EVANGÉLIUMI ELMÉLKEDÉS

 

2016. szeptember 15. – Csütörtök, A fájdalmas Szűzanya

Jézus atyja és anyja ámulva hallgatták mindazt, amit Simeon mondott. Simeon pedig megáldotta őket, és így szólt Máriához, Jézus anyjához: 'Lám, e Gyermek által sokan elbuknak és sokan feltámadnak Izraelben! Az ellentmondás jele lesz ő - még a te lelkedet is tőr járja át -, hogy napfényre kerüljenek sok szívnek titkos gondolatai!' Lk 2,33-35

Elmélkedés

Attól kezdve, hogy Jézust elfogják az Olajfák hegyén, megkötözik, bántalmazzák, megkorbácsolják, tövissel koronázzák, kényszerítik keresztjének vitelére és keresztre feszítik, minden emberi szenvedés átértékelődik. Mert azóta minden emberi nyomorúságban és szenvedésben benne van az ártatlanul szenvedő Krisztus önként vállalt szenvedése. Tegnap, a Szent Kereszt felmagasztalása napján, arról elmélkedtünk, hogy Krisztus keresztje az újszövetség jele. Isten Fia, Jézus Krisztus vállalja a szenvedést. Megtestesülésével vállalja az emberi sorsot, mindazt, ami az emberi élet velejárója. Egyetlen dolgot nem vesz magára, a bűnt, mert az Isten szentségével nem összeegyeztethető. Az emberré lett Isten mindent átél, mindent megtapasztal, ami a születés és a halál között történik az emberrel. A mai napon Jézus édesanyjára, a fájdalmas Szűzanyára emlékezünk, aki átélte a szenvedést. Szenvedésében is Krisztusra, a Megváltóra mutat. Azt tanítja, hogy Isten nem hagy magunkra a bajban, a testi szenvedésben vagy a lelki gyötrődésben. Isten velünk szenved, bennünk szenved, hogy nekünk feltámadásunk és örök életünk legyen őbenne. Kételkedsz a szenvedés értelmében? Tekints Krisztus keresztjére! Kételkedsz magadban? Tekints a keresztre! Kételkedsz Istenben és az ő szeretetében? Tekints a keresztre!

© Horváth István Sándor

Imádság

Istenünk, add, hogy a te akaratodat mindig készségesen teljesítsük, hogy Jézus bennünket is testvéreinek tekinthessen. E világ gondolatai nem a te gondolataid, e világ útjai nem a te útjaid. Add, hogy ebben a világban élve bátran vállalhassuk, hogy sokan ostobának tartanak minket, mert szeretnénk a te útjaidon járni. Vezess bennünket a te parancsaidnak útján, a hit útján végső célunk, a teljesség felé!