EVANGÉLIUMI ELMÉLKEDÉS

 

2016. december 27. – Kedd, Szent János apostol és evangélista

A hét első napján Húsvétvasárnap, kora reggel, Mária Magdolna elfutott Simon Péterhez és a másik tanítványhoz, akit Jézus szeretett, és hírül adta nekik: 'Elvitték az Urat a sírból, és nem tudom, hova tették!' Péter és a másik tanítvány elindult, és a sírhoz sietett. Futottak mind a ketten, de a másik tanítvány gyorsabban futott, mint Péter, és hamarabb ért a sírhoz. Benézett, és látta az otthagyott gyolcsleplet, de nem ment be. Közben odaért Simon Péter is. Ő is látta az otthagyott lepleket és a kendőt, amely Jézus fejét takarta. Ez nem volt együtt a leplekkel, hanem külön feküdt összehajtva egy helyen. Akkor bement a másik tanítvány is, aki először ért a sírhoz. Látta mindezt és hitt. Jn 20,2-8

Elmélkedés

Szent János apostol egyértelműen azzal a szándékkal írta meg evangéliumát, hogy elvezesse az olvasókat a Jézus Krisztusban való hitre. E szándéka világosan nyomon követhető egész művén. A Jézus csodáiról szóló elbeszélésekben különösen is megfigyelhető a hit szerepe, amely vagy a gyógyításokat megelőzően szerepel, azaz mintegy az emberek hitét látva cselekszik Jézus vagy azok után, a csodatettek, mint hitet ébresztő jelek láttán születik meg az emberekben. Gondoljunk csak például arra, hogy Jézus első csodájának, a kánai menyegzőn a víz borrá változtatásának története ezzel a kijelentéssel zárul: 'Ezzel kezdte Jézus csodatetteit a galileai Kánában. Kinyilatkoztatta dicsőségét, tanítványai pedig hittek benne' (Jn 2,11). Vagy gondolhatunk a vakok, bénák, leprások meggyógyítására, amelyek azt követően történnek, hogy a gyógyulni vágyók kifejezik Jézus istenségébe, isteni hatalmába vetett hitüket. Szent János evangélista jól tudja, hogy történetei hiteltelenek volnának, ha nem mutatná be saját előrehaladását a hit útján és nem tenne tanúságot személyes hitéről. Ma az ő ünnepén azt a részletet olvassuk fel írásából, amely minden bizonnyal a legdöntőbb volt számára. Saját nevét ugyan elhallgatja művében, de mi tudjuk, hogy Péter mellett ő volt a másik tanítvány, aki a feltámadás hajnalán Jézus sírjához sietett, majd az üres sír és az otthagyott leplek láttán megszületett benne a hit.

© Horváth István Sándor

Imádság

Urunk, Jézus Krisztus! Születéseddel az isteni szeretet jött el emberi világunkba. Emberré lettél értünk és vállaltad emberi sorsunkat. Születésed által megújítasz, újjáteremtesz minket. Emberi világunkba születéseddel az isteni világba, az isteni életbe hívsz bennünket. Hittel valljuk, hogy te vagy megváltónk és üdvözítőnk. Betlehemi kis Jézus, taníts minket, hogy megőrizzük magunkban a gyermeki lelkületet és az istengyermeki méltóságot!