GORETTI SZENT MÁRIA SZŰZ ÉS VÉRTANÚ ~ JÚLIUS 6.

Goretti Szent Mária szegény parasztcsaládban született 1890-ben, első gyermekként, Rómától délre, Corinaldóban - Ancona tartomány. Apjuk korán meghalt maláriában. Nettunó közelében, Ferriere di Conca-ban édesanyjának Máriával együtt kellett ellátnia a földet és a háztartást. Amíg a nagyobbak a földön dolgoztak, Mária az öt kisebbeket gondozta és főzött. Volt egy bérlőtársuk is a szomszédban, egy özvegyember és fia, Alessandro, nekik is Mária főzött. A fiúnak tetszett Mária, szeretett volna vele szórakozni, azonban közeledése eredménytelen volt. A kislány többre becsülte a tisztaság erényét.

Mária mélyen vallásos életet élt, rendszeresen imádkozta az olvasót, most tizenkét évesen volt elsőáldozó. Alig győzte a vasárnapot kivárni, hogy újra áldozhasson. Mindig engedelmes volt, ha megszidták nem mentegetődzött, nem duzzogott. Minden apróságnak örült, mindenért hálás volt. Szerény volt, sohasem hazudott.

A fiú zaklatását nem merte elmondani édesanyjának, nehogy az amúgyis feszült viszonyukat még jobban megrontsa, vagy terhelje, meg aztán a fiú meg is fenyegette, megöli, ha el meri árulni őt. Inkább még többet imádkozott az Égi Anyához erőért.

Így érkezett el 1902. július 5-e, ez a végzetes szombat, amikor Mária megint egyedül maradt Alessandróval. A fiú a szobájába akarta csalogatni a leányt, amikor azonban megint sikertelen maradt csábítása, erőszakkal cipelte be. A kislány szüzessége védelmében keményen ellenállt, kiabált, védekezett. A felbőszült fiú ekkor felkapott egy kést, és 18 szúrással, vágással sebesítette meg a szerencsétlen gyermeket.

Az elősiető szomszédok segítségével kórházba került Mária, kétórás műtéttel próbálták megmenteni, hasztalan. Másnapra meghalt. Halála előtt megbocsátott gyilkosának, mint Jézus is megbocsátott a bűnbánó latornak, és megáldozott.

A fiút 30 évi kényszermunkára ítélték. Pár év után Goretti Mária megjelent neki, ettől kezdve a gyilkos megváltozott, megtért. Szabadulása után Mária édesanyjától is bocsánatot kért, együtt áldoztak az éjféli misén.

Goretti Máriát 1947-ben boldoggá, majd 1950. június 24-én szentté avatták. A hatalmas tömeg miatt először történt, hogy a Szent Péter téren kellett az ünnepséget megtartani. Az eseményeken jelen volt a kislány édesanyja is, gyilkosa is, ami szintén egyedülálló volt az egyháztörténelemben.

Példája: Őrizd Máriás tisztaságodat, de becsüld is meg mindenkiben ezt!

'Istenünk, ki az ártatlanság szerzője és a szüzesség kedvelője vagy, és szolgálódnak, Goretti Szent Máriának egész fiatalon megadtad a vértanúság kegyelmét, kérünk, az ő közbenjárására add meg, hogy állhatatosak legyünk parancsaid megtartásában.' Amen. 

 Forrás ~ Internet

'Nem félek semmi bajtól, hiszen te vagy énvelem'

Ez a védtelen szűz, mint ismeretes, egy nagyon szörnyű harcba kényszerült bele; váratlanul zúdult rá a legsötétebb szenvedély vak vihara, amely arra tört, hogy angyali tisztaságán foltot ejtsen, és tönkretegye. De amikor szörnyű küzdelmében vergődött, ő akkor is a „Krisztus követése” sorait ismételgette isteni Megváltója felé: 'Ha a legnagyobb gyötrelmek kísértése és küzdelme szakad is reám, nem félek a bajoktól, hiszen velem van a te kegyelmed. Ez az én erősségem. Ez ad nekem jó tanácsot és segítő erőt. Kegyelmed erősebb minden ellenségnél.' Tehát ő, aki ezzel az égi kegyelemmel volt felruházva, s akinek nemes és erős akarata mindig erre a kegyelemre volt hangolva, ha életét fel is áldozta, tisztasága szűzi dicsőségét el nem veszítette.

Ennek az alázatos leánynak az életét - amelyről csak nagy vonásokban szóltunk - nemcsak úgy kell szemlélnünk, mint az égiek számára méltó látványt, hanem azt úgy kell tekintenünk, mint amely méltó, hogy korunk csodálatát és tiszteletét kiérdemelje. Tanulják meg belőle a családapák és családanyák: Istentől kapott gyermekeiket hogyan kell komolyan és szentül nevelniük bátor helytállásra és a katolikus vallás parancsainak megtartására olyannyira, hogy ha gyermekeik erkölcsi veszélybe kerülnek, az Úr kegyelmének segítségével mégis legyőzhetetleneknek, sérthetetleneknek és szeplő nélkülieknek bizonyuljanak.

Tanulják meg tőle az ártatlan gyermekek és a lelkesedő fiatalok, hogy a haszontalan és gyorsan eliramló érzéki örömök és mindenfajta rafinált vétkezés szánalmas gyönyöre helyett tudjanak erős és gyors léptekkel - ha kemény küzdelem árán is  a keresztény erények elsajátításának arra a magas fokára törekedni, amelyet isteni ajándékokkal segítve és csakis ezekre építve: bátor törekvéssel, az imádság és munka kitaposott útján, kisebb vagy nagyobb fokban mindnyájan megközelíthetünk.

Valóban, nem mindnyájan nyerünk vértanúi hivatást, de a keresztény erényesség megvalósítására mindnyájan hivatva vagyunk. Az erényesség pedig erőt tételez fel, amely, ha nem is versenyezhet ennek az angyali tisztaságú leánynak kegyelmi nagyságával, mégis megkívánja mindannyiunk részéről a mindhalálig tartó mindennapos szorgos munkálkodást és soha el nem hagyható éber erőfeszítést. Emiatt nyugodtan nevezhetjük ezt is egy lassú, de kitartóan véghezvitt mártíromságnak, amelynek vállalására az Úr Jézusnak ezek az isteni szavai figyelmeztetnek: A mennyek országa erőszakot szenved, és az erőszakosok szerzik meg (Mt 11,12).

Isten kegyelmére támaszkodva tehát törekedjünk erre mindnyájan, ahogyan ezt Goretti Szent Mária szűz és vértanú tanácsolja nekünk. És ez a kedves szűz eszközölje ki imádságával számunkra is az isteni Megváltó színe előtt – akinek jelenlétében az égiek örök boldogságát élvezi –, hogy mi is mindnyájan készséges jóakarattal, sajátos körülményeinknek megfelelően lépjünk dicső nyomdokaiba, és méltó cselekedetekkel kövessük őt. 

 XII. Piusz pápának Goretti Mária szentté avatásakor mondott szentbeszédéből

Forrás ~ Internet