EVANGÉLIUMI ELMÉLKEDÉS

2016. február 22. – Hétfő, Szent Péter apostol székfoglalása

Abban az időben amikor Jézus Fülöp Cezáreájának vidékére ért, megkérdezte tanítványaitól: 'Kinek tartják az emberek az Emberfiát?' Ezt válaszolták: 'Van, aki Keresztelő Jánosnak, van, aki Illésnek, mások Jeremiásnak vagy valamelyik prófétának.' Ő tovább kérdezte őket: 'Hát ti, kinek tartotok engem?' Simon Péter válaszolt: 'Te vagy a Krisztus, az élő Isten Fia.' Erre Jézus azt mondta neki: 'Boldog vagy, Simon, Jónás fia, mert nem a test és a vér nyilatkoztatta ki ezt neked, hanem az én mennyei Atyám. Ezért mondom neked, hogy te Péter vagy, és én erre a sziklára építem Egyházamat, s a pokol kapui nem vesznek erőt rajta. Neked adom a mennyek országának kulcsait. Amit megkötsz a földön, meg lesz kötve a mennyben is, és amit feloldasz a földön, fel lesz oldva a mennyben is.' Mk 16,13-19

Elmélkedés

A mai evangéliumi történet azt igazolja, hogy jogosan tartjuk Péter apostolt az első pápának, az Egyház első vezetőjének, hiszen maga Jézus Krisztus adta neki ezt a különleges feladatot és hatalmat. Mivel Szent Péter apostol Rómába került, ott vezette az egyházi közösséget és e helyen szenvedett vértanúhalált, ezért halálát követően a keresztények azt tartották, hogy azok a személyek, akik Péter utódai a római püspöki székben, egyben az egész Egyház vezetését is folytatják. Az a Krisztustól kapott sajátos küldetés, amit Péter kapott, folytatódik mindazokban, akik Róma püspökei. Már az első keresztény időkben megjelenik az a gondolat, hogy azok tartoznak az Egyházhoz, akik közösségben, egységben vannak Péter utódával, a római püspökkel. Ez mind a püspökökre, mind a hívekre vonatkozik világszerte. Ahogyan Szent Péter apostol és a többi apostol egyetlen testületet, közösséget alkotott, ugyanúgy a pápa, Róma püspökeként és Péter utódaként egy testületet alkot a világegyház többi püspökével, az apostolok utódaival. Szenteljük ezt a hetet arra, hogy naponta imádkozunk a jelenlegi Szentatyáért, Ferenc pápáért, hogy Krisztus akaratának megfelelően és a Szentlélek sugallatait követve vezesse az Egyházat, és teljesítse azt a feladatát, hogy megerősítse az embereket a hitben.
© Horváth István Sándor

Imádság

Istenünk! Sokszor érezzük, hogy magunkra maradtunk. Reményeink szertefoszlottak, értelmetlennek látjuk, hogy tovább menjünk az úton. Kérünk, Urunk, erősíts ma is minket, hívj magadhoz mindannyiunkat! Bárcsak Péterrel együtt válaszolhatnánk: igen, Uram, tudod, hogy szeretlek! Bátoríts bennünket, hogy a te segítségeddel éltetői lehessünk családunknak, közösségünknek, minden embertársunknak!