AZ IMA
Írta: P. Martin
Fuchs
A katekizmus
negyedik fő részéről, az imáról való elmélkedésben a következő kérdésekre
keressük a választ: Mi az ima? Miért kell imádkoznunk? Szükség van-e az imára?
Hányféle ima létezik? Ki imádkozhat? Mikor lesz az imának biztos hatása? Mikor
nem hallgat meg Isten egy imát?
1.
Mi az ima?
Az ima lelkünknek
Istenhez való felemelése, mikor az időben azért könyörgünk, amiért Isten
öröktől fogva akarja, hogy kérjük, vagyis a különböző üdv-eszközökért,
különösen a szeretetben való előmenetelért.
2.
Miért kell imádkoznunk?
Mert Isten az
üdvrendben ezt így rendelte. Bár Ő mindent tud, azt is, mire van szükségünk,
mégis, sok dolgot csak akkor ad meg nekünk, ha kérjük tőle. Mert a természetes
rendben is azt akarja, hogy az emberek együttműködjenek vele.
A szántóvetőnek is előbb vetnie kell, hogy aztán aratni tudjon. Holott Isten a
termést az ő közreműködése nélkül is megadhatná.
Ugyanez áll a kegyelem rendjére is. Mi nem tudunk és nem is adhatunk Istennek
előírásokat. Ő ezt határozottan így parancsolta: „Kérjetek
és adatik néktek, keressetek és találtok, zörgessetek és ajtót nyitnak nektek.”
(Mt 7,7)
3.
Szükséges az ima?
Az ima
szükséges volta üdvösségünk elérésére – ha nem is dogma –, de legalább teológiailag biztos. Minden ember, aki elérte az értelmes
korhatárt, kötelezve van arra, hogy imádkozzék. Természetes, hogy Isten némely
kegyelmet anélkül is megad nekünk, hogy arra kérnénk, de nem minden kegyelmet,
amire szükségünk van.
Szent Ágoston azt mondja, hogy Isten a végsőkig való kitartás kegyelmét csak az
imádságos lelkeknek adja meg. És a Trienti Zsinat azt tanítja, hogy ahhoz, hogy
a parancsokat be tudjuk tartani, imádkozni szükséges: „Isten semmi lehetetlent
nem parancsol, hanem amikor parancsol, annak megtételére
figyelmeztet, melyet meg tudunk tenni, és annak kikönyörgésére, amit nem tudunk
magunktól megtenni, és segít, hogy ezt megtehessük.” (DH 1536)
Vészhelyzetben az
ima még egy szentséget is képes helyettesíteni. A szentkeresztség iránti vágy
helyettesíti a keresztelést, amikor annak végrehajtása lehetetlen. A tökéletes
megbánás helyettesíti a gyónást, ha maga a gyónás nem lehetséges. A lelki áldozás
helyettesíti a szentáldozást, ha valaki nyomós okból nem tud részt venni a
szentmisén.
4.
Hányféle ima létezik?
Személyes ima
bensőséges, szabad szív-ima;
elmélkedés: ez a
keresztény igazságok feletti figyelmes töprengés, melyet saját lelki
szükségletre végzünk; szavakkal végzett
ima: szabadon fogalmazott, vagy rímekben, illetve imaszövegek után.
Közösségi ima
a családban, nyilvánosan, illetve liturgikus a plébániaközösségben, a
szentmisében, az előírt imaidőkben. A nem liturgikus nyilvános imák közé
tartozik egy imakönyvből való imádkozás, vagy a rózsafüzér imádkozása.
5.
Ki imádkozhat?
Csak az tud
imádkozni, aki a jámborság erényét bírja, vagyis csak olyan teremtett lélek,
aki az örök kárhozat által nincs véglegesen elszakítva Istentől.
Isten nem tud saját magához imádkozni. Jézus, Isten Fia felvett emberi
természetében, nem pedig istenségében imádkozott.
Az elkárhozottaknak Istenhez terjesztett kérései, mint például a gonosz
lelkeké, akik Jézust arra kérték, hogy űzze őket a sertéskondába (Mt 8,31) és a
dúsgazdag Ábrahámhoz intézett kérése a pokolból (Lk 16,24), nem vallási cselekedetek,
és ezért nem is imák.
A bűnösök is tudnak
imádkozni. Imájukra ajándékozza nekik Isten a megtérés kegyelmét. Így tanítja
ezt nekünk Dávid élete, aki a házasságtörés után megbánta tettét és imádkozott,
vagy Mária Magdaléna, a városszerte ismert bűnös nő, Zakeus, a jobb oldali lator,
a templomban imádkozó vámos és az egyháztörténet számos szentjének élete.
Amikor a Szentírás egyes helyein azt olvassuk, hogy Isten a bűnösöket nem
hallgatja meg – például amikor a vakon született, akit
Jézus meggyógyított, azt mondja, hogy Isten a bűnösöket
nem hallgatja meg (Jn 9,31) – úgy ez egy bizonyos imára
vonatkozik csak, melyet a bűnös bűnösként végzett. Vagyis,
ha rosszat vagy rossz szándékkal kér valamit, vagy olyan körülmények között
imádkozik, melyek imáját bűnössé teszik.
6.
Miért imádkozzunk?
Tulajdonképpen
mindenért szabad imádkozni, amit megengedett módon szabad kívánni. Evilági
javakért is, mint például élelemért, ruháért, szakmai sikerért, munkáért,
békéért, egészségért stb. Mindazonáltal ezeket az imákat alá kell vetni azon
központi imának, melyben azokért a kegyelmekért könyörgünk, melyek örök
üdvösségünk számára nélkülözhetetlenek.
A Szentlélek
adományaiért és a kegyelmi élet magasabb fokaiért is imádkozhatunk, mert ezek
nem jelentenek veszélyt számunkra.
A rendkívüli kegyelmi ajándékokért – mint például a
csoda, a kinyilatkoztatások, a nyelvek adománya – ugyan szabad imádkoznunk, de
csak egy feltétellel, ha ezek lelkünk üdvösségére előnyt
jelentenek.
Specifikus imák,
melyeket a Megváltó kifejezetten követelt tőlünk, a következők: Imádkozzatok az
ellenségeitekért; imádkozzatok, nehogy kísértésbe essetek; kérjétek az aratás
urát, hogy küldjön munkásokat aratásába stb.
7.
Mik azon imák tulajdonságai, melyeket Isten biztosan nem hagy teljesítetlenül?
a.) Az Isten
akaratában megnyugvó imák
Az Isten akaratában való megnyugvás azon kéréssel kapcsolatban, melyet csak
feltételesen kérhetünk és remélhetünk. Például: „Atyám,
ha akarod, kerüljön el ez a kehely. De ne az én akaratom teljesüljön, hanem a
tiéd.” (Lk 22,42)
b) A bizalomteljes
imák
A bizalom a kérő imának különös tulajdonsága: „Bármit
kértek hittel az imádságban, megkapjátok.” (Mt 21,22); „Meg is kapja, csak
hittel kérje, egy csöppet sem kételkedve.” (Jak 1,6)
c.) Az állhatatos
imák
Az Üdvözítő az imának ezt a követelményét többször is említi: Lk 11,5; Mt
15,22-28; Lk 11,9-13; Jak 5,16.
d.) Az üdvhöz
nélkülözhetetlen javakért mondott imák
Ezeket Isten nem tagadhatja meg, hiszen a mennyországban akar látni
mindannyiunkat. „Inkább az Isten országát keressétek,
és ezeket megkapjátok ráadásképpen.” (Lk 12,31)
e.) A saját
magunkért mondott imák
A következő szavak, „kérni”, „kívánni”, „keresni”,
„zörgetni”, kétségen kívül elsőnek a „saját magának” jelentést tartalmazzák. Hogy a másokért mondott ima
előidézi-e azt a hatást, amit elvárunk, azért bizonytalan,
mert nem tudjuk, hogy az a másik az Istentől felkínált kegyelmeket elfogadja-e
vagy visszautasítja őket.
f.) A Jézus nevében
mondott imák
„Amit a nevemben kértek, azt megteszem nektek.” (Jn
14,13; 16,26)
8.
Mikor nem hallgat meg Isten egy imát?
A fentiekben már
részben felelet adtunk erre a kérdésre. Isten nem tudja meghallgatni az
imánkat, ha:
a.) olyan valamit kérünk, ami kárt okoz nekünk, sőt még üdvünket is
veszélyezteti. Ugyanúgy, ahogy egy evilági apa nem adja oda gyermekének a kést,
amit az kér, mert tudja, hogy a gyerek a késsel megsebesítheti magát;
b.) valami bűnös dolgot kérünk („jó Isten, segíts nekem
a lopásnál”);
c.) néha a jó Isten a kért dolgot később vagy más módon adja meg, mert ez így
hasznosabb a számunkra;
d.) néha nem vesszük észre, hogy a jó Isten megajándékozott bennünket, például,
amikor egy kísértés vagy veszély forrásától elvezet bennünket. Holott Isten
sokszor ezen a módon siet segítségünkre!
Vegyük komolyan az
imát! Az ima alatt Istennel beszélünk, aki teremtett, megváltott és megszentelt
bennünket. Azzal beszélünk, aki az élet minden helyzetében segíteni tud nekünk.
Az ima a mi legnemesebb cselekedetünk itt a földön, ami egykor az örökkévalóságban
kapja meg folytatását!
Ezért tesszük össze imára az elhunytak kezeit. Ezzel azt a kívánságunkat is
kifejezésre juttatjuk, hogy az elhunyt mihamarabb jusson az örök imádás
állapotába.
Forrás ~ Internet