'Állj elő az evangéliummal, akár alkalmas, akár alkalmatlan!'

Nem mentetek utána az eltévelyedettnek, nem kerestétek meg az elveszettet (Ez 34,4). Ebben az esetben mintegy rablók kezei és dühöngő farkasok fogai között vagyunk, és arra kérünk benneteket, hogy e veszedelmünk miatt imádkozzatok értünk. Mert makacsok a bárányok. Amikor keressük őket, tévelygésükben azt mondják, hogy semmi közünk sincs hozzájuk. Elveszettségükben azt kérdezik: 'Mit akartok tőlünk? Miért kerestek minket?' Mintha bizony nem éppen azért akarnánk és keresnénk őket, mert tévelyegnek, s elvesznek. De erre közbeszól az egyik: 'Mi közöd hozzá, hogy tévedésben vagyok-e, vagy hogy elvesztem-e? Miért keresel?' Vissza akarlak hívni, mert eltévedtél. Meg akarlak találni, mert elvesztél. Mire ezt válaszolja: 'Pedig én így akarok tévelyegni, így akarok elveszni.'

Így akarsz tévelyegni? Így akarsz elveszni? Én annál inkább nem akarom. Sőt, szólani merészelek, bár alkalmatlankodom vele. De hallom az Apostolt is, amint mondja: Hirdesd az evangéliumot, állj elő vele, akár alkalmas, akár alkalmatlan! (2 Tim 4,2) Kiknek alkalmas, és kiknek alkalmatlan? Természetesen azoknak alkalmas, akik hallani akarják, de alkalmatlan azoknak, akik nem akarják. Teljesen alkalmatlan vagyok, de merem kérdezni: 'Te el akarsz tévelyedni, te el akarsz veszni? Én nem akarom ezt!' Végtére is ő nem akarja, aki fenyeget engem. Ha engedékeny lennék, nézd csak, mit mond és milyen szemrehányással illet az Úr: Nem mentetek utána az eltévelyedettnek, nem kerestétek meg az elveszettet (Ez 34,4). Talán inkább tőled féljek, nem őtőle? Hiszen mindnyájan Isten ítélőszéke elé jutunk (Róm 14,10).

Igenis visszahívom a tévelygőt, megkeresem az elveszettet. Akár tetszik, akár nem, megteszem. Még ha keresés közben meg is tépnének az erdei tövisbokrok, akkor is minden szűk helyen átnyomakodom, minden sövényt áttörök; amennyire a fenyegető Isten ad elég erőt, minden helyet bejárok. Visszahívom a tévelygőt, megkeresem az elveszettet. Ha nem akarod, hogy én fáradozzak, akkor ne tévelyegj, és ne vessz el! Sőt, nemcsak fájlalom tévelygésedet és elvesztedet, de sokkal inkább attól félek, hogy ha veled nem törődöm, akkor még azt a bárányt is megölném, amelyik erősnek megmaradt. Mert figyeld meg, hogyan folytatja: Ami erősnek megmaradt, azt is megöltétek (vö. Ez 34,4). Ha nem törődöm majd a tévelygőkkel és elveszettekkel, akkor még annak is kedve támad tévelyegni és elveszni, aki most még jó erőben van.

Szent Ágoston püspöknek 'A pásztorok' című beszédéből

Forrás ~ Internet