Szent II. János Pál pápa ünnepe
Ma van Szent II.
János Pál pápa ünnepe, ez a nap pápaságának kezdete. A 264. római pápa, a
20. század leghosszabb ideig (1978-2005) uralkodó egyházfője Karol
Józef Wojtyla néven született 1920. május 18-án a Krakkóhoz közeli
Wadowicében. Szüleit és testvérét korán elvesztette, egyetemi
tanulmányait a második világháború szakította félbe. Dolgozott gyárban,
kőbányában, majd 1942-ben jelentkezett az illegálisan működő papi
szemináriumba. 1946-os pappá szentelése után Rómában, a pápai egyetemen
szerzett teológiai doktorátust. Rövid ideig falusi segédlelkész, majd a
krakkói Szent Flórián-templom káplánja volt, egyházi közösségét új
módszerekkel szervezte, kirándulásokra, túrára vitte a fiatalokat. A
teológiai kar etika szakának elvégzése után a krakkói szemináriumban és a
lublini egyetemen tanított. 1958-ban címzetes püspök, 1964-ben Krakkó
érsek-metropolitája lett, 1967-ben VI. Pál pápa bíborossá
kreálta.Tevékenyen részt vett az 1962 és 1965 között tartott II.
Vatikáni Zsinat munkájában, amelynek eredményeként a katolikus egyházban
a tekintélyelv helyett a szolgálat, az igehirdetés került előtérbe.
1978-ban, a 'három pápa évében', amikor a VI. Pált követő I. János Pál
33 napi uralkodás után elhunyt, október 16-án általános meglepetésre a
viszonylag ismeretlen Karol Wojtylát választották meg a katolikus egyház
fejének. 455 év után ő volt az első nem olasz, egyben az első
kelet-európai és az első szláv, a maga ötvennyolc évével pedig 132 év
óta a legfiatalabb pápa. Nevének a II. János Pált választotta, ezzel is
jelezve, hogy folytatni kívánja elődje politikáját. Arra törekedett,
hogy helyreállítsa a tanbeli egységet, a hivatalos egyházi tanításokhoz
való visszatérésre bírja a túlzókat, a tanítóhivataltól eltérőket, és a
katolikus egyház kormányzásában is új rendszert vezetett be. Sohasem
tagadta meg gyökereit: lengyel hazája iránti szeretetét, a népi
hagyományokban gyökerező Mária-tiszteletet, a munkásként szerzett
tapasztalatokat, a lengyel zsidók deportálásának és az ellenük
elkövetett népirtás elítélését, továbbá a kommunizmus elleni harcot.
Befolyása messze túlterjedt a Vatikánon, első, 1979-es lengyelországi
látogatása hozzájárult a kommunista rendszer bukásához. Több mint húsz
merényletet kíséreltek meg ellene. 1981. május 13-án csodával határos
módon élte túl, amikor a török Ali Agca közvetlen közelről rálőtt.
Egészsége 1993-tól kezdett hanyatlani, a Parkinson-kórban is szenvedő
II. János Pál pápa 2005. április 2-án, nyolcvannégy éves korában halt
meg, temetésére április 8-án került sor. A 266 katolikus egyházfő közül
csak Szent Péter és IX. Pius ült nála hosszabb ideig a pápai trónon. Ő
volt a legtöbbet utazó pápa, nagyobb utat tett meg, mint valamennyi
elődje együtt: 104 külföldi látogatása során 129 országot keresett fel.
Magyarországon két alkalommal: 1991. augusztus 16-20. között, majd 1996.
szeptember 6-7-én járt. Mindenkinél több szentet és boldogot avatott,
bíborost kreált. Megreformálta a kánonjogot, a katolikus egyház
törvénykönyvét, elkészíttette az új katolikus katekizmust. II. János Pál
bocsánatot kért a katolikus egyház múltbéli bűneiért, törekedett az
Észak-Dél ellentét feloldására, szót emelt az emberi jogokért. A hívők
már temetésén követelték azonnali szentté avatását, és utóda, XVI.
Benedek már halála évében, az előírt öt évnél korábban elindította a
boldoggá avatási eljárást. Erre a modern időben rekordgyorsasággal,
2011. május 1-jén került sor Rómában. 2014. április 27-én Ferenc pápa
Rómában a kanonizációs formula felolvasásával szentté nyilvánította.
Forrás ~ Internet
