AZ EGYSÉG LELKISÉGE ~ SZENTLÉLEK ~ CHIARA LUBICH

A fokoláre lelkiség egy újabb pontjának az elmélyítéséhez érkeztünk. Történetünk nagy főszereplője, ahogy Chiara Lubich nevezte Őt, a Szentlélek.

Kétségtelen, hogy a Szentlélekről elmondhatjuk, hogy az „ismeretlen Isten”. Sokat beszélnek róla, de valójában kevesen tudják, hogy ki Ő, hogyan működik, milyen szépségekkel és isteni fantáziával rendelkezik.

Chiara Lubich és első társnői számára sem mutatkozott meg közvetlenül, de már az első pillanattól kezdve érezték, hogy Ő az, aki működik a Mozgalom kezdeti lépéseiben és indíttatásaiban. Egy olyan Isten, aki rejtve maradt, aki gondosan rejtőzködött, megtanította, hogy mi a szeretet, hiszen Ő az, aki ezt megtestesíti. Ő a kommunikátor, a szeretet az Atya és a Fiú között, Ő az, Aki a „szelíd fuvallat”.

Chiara így ír erről: „Ebben az új életünkben napról napra tanúi lehettünk működésének, mely néha szelíd volt, néha erős, de előfordulhatott az is, hogy majdnem erőszakos, de ezt szinte észre sem vettük. Amikor azonban a Szeretet-Istent választottuk, amikor éreztük azt a fényt, amely az evangélium szavait érthetővé tette számunkra, amikor befogadtuk az elhagyott Jézusról szóló kinyilatkoztatást, amikor megtapasztaltuk az örömöt, a békét, a fényt a szívünkben, amikor éltük az új parancsolatot, akkor nem volt másról szó, mint a Szentlélek működéséről. Valójában az egész Mozgalom történetét újra írhatnánk úgy, hogy azt a Szentléleknek tulajdonítjuk. Csak most fedezzük fel igazán, hogy Ő volt egész kalandunk nagy főszereplője, aki mindent mozgatott.”

„Most, hogy megmutatta magát nekünk, hogy valójában ki is volt számunkra, fel tudjuk fedezni fénylő nyomait, állandó és kiszámíthatatlan beavatkozásának számtalan jelét. Az a belső hang, amely vezetett bennünket ezen az új úton, az a különös légkör, mely a találkozóinkat jellemezte, azok az energiák, melyek felszabadultak bennünk, megtisztítottak és megújítottak. Az az isteni alkímia, mely a fájdalmat szeretetté alakítja, a halál és feltámadás megtapasztalása volt. Mindezeknek és sok más meglevő jelenségnek is, melyek elkísértek bennünket történetünk során, csak egy nevük van. Ezt megtanultuk felismerni azért, hogy végtelen hálásak legyünk és érezzük magunkban a késztetést, hogy kérjük közbenjárását minden hétköznapi ügyünkben, a legegyszerűbbtől a legnagyobb, a legigényesebb ügyekig. A Szentlélek adta meg a bátorságot, hogy kiálljunk a tömegek elé, hogy otthagyjuk a hazánkat és hogy mindenféle nehézséggel és ellenségeskedéssel szembenézzünk, örömmel a szívünkben. De a legfontosabb, legradikálisabb. legjellegzetesebb hatása az volt, hogy képesek voltunk az egység kötelékeit létrehozni.”

„A Szentlélek az az ajándék, amit Jézustól kaptunk azért, hogy egy legyünk, mint ahogy Ő és az Atya egyek. Kétségtelen, hogy a Szentlélek jelen volt korábban is bennünk, mert keresztények voltunk, itt azonban egy új megvilágosodásról van szó, új módon mutatkozott meg bennünk. Egyfajta új Pünkösdben részesített bennünket, mindazokkal az egyházi mozgalmakkal együtt, akik megújítják az Egyház arcát.” 

Chiara Lubich életrajza

Chiara Lubich 1920-ban született Trentóban. 1943-ban alapította a Fokoláre Mozgalmat, amely a világ mintegy 200 országában terjedt el. Több mint 2 millióan követik, lelkisége pedig további 5 millió emberhez jut el. Chiara Lubich a meghívásoknak eleget téve bejárta az egész világot. Tizenkét díszdoktori címet és hasonló számú díszpolgárságot adományoztak neki, valamint hat nemzetközi díjjal tüntették ki. 2008. március 14-én hunyt el Rocca di Papában. 

 XXIII. János pápa 1962-ben, VI. Pál pedig 1964-ben jóváhagyta ezt a mozgalmat Mária Műve, ill. Fokolare Mozgalom néven. II. János Pál pápa szintén nagy rokonszenvvel viseltetett a Mozgalom és személyesen Chiara Lubich iránt.

A Fokolare mozgalom lelkisége lényegéből fakadóan közösségi és evangéliumi. A mozgalom tagjai átérzik, hogy az evangélium Jézus élő szava, az élet igéje, melynek megélésére minden nap törekednek. Ennek az életnek a középpontjában az evangélium szerint az egység áll. Az emberek közötti egységet Jézus teljesíti be, aki ígéretének megfelelően jelen van a testvérek között: "Ahol ketten vagy hárman összegyűlnek az én nevemben, ott vagyok közöttük" (Mt 18,20). Ez a kölcsönös szeretet egészen odáig megy, hogy készen vagyunk életünket adni egymásért, mivel Jézus halála a kereszten és Istentől való elhagyatottsága - "Istenem, Istenem, miért hagytál el engem?" - az emberek iránti szeretetének csúcsa. Egyszóval át kell alakítanunk szenvedéseinket győzelemmé, szeretettel fogadva minden fájdalmat, és egyesíteni azokat az Úr szenvedéseivel.

AZ Élet Igéje (más néven Életige)

Az Élet Igéje az adott hónapra kiválasztott szentírási rész, amelyhez Chiara Lubich, utóbbi időben pedig egy-egy munkatársa fűzött magyarázatot. Mindig a hónap valamelyik vasárnapjának szentmiséjén elhangzó szentírási részhez kapcsolódik, annak egy mondatáról szól. 86 nyelvre fordítják le, és kb. 14 millió emberhez jut el a sajtó, a rádió, a televízió és az internet segítségével. Alapgondolata: a Szentírás arra való, hogy szavait életre váltsuk. Ehhez ad ez az elmélkedés egyoldalnyi közérthető, gyakorlati segítséget. Ha egy teljes hónapon át minden nap ugyanazt a szentírási Igét éljük, ez hozzásegít ahhoz, hogy felfedezzük Isten Szavának gazdagságát, mélységét és az élet minden helyzetében átélhető frissességét, tápláló erejét.

Az Élet Igéje

„Íme, az Úr szolgálója vagyok, legyen nekem a Te igéd szerint.”
(Lk 1,38)

Isten ahogy Máriával tette előttünk is fel akarja fedni, amit rólunk tervez, meg akar ismertetni az igazi lényünkkel. Mintha így szólna hozzánk:

„Akarod, hogy belőled és egész életedből remekművet alkossak? Kövesd azt az utat, amelyet mutatok neked, és azzá válsz, aki mindig is voltál a szívemben. Mert én öröktől fogva elgondoltalak és szerettelek, kimondtam a nevedet. Azzal, hogy elmondom neked akaratomat, kinyilatkoztatom igazi énedet.”

Isten akarata tehát nem kényszer, amely korlátoz bennünket, hanem szeretetének, rólunk alkotott tervének a kinyilvánítása. Magasztos, mint Ő; vonzó és magával ragadó, mint az Ő arca: Isten önmagát ajándékozza nekünk. Akarata olyan, mint egy aranyszál, isteni vezérfonál, és át- meg átszövi földi és túlvilági életünket. Örökkévalóságtól örökkévalóságig ível: Isten elméjéből indul, végigvezet a földi életen, és a mennyországban folytatódik. Hogy terve a maga teljességében megvalósuljon, ahhoz Isten a beleegyezést kéri éntőlem és tetőled, ahogyan kérte Máriától. Csak így valósulhat meg az az ige, amelyet kimondott rólam és rólad. Ezért hozzánk is eljut a hívás, mint Máriához, hogy így válaszoljunk:

„Íme, az Úr szolgálója vagyok, legyen nekem a te igéd szerint.”

Természetesen nem mindig világos, hogy mi az Ő akarata. Ahogy Mária tette, kérnünk kell a fényt, hogy mi is megértsük, mit kíván tőlünk. Jól, teljesen nyitottan kell hallgatnunk Isten bennünk szóló hangjára. Ha szükséges, tanácsot kell kérnünk valakitől, aki segíteni tud. Ha viszont már megértettük az akaratát, mondjunk igent azonnal! Ha ugyanis felismerjük, hogy az Ő akarata a lehető legnagyobb és legjobb az életben, akkor majd nem beletörődéssel fogadjuk, amit meg kell tennünk, mint valami kötelességet, hanem örömmel, mint egy lehetőséget: így fogadjuk Isten akaratát, azt, hogy képesek vagyunk tenni, amit ő kíván, képesek vagyunk az ő tervei szerint élni, hogy megvalósuljon mindaz, amit elgondolt rólunk. Ez a legjobb és a legbölcsebb, amit tehetünk.
„Az Úr szolgálója vagyok” – Máriának ez a mondata egyben a mi szeretet-válaszunk is Isten szeretetére. Ezek a szavak tartanak meg, hogy forduljunk mindig Isten felé, hallgatva Őt, engedelmeskedve Neki; azzal az egyetlen vággyal, hogy teljesítsük akaratát, és így olyanná váljunk, amilyennek Ő szeretné. Ennek ellenére néha előfordul, hogy képtelenségnek látszik, amit kér. Úgy tűnik, jobb lenne másként cselekedni, szeretnénk saját kezünkbe venni az életünket. Mintha egyenesen tanácsot akarnánk adni Istennek, és megmondani, hogy mit tegyen, és mit ne. De ha hiszek abban, hogy Isten a szeretet, és bízom benne, akkor tudom, hogy a javamat és mások javát szolgálja mindaz, amit nekem és a körülöttem lévőknek Ő készít. Így tehát átadom magam, teljes bizalommal ráhagyatkozom akaratára, teszem azt egész valómmal, míg teljesen nem azonosulok vele, mert jól tudom: ha az Ő akaratát befogadom, Őt magát fogadom be, Őt ölelem magamhoz, belőle táplálkozom. El kell hinnünk, hogy semmi nem történik véletlenül. Nem hiábavaló semmilyen örömteli, semleges vagy fájdalmas esemény, semmilyen találkozás, családi, munkahelyi vagy iskolai helyzet, fizikai vagy erkölcsi állapot. A különböző események, helyzetek vagy emberek Istentől küldött üzenetet hordoznak, és hozzájárulnak Isten tervének a megvalósulásához. Ezt a tervet lassan-lassan, napról napra fogjuk felfedezni, ha tesszük az Ő akaratát, mint Mária.

„Íme, az Úr szolgálója vagyok, legyen nekem a te igéd szerint.

Hogyan éljük tehát ezt az igét? Igent mondani Isten igéjére konkrétan azt jelenti, hogy minden pillanatban maradéktalanul és jól tesszük, amit kér tőlünk. Egészen bele kell merülnünk az adott tevékenységbe, elfelejtve minden mást, elveszítve azokat a gondolatainkat, vágyainkat, emlékeinket és tennivalóinkat, amelyek másra irányulnak. Minden alkalommal, amikor Isten akarata fájdalmas, örömteli vagy közömbös számunkra, megismételhetjük: „legyen nekem a te igéd szerint”, vagy azt, amit Jézus tanított a Miatyánkban: „legyen meg a te akaratod”. Mondjuk ezt minden cselekedetünk előtt: „legyen nekem”, „legyen meg”. Így pillanatról pillanatra, darabkáról darabkára állítjuk össze életünk csodálatos, egyedülálló és megismételhetetlen mozaikját, melyet az Úr öröktől fogva elgondolt számunkra.

 Szentlélek!

 

- mindenütt, ahol Jézus megtestesül, Általad történik:

Általad öltött testet az Ige a Szentírásban,

Általad testesült meg Ő Máriában,

Általad egyesülünk Vele, s titokzatos Testével a keresztségben,

Általad változik át a kenyér az Ő testévé a szentmisében,

Általad jelenik meg Ő közöttünk, ha nevében összejövünk; add, hogy Általad bennem - és köztünk - is egyre jobban megtestesüljön Jézus!

Szentlélek Isten! Te azt tudod betölteni, abban tudod kialakítani Jézust - aki vár Téged. 

Add, hogy várjalak: hogy következetesen kialakítsam életemben a Rád várakozó csendes imák idejét. Add vágynom arra, hogy szent legyek: hogy Jézus, a Szentháromság éljen bennem, - Általad. 

Segíts, hogy minden imámból azzal az elhatározással induljak, hogy - segítségeddel - akarok egyre jobban úgy látni, úgy ítélni, úgy cselekedni, úgy beszélni, mint Jézus; hogy Ő maga láthasson, cselekedhessen, beszélhessen bennem.

Szentlélek!

 Te eltöltötted Máriát, mert hallgatott hangodra, s igent mondott hívásodra.

Szeretnék ma én is igent mondani minden hívásodra: a lefekvésben és felkelésben, imában és tanulásban munkában és pihenésben, - igen lenni családomnak és felebarátaimnak.

 Szeretném ma mindig, azonnal és örömmel megtenni, amit kívánsz, - amit tennem kell.

 Hogy Jézus megtestesülhessen, növekedhessen bennem is.

Szentlélek, Te Istennek kiáradó, önmagából kilépő szeretete vagy.

Abban tudsz élni, s azt tudod elvezetni a teljes szabadságra, aki nem zárkózik magába, aki - ahogyan Mária elindult Erzsébethez - kilép önmagából, s elindul mások felé. 

Szeretnék ma én is kilépni magamba-zártságomból, s elindulni, hogy szolgáljam testvéreimben is Jézust.

Szentlélek, a küldetés, a tanúságtétel Lelke!

Szítsd fel bennem a felelősséget minden embertársam iránt! - Add, vágynom, hogy Jézus éljen bennem, vágynom, hogy az Ő jelenlétét és tüzét hordozzam a világban.

Szentlélek, minden közösség Lelke, az egység Lelke: Az Atya és a Fiú kölcsönös Szeretete!

Segíts ma mindent megtennem azért, hogy ahol Krisztusban testvérekkel találkozom, a kölcsönös szeretet uralkodjék közöttünk, s ezáltal ott lehess Te, és Általad Jézus: s így az emberek megismerhessék a Szeretet-Istent, a Szentháromságot, - s Jézust, aki közöttünk él. S add, hogy ma bárhová megyek, az embertársaim közötti egységet szolgáljam; s ahol széthúzás uralkodik, oda Jézus által és a Te erődben a megbocsátást, az újrakezdést, az egyetértést vigyem.

Szentlélek Isten, a kereszten kiárasztott Lélek!

Jézusnak a keresztig kellett odaadnia önmagát, hogy elküldhessen Téged, s így megszülethessék a közösség Általad és Benned: az Egyház. Add, hogy ma minden fájdalomban felismerjem és átöleljem Jézust; s így általam is kiáradhass: és megújulhasson Benned a közösség amelyben élek, és az egész 

Egyház. Szentlélek Isten, a szabadság és az öröm Lelke, a remény Lelke!

Add biztosan és szabadon remélnem, hogy az Általad bennem élő Jézus nagyobb dolgokat tud végbevinni bennem, mint amire én - folyton újra eleső gyöngeségemben - valaha is képes volnék; add hinnem és remélnem, hogy ha átadom magam Neked, Te új - Jézussal egyesült - szívet és új lelket adsz belém; add, hogy tudjak hálaadó örömmel remélni végtelenül nagy tetteidben: tudjam remélni, hogy a bennem növekvő Jézus által is meg akarod újítani a közösséget, amelyben élek és Egyházadat és a Föld színét.

Szentlélek, a tűz lelke!

Keltsd Jézussal egyesült életre a lelkeket, s tégy engem is Jézus tüzének hordozójává. 

  Ámen  

   

Chiara Lubich