Boldogok a tiszta szívűek, mert meglátják az Istent

    Ha szereted a jutalmat, ne hátrálj meg a harc elől, és jutalom reményében gyullaszd fel lelkedet a gyors cselekvésre. Amit akarunk, amit óhajtunk, amit kérünk, az később teljesedik majd be. Amit azonban parancsolnak, hogy megtegyük, azzal az ígérettel, hogy később megkapjuk majd a jutalmat, azt tegyük meg tüstént.
    Íme, kezdj el gondolkodni az Istentől mondottakon, az evangéliumi parancsokon és feladatokon. Boldogok a lélekben szegények, mert övék a mennyek országa (Mt 5, 3). Később lesz tiéd a mennyek országa; jelenleg légy csak lélekben szegény. Akarod, hogy a mennyek országa később a tied legyen? Gondold meg, hogy te most kié vagy? Talán azt kérded tőlem, hogy mit jelent lélekben szegénynek lenni? Mindaz, aki önmagával van eltelve, az nem lesz szegény lélekben. Tehát az alázatos a lélekben szegény! Nagy és magasztos dolog a mennyek országa; de aki megalázza magát, azt felmagasztalják (Mt 23, 12).
    Figyelj arra, ami következik: Boldogok a szelídek, mert övék lesz a föld (Mt 5, 5). Akarod birtokolni a földet? Vigyázz, hogy ne a föld birtokoljon téged! Ha szelíd vagy, birtokolni fogsz; ha nem vagy szelíd, akkor téged birtokolnak. Amikor hallod a kitűzött jutalmat, hogy elnyered majd az ígért földet, nehogy feléledjen benned a bírvágy és az irigység, amellyel máris akarnád birtokolni a földet, kizárva abból szomszédodat; nehogy becsapjon téged az ilyen vélekedés. Akkor birtokolod igazán a földet, ha ragaszkodsz ahhoz, aki az eget és földet teremtette (Zsolt 123, 8). Szelíd vagy ugyanis akkor, ha nem állsz ellen Istenednek, amikor jót cselekszel, hogy ő lelje kedvét benned, ne te önmagadban. Abban pedig, amit méltán szenvedsz, ne gondold, hogy ő már nem leli kedvét benned, hanem magadat okold. Nem kis dolog, ha neki tetszel és nem magadnak; ha ugyanis nem neki tetszel, magadnak fogsz tetszeni.
    De folytassuk a gondolatainkat: Boldogok, akik éhezik és szomjazzák az igazságot, mert majd eltelnek vele (Mt 5, 6). Ki akarod elégíteni az éhségedet? És honnan? A test arra vágyódik, hogy kielégítsd, de az éhséget megszüntetve újra éhes leszel. Jézus is azt mondja: Aki ebből a vízből iszik, újra megszomjazik (Jn 4, 13). Az orvosság, amelyet a sebre tesznek, ha meggyógyítja a sebet, a seb többé már nem fáj. Az éhség ellen az ételt azért adják, hogy egy kis időre az éhséget enyhítse. A jóllakás megszűnése után azonban az éhség újra visszatér. Vagyis naponta megtörténik az éhség orvoslása, de maga az éhségérzet nem szűnik meg. Éhezzük és szomjazzuk tehát az igazságot, hogy elteljünk azzal, amit most éhezünk és szomjazunk. A jóllakáshoz az kell, hogy együnk és igyunk. Ha a belső ember bennünk vágyakozik az étel és ital után, kell lennie ennek az ételnek és italnak. Én vagyok a mennyből alászállt kenyér – mondja Jézus (Jn 6, 41). Van kenyered neked, aki éhezel; ugyanígy vágyódjál az ital után is, mert benned van az élet forrása (Zsolt 35, 10).
    Figyelj most arra, ami következik: Boldogok a tiszta szívűek, vagyis a szívükben tiszták, mert meglátják az Istent (Mt 5, 8). Ő a mi szeretetünk célja; e cél elérése számunkra beteljesedést jelent és nem megsemmisülést. Az étel elpusztul, a ruha tönkremegy; az étel azáltal, hogy elfogyasztják, a ruha azáltal, hogy viselik. Ez is, az is eléri célját, az étel táplálja, a ruha pedig befödi a testet. Bármit teszünk, legyen az akármilyen jó is, bármire törekszünk, legyen az mégoly dicséretes dolog is, bármire vágyódjunk, legyen az akármilyen bűn nélkül való is, amikor eljutunk Isten színe látására, azt már nem keressük többé. Mit is keresne az, aki már Istennél van? Ugyan mi elégítené ki azt, akinek Isten nem elég? Látni akarjuk Istent; égünk a vágytól, hogy keressük, és meglássuk őt! Ki ne akarná ezt? De figyelj csak, mi hangzik el: Boldogok a tiszta szívűek, mert meglátják az Istent. Erre készülj, hogy majd láss! Hogy emberi módon fejezzem ki magam: miként akarod látni a napfelkeltét beteg szemekkel? Egészségesek legyenek szemeid, akkor a világosság örömet jelent neked. Ha beteg a szemed, a világosság csak fájdalmat okoz. Nem tiszta szívvel nem láthatod meg azt, ami csak tiszta szívvel látható meg. Különben elűznek, elzavarnak, s nem lesz részed Isten látásában. 

Szent Ágoston beszédeiből
(Sermo 53, 1-6: Revue bénédictine 104, 1994, 21-24)