'Éva és Mária'

Amikor az Úr kinyilvánította, hogy tulajdonába jön, saját beleegyezésével hordozását az vállalta, akit az Úr karolt fel. A fához fűződött engedetlenséget a fán tanúsított engedelmességgel visszafordította. Ezzel a már férjének rendelt szűz, Éva elcsábítása megszűnt az által az igazság által, amelyet az angyal örömhírként hirdet a már férjnek alárendelt Szűznek, Máriának.

Évát a bukott angyal szava rászedte, hogy fusson Isten elől, miután igéjét semmibe vette; Máriát az angyali szó meggyőzte, hogy hordozza Istent, igéjének engedelmeskedve. Amint az előbbi engedett a csábításnak, és nem engedelmeskedett Istennek, úgy ez utóbbi szófogadóan engedelmeskedett Istennek, hogy a szűz Évának a Szűz Mária legyen közbenjárója.

Aki mindent tökéletessé tett, tökéletes volt, mert harcra kelve ellenségünkkel, legyőzte azt, aki kezdetben rabságba hurcolt minket Ádám személyében; és összetiporta fejét, amint a Teremtés könyvében olvashatjuk. Ott ugyanis azt mondta Isten a kígyónak: Ellenkezést állítok közéd és az asszony közé, a te magvad és az ő magva közé. Ő fejedet figyeli, te pedig az ő sarkát (Ter 3,15).

Akinek Szűz nőtől kellett születnie Ádám hasonlatosságára, arról mondja a jövendölés, hogy eltiporja a kígyó fejét. És ez az az ivadék, akiről azt állítja az Apostol a Galatákhoz írt levelében: A cselekedetek törvényét addig kaptuk, amíg el nem jön a leszármazott, akinek az ígéret szólt (vö. Gal 3,19).

Még világosabban rámutat a lényegre ugyanabban a levélben, midőn azt mondja: Amikor elérkezett az idők teljessége, az Isten elküldte Fiát, aki asszonytól született (Gal 4,4). Hiszen nem diadalmaskodott volna igazán az ellenségen olyan győztes, aki nem lett volna asszonytól származó ember. Asszony által uralkodott ugyanis kezdettől fogva az emberen az, aki szembeszállt az emberrel.

Éppen ezért nevezi magát az Úr Emberfiának, vagyis olyan első embernek, akitől ered az asszonytól születő emberiség, amely benne találja meg teljességét. Mert amint a legyőzött ember a halálba rántotta az emberiséget, úgy a diadalmas ember által emelkedünk föl ismét az életre. 

 Szent Iréneusz püspök és vértanú 'Az eretnekségek ellen' című értekezéséből

Forrás ~ Internet