144. Zsoltár
Dicséret. Dávidtól. Magasztallak téged, Istenem, királyom, s áldom
nevedet örökkön örökké. Áldalak téged mindennap, és dicsérem nevedet
örökkön örökké. Nagy az Úr és méltó a dicséretre, nagysága
fölfoghatatlan. Nemzedék nemzedéknek dicséri alkotásaidat és hirdeti
hatalmadat. Elmondják szentséged fölséges dicsőségét, elbeszélik
csodáidat. Elmondják félelmetes erődet, és hirdetik nagyságodat.
Megemlékeznek túláradó jóságodról, igazságodat ujjongva ünneplik.
Irgalmas az Úr és könyörületes, hosszantűrő és nagyirgalmú. Jó az Úr
mindenkihez, és könyörületes minden teremtményéhez. Magasztaljon téged,
Uram, minden műved, és áldjanak szentjeid. Országod dicsőségét hirdessék
és beszéljék el hatalmadat, hogy megismertessék az emberek fiaival
hatalmadat, és országodnak fölséges dicsőségét. A te országod örökké
tartó ország, és uralmad nemzedékről nemzedékre fönnáll. Hűséges az Úr
minden igéjében, és szentséges minden tettében. Fölemel az Úr mindenkit,
aki elesik, és minden elnyomottat fölsegít. Mindeneknek szemei tebenned
bíznak, Úristen, mert te adsz nekik eledelt. Alkalmas időben. megnyitod
kezedet, és betöltesz minden élőt áldásoddal. Igazságos az Úr minden
útjában, és szent minden művében. Közel van az Úr mindazokhoz, akik
segítségül hívják, akik segítségül hívják őt igazságban. Teljesíti
akaratát azoknak, akik őt félik, meghallgatja könyörgésüket és
megszabadítja őket. Megőrzi az Úr mindazokat, akik őt szeretik, de
elpusztítja mind a bűnösöket. Hirdesse szám az Úr dicséretét, és minden
élő áldja szent nevét örökkön-örökké.