'Jézus és Mária nevét sóhajtozták'
Körösi Márk István a horvátországi Kőrösön született. Említésre méltó,
hogy nagy szeretettel vette körül égi Édesanyját, a Boldogságos Szűz
Máriát, akit később is, nehéz helyzeteiben, különösen pedig gyötrelmes
halálküzdelmében állandóan bizalommal segítségül hívott. Amikor úgy
érezte, hogy Isten a papságra hívja, Rómába ment tanulni, ahol
mindenféle jó törekvésnek nem csupán követője, hanem buzgó megvalósítója
is lett. Hazájába visszatérve apostoli tevékenységét oly nagy hatással
végezte, hogy híre messzire elterjedt; ezért Pázmány Péter esztergomi
érsek és Magyarország prímása saját egyházmegyéjébe hívta őt. Nem sokkal
később esztergomi kanonokká és komáromi főesperessé nevezte ki.
Mindjárt kinevezése után a Kassa közelében fekvő széplaki uradalom élére
került kormányzónak.
Pongrácz István törzsökös magyar felvidéki családból származott. Az
erdélyi Alvincen született, s kiképzését a kolozsvári jezsuita
kollégiumban nyerte. Itt annyira megkedvelte mesterei életét, hogy
szülei és rokonai tanácsa ellenére maga is közéjük lépett. Luther és
Kálvin tanaitól, valamint a polgárháborúktól zaklatott népének kívánt
segítségére lenni. 1615-ben elöljárói a felvidéki Homonnára küldték,
hogy a katolikusokat hitükben és vallásukban megerősítse. Kassára Dóczy
András főkapitány hívta meg, Grodecz Menyhérttel együtt házába fogadta,
akivel együtt a katolikus ügyet hathatósan elősegítették.
Grodecz Menyhért volt tehát a harmadik, aki ehhez a két áldozópaphoz
csatlakozott. A sziléziai Teschenben született, grodeki eredetű lengyel
családból. A jezsuita rendben különböző beosztásokban munkálkodott,
amikor Dóczy András főkapitány Kassára hívta, hogy a helyőrség papja
legyen. Midőn Krisztus bajnokai nagy buzgalommal végezték szent szolgálatukat,
történt, hogy Bethlen Gábor vezére, Rákóczi György protestáns hajdúival
Kassa alá érkezett, és követelte a város átadását a császáriaktól.
Rákóczi letartóztatta, és házi őrizetben tartotta a három katolikus
papot, és a városi tanácstól kikényszerítette halálos ítéletüket.
Így tehát 1619. szeptember 6-ról 7-re virradó éjjel a kiküldött
fegyveres csoport először az ajtót nyitó Pongrácz István atyát ütötte le
vasbuzogánnyal, majd mindhármukat ökölcsapásokkal, rúgásokkal,
arculcsapásokkal és gyötrelmes sebekkel illették, míg azok csupán Jézus
és Mária nevét sóhajtozták. Körösi Márknak Rákóczi nevében szabadulást
ígértek, ha elhagyja a katolikus hitet, de ő az ajánlatot állhatatosan
visszautasította. Amikor megfosztották ruháitól, kezénél fogva a szoba
gerendájára akasztották, és égő fáklyákkal sütögették, bárdokkal
vagdosták, úgyhogy megpörkölt bordái között szabadon lehetett látni
belső részeit.
Mivel már megvirradt, Körösi Márkot és Grodecz Menyhértet
a gerendáról levéve lefejezték, Pongrácz Istvánt két kardütéssel a
nyakán megsebesítették, majd halottnak vélvén két társával együtt a
szennygödörbe dobták. Azonban még élt, és több mint 20 óra múlva
sebekkel és szennyel elborítva, Jézus és Mária nevét sóhajtozva,
szeptember 8-án hajnalban nyerte el az égi koronát.
Testüket Pálffy Katalin 1620-ban Bethlen Gábor engedélyével
elszállíttatta először a sebesi templomba, majd 15 évvel később a
nagyszombati klarissza nővéreknél helyezte el. A klarisszáktól 1784-ben
az orsolyitákhoz kerültek át. Az Úr több csodás jellel dicsőítette meg
őket.
Szent X. Piusz pápa iratából, amellyel Isten tiszteletreméltó szolgáit:
Körösi Márk kanonokot, Pongrácz István és Grodecz Menyhért jezsuita
áldozópapokat ünnepélyesen a boldogok közé iktatja
Forrás ~ Internet
