jézus, hanem arról, hogy bizonyos esetekben, ha az ésszerűség ezt diktálja, az emberi szükségletek elébe kerülnek a törvények szószerinti megtartásának. Főként akkor igaz ez, amikor valakinek segítenünk kell. Keresztényként például a vasárnapi pihenőnapra hivatkozva nem tagadhatjuk meg senkitől sem a segítséget. Kövessük mindig lelkiismeretünk szavát! A helyes lelkiismeret az Isten által szívükbe írt törvény!
© Horváth István Sándor

ImádságÚr Jézus, köszönjük, hogy közöttünk való jelenléteddel ajándékozol meg. Utunkon erősítesz és bátorítasz. Add, hogy mélyen tudatában legyünk jelenlétednek. Küldő szavadra örömmel válaszoljunk minden cselekedetünkkel. Adj nekünk bölcsességet és alázatot, hogy felismerjük jelenlétedet.