HAVAS BOLDOGASSZONY LEGENDÁJA

 

A legenda szerint Rómában egy gyermektelen, dúsgazdag jámbor házaspár templomot akart építtetni. Mária forró nyári éjszakán megjelent álmukban és tudtukra adta, hogy oda építsék, ahova másnap reggel hó esik. Ugyanezt az álmot látta Liberius pápa is. A hó az Esquilinus hegyére hullott, a templom fel is épült.' Ez lett a S. Maria Maggiore katedrális. Fölszentelési ünnepe augusztus 5. az egész egyházban elterjedt. Főoltárképe kegyképpé lett. A hagyomány szerint Nagy Szent Gergely pápa idején a kép körbehordozására megszűnt a Rómában dühöngő pestisjárvány, ezért Havas Boldogasszony biztos menedékké vált pestis idején. Tiszteletére templomokat, kápolnákat építettek.

Havas Boldogasszonyhoz később is számos csoda kapcsolódott. Közülük a legnevesebb Savoyai Jenő herceg csatája. A herceg 1716. augusztus 5-én, Havas Boldogasszony ünnepén aratott győzelmet Péterváradnál a török fölött. Midőn már úgy tűnt, hogy a törököké a győzelem, a herceg a magával hozott Havas Boldogasszony kép előtt imádkozott mennyei segítségért. Imájára sűrű hóesés takarta el a keresztény sereget a törökök elől, s a csata végül a keresztények győzelmével végződött.

Forrás ~ Internet