EVANGÉLIUMI ELMÉLKEDÉS

 
2015. augusztus 7. - Péntek

Egy alkalommal Jézus így szólt tanítványaihoz: Ha valaki követni akar engem, tagadja meg magát, vegye föl keresztjét, és kövessen! Mert mindaz, aki meg akarja menteni életét, elveszíti azt; és aki énérettem elveszíti életét, megtalálja azt. Mert mit használ az embernek, ha az egész világot megnyeri is, de a lelke kárt szenved? Mit is adhatna az ember cserébe saját lelkéért? Az Emberfia pedig el fog jönni Atyjának dicsőségében, angyalai kíséretében, és megfizet mindenkinek tettei szerint. Bizony, mondom nektek: Az itt állók közül néhányan nem halnak meg, amíg meg nem látják az Emberfiát, amint eljön országában. Mt 16,24-28

Elmélkedés

A Krisztus-követés lényegét nem mástól, hanem magától Jézustól tanuljuk meg, aki tőlünk is ugyanazt kéri, mint amit egykori tanítványaitól: 'Aki követni akar engem, tagadja meg magát, vegye föl keresztjét, és kövessen!' (Mt 16,24). A mondás három lépést, három feladatot tartalmaz. Önmagunkat megtagadni azt jelenti, hogy saját elképzeléseinket, vágyainkat és igényeinket félretesszük egy magasabb eszmény vagy érték érdekében, jelen esetben Isten akaratának teljesítése miatt. Az önmegvalósítást bálványozó és a személyes érvényesülést magasztaló korunkban sokak számára nehéz ezt megérteni, és szinte lehetetlen azt elképzelni, hogy Istent vagy a másik embert szolgálják életükkel. Jézus viszont éppen ezt kéri követőitől. Az önzés önmagunk, a szeretet a másik felé fordít minket.
A másik elem a kereszthordozás. A kereszt nem csak a megváltó Jézus életének kikerülhetetlen eleme, hanem a miénk is. Aki elutasítja a szenvedéseket, a keresztet, az a Krisztus-követéstől zárkózik el. Életünk során nem keresnünk kell a szenvedést, a nélkülözést vagy a fájdalmat, hanem el kell azt fogadni abban az órában, abban a helyzetben, amikor azt kapjuk Istentől. S végül harmadikként a követés azt jelenti, hogy mindenben az Urat utánozzuk, az ő élete a minta számunkra.
E három lépést naponta meg kell tennem.
© Horváth István Sándor

Imádság

 

Sokan szeretnek téged, Urunk, bár nem tartoznak teljességgel egyházadhoz. Te ajándékoztad meg őket ezzel a kegyelemmel. Hogy nem tartoznak egészen hozzánk, az rajtunk is múlik. Azon, hogy nem mutattuk meg nekik a szent életnek és az igazi szeretetnek diadalmas, meggyőző példáját. Minden kereszténnyel együtt kérlek, Urunk, találjuk meg az utat egymáshoz!